Egy igazi sátánista élete

2. Azazel

*Hajnal/kora reggel*

Amikor felkeltem, majd szétment a fejem és még mindig ott voltam az íróasztalnál. Ránéztem az órámra és egy ütemet kihagyott a szivem.
7:20

- Áá nagyon elaludtam, 10 percem van bepakolni, másik ruhába öltözni és kimenni a buszmegállóba.

Beállítottam a hajam elviselhetőre, átvettem egy másik fekete pólót, kipakoltam a tegnappi cuccaimat és bedoptam ami a lesz ma és mellé tettem a könyvet. Felkaptam a cipőmet és mentem is.

- Mentem majd jövök! - Mondtam anyukámnak.

Becsuktam az ajtót és rohantam is a buszhoz hogy elérjem. Pont amikor beértem a buszmegállóba akkor jött a busz. Felszálltam és mint mindig hátra mentem és ott ültem le. A tegnapi lányt egész úton nem láttam. De láttam valamit vagy lehet hogy valakit az erdőbe miközbe jöttünk egy pillantásra, de láttam hogy ott áll a fák között és a buszt ( vagy engem?) bámulta.

Mikor szálltam volna le elém állt az iskola egyik legidegesítöbb embere akitől mindenki félt de nem értem miért. Richardnak hívták. A családja nagyon vallásos és ráerőszakolták Richardra is de nem látszik rajta.

- Richard arrébb mennél? - Mondtam kedvesen.
- Szia Alex. - Mondta vigyorogva. És elkezdte piszkáni a karkötőimet és a kitűzőimet.
- Richárd abbahagynád és arébb mennél? - Mondtam kicsit már idegesen.

És ilyenkor jutott eszembe mi is volt abba a könyvbe.

" XI. Amikor közterületen jársz, ne háborgass senkit. Ha valaki téged háborgat, szólítsd fel, hogy hagyja abba. Ha tovább háborgat, pusztítsd el! "

Nem hagyta abba és csak tovább piszkált. Egyszer csak éreztem valami hihetetlen bátorságot és önbizalmat és rákiabáltam.

- HAGYD ABBA! - Kiabáltam rá már idegesen de mégis valamiért fura érzésem volt.

Ekkor Richard arcán a mosoly eltünt és csak félelem látszott a szemeiben. Csak össze-vissza dadogott és lefutott a buszról be a suliba. Én meg csak néztem, hogy ez tényleg megtörtént?

- Richard Davidson tényleg elfutott tölem? - Kérdeztem magamban vigyorral az arcomon.

Leszálltam a buszról és mindenki furán nézett rám. Mondjuk nem kéne csodálkoznom, hogyha elfutna Richard ijedten valakitől én is furcsán néznék az illetőre.

- Naaaa mindegy ez eléggé fura volt.

Gyorsan berohantam a suliba, vettem a büfébe egy szendvicset és rohantam is órára. Út közben elővettem az ellenőrzőt és beleírta egy feleletmentes órát ( tanévenként 1 feleletmentes óra minden tantárgyból ). Éppen elértem az ajtót mielött becsukta a tanár és kitámasztottam a lábammal.

- Jó reggelt Alex Spencer, éppen időben.

- Jó reggelt tanárúr, mint mindig ma kivenném a feleletmentes órát. - Mondtam mosolyogva.

Ezután leültem a helyemre és elővettem a egy füzetet és elkezdtem firkálni.

- Ma egy dolgozatot fogunk írni. 1 percetek van átnézni az anyagot. A dolgozat úgy fog kinézni hogy 11 kérdést kaptok és minden kérdés alatt lesz 5 válasz amiből csak az egyik lesz a jó válasz. - Mondta a tanár a meglepett osztályra nézve. - Ne rám nézzenek hanem a könyvet és a füzetet. - Erre a mondatra megrezzent az egész osztály és kinyitotta mindenki a könyvet és a füzetet.

- Alex. - Mondta a tanár a nevemet mire ránéztem.

- Tessék?

- Ha már nem kell semmit se csinálnod kimennél és kimosnád a szivacsot és hoznál egy krétát?