Az Elfeledett Erők... 3.rész - Végtelen Hatalom

16.fejezet-Egy váratlan vendég

A vonat befutott Londonba. A ládámmal, Bizivel a vállamon, és Griffendéles sálban mentem ki a varázskapunk. A King's Cross mugli oldala nem olyan zsúfolt. Mrs.Weasley és Mrs.Granger is felajánlotta hogy lakjak náluk nyáron, de én inkább haza megyek. De előtte még van egy kis dolgom. Meg kell mondanom anya Nővérének hogy meghaltak. Harry azt mondta egy óra múlva érkeznek Dursley-ék. Addig bementem a Gringott's-ba és kivettem az összes pénzt a szüleim, és az én számlámról. Wow! Anyaéknak jó sok pénz gyűlt össze a 14 év alatt amíg Magyarországon voltak. Mikor megérkeztek Dursley-ék, Harryt savanyúan, engem pedig mézes mázosan fogadtak.

-Szervusz kis drágám! Mi újság?-kérdezte Petunia néni.

-Csupán egy üzenetet szeretnék átadni. Sajnálattal közlöm, hogy a nővére Christine Evans és a férje Erdei Bence karácsony estélyén elhunyt.

-Mi? Az nem lehet!-Mrs.dursley szíve összetört. Láttam hogy felcsillant a szeme amikor év elején megmondtam hogy anya még él. Nehéz lehet. Bár én megértem.

-Részvétem. Nekem mennem kell.

-Várj! Ha a szüleid meghaltak, nincs hova menned. Maradj nálunk!-Vernon is kedves velem.

-Sajnálom. Dolgom van. És elvagyok egyedül is.

-Jó de ha bármire is szükséged van, csak szólj.

-Köszönöm. És viszlát!-Harryt egy öleléssel, a Dursley család többi tagjától pedig integetve köszöntem el.

Bementem egy csöndes sikátorba, felnagyítottam a motorom, felkötöttem a ládám a hátuljára, és felszálltam. Hosszú volt az út, de megéreztem amikor átléptem a határt. Hazámba érve sokkal jobban tájékozódtam, és alig két óra alatt beértem a kisvárosba ahol laktam, és egyenesen a házunk elé szálltam le. Felelevenednek a régi emlékek de próbáltam koncentrálni.

Egy egyszerű bűbájjal nyitottam ki a bejárati ajtót, és mentem be a nappaliba. Átjártam a házat, és összeszedtem minden fontos cuccom. Gyakorlatilag mindent. Képeket, ruhákat, csecse-becséket és emlékeket. Mikor mindent lekicsinyítettem milliméteresre, egy egész sporttáskányi dolog gyűlt össze. Keresgélés közben találtam egy levelet, az én nevemmel. Felnyitottam, és hangosan olvasni kezdtem:

"Drága Bogi! Ha ezt olvasod mi már meghaltunk, a háború előtt vagy közben. Tudod jól te is hogy háború lesz. Ha veszélyben lennél, gyűjtsd össze az összes fontos dolgot a házból,-Ez már megvolt-a kertből mindent vigyél be a házba, és végezd el a varázslatot, ami a másik papíron szerepel. Ez után menj el a Pilishez. Az a ház amiben aludtunk az első alkalommal, az a mi saját házunk. A borítékban találsz hozzá kulcsot. Nem tudom mikor jut el hozzád a levél, és azt sem hogy akkor milyen erős leszel. De mindennap fel kell menned a Templomba. Tanulnod, és gyakorolnod kell. Használjátok a házat búvóhelyként ha kell. A varázslatot végezd el a Pilisi házon is, és van még egy feladatod. Én levédtem az országot diák koromban, ám most hogy meghaltam, a varázsige érvényét vesztette. Ugyan az a szöveg, csak "ház" helyett "országot" mondj vagy "hazát". A bankkártyáinkat a tárcáinkban találod, és van egy kis készpénz az íróasztalom legalsó fiókjában. Használd okosan! Sok sikert drágám. Szeretünk.

<3 Anya és Apa"

Olvasás közben egy könnycsepp hullott a papírra.

Pontosan úgy tettem mint ahogy a szüleim írták. Levédtem a házat, és összeszedtem még pár dolgot. Találtam képeket a családról, és a régi Főnix Rendjéről. Harry szülei is itt vannak! Magamhoz vettem apa és anya tárcáját, és a készpénzt is.

Tüzetesen átvizsgáltam a házat, és miután mindent összeszedtem, a kertből bepakoltam kerti bútorokat, felpakoltam a motoromra a cuccaimat (ami így a Roxforti ládámon kívül két sporttáskába gyűlt össze), és egy főnix képét ragasztottam a bejárati ajtó fölé. Utoljára elbúcsúztam a háztól, és útnak indultam.

Nem sok kellett hogy elérjek a Pilishez, és azonnal a házhoz mentem. Kinyitottam a kaput, bepakoltam, és beálltam a motorral a garázsba. A ház hatalmas. Két emeletes, és fantasztikusan néz ki. Átnéztem a szobákat, és kiválasztottam egyet. Kipakoltam a dolgokat, és rendbe tettem a házat. Kitakarítottam, vettem kaját, és átrendeztem a szobákat úgy hogy kicsit otthonosabb legyen.

A nyár lassan telik. Még csak június vége van. Apropó! El is felejtettem! Holnap lesz a szülinapom! Ezt nem hagyom annyiban. Elmentem a boltba, és bevásároltam néhány dolgot, hogy tudjak sütni egy tortát, és megleptem magam azzal hogy elmentem egy fényképészhez, kinyomtattattam a barátaim képeit, és beletettem egy albumba. Ez úgy lehet hogy az egész eddigi 5 éven fényképezgettem. Még Voldemortról is van képem fene tudja miért.

Reggel van. Már javában sütöttem, amikor elhangzott csengő a házban. Kimentem az ajtóhoz és egy váratlan vendég fogadott:

-Szia!

-Draco!-Csókoltam meg nyomban az ajtóban álló Malfoyt.-Mit keresel itt?

-Csak nem hagyhatom ki a barátnőm szülinapját! Bemehetek?

-Naná! Gyere csak! Egyedül vagyok.-Draco bejött, és egyenesen a konyhával egybenyitott nappaliba vezettem.-Épp tortát sütök! Mindjárt kész!

-Milyen torta?

-Csokis!

-Úúúú. Az finom!

Sokmindenről beszélgettünk amíg elkészült a torta. Amikor elkészültem, a tortát az asztalra tettem, felvágtuk és beszélgettünk tovább.

-Hoztam neked valamit!-Draco egy kis, zöld és ezüst papírba csomagolt dobozkát vett elő és átadta-Tessék. Boldog szülinapot!

-Jaj istenem nem kellett volna! Hisz neked is nemrég volt a szülinapod. 5-én igaz?

-Igen.

-De én nem vettem neked semmi!

-Nem baj! Épp elég hogy most itt lehetek veled!-Majd megcsókolt-Na bontsd ki!-Levettem a papírt a dobozkáról, és kinyitottam a dobozkát. Egy kis fél szív alakú nyaklánc van benne

-Istenem ez gyönyörű!

-Pont mint te.-Amikor megpróbáltam felvenni, megállított-Várj csak! Ez nem erre való!

-Hát?

-Emlékszel hogy harmadikban kaptál "valakitől" egy kutyás pennatartót?

-Az tőled van?

-Megvan még?

-Naná!-felszaladtam a lépcsőn és lehoztam a kis tolltartót.-Itt van!

-Na rájöttél már?-Nézegettem a tolltartót, és akkor leesett. A tolltartónak pici félszív alakú medálja van.

-Meg van!-Összeillesztettem a két kis medált, mire a kicsi fekete kutyus tolltartó igazi kiskutyává változott a kezemben.-Jaaaaj isteneeem!-borzalmasan meglepődtem-Ez fantasztikus!

-Boldog szülinapot!-mondta majd megcsókolt.

-Ugye tudod hogy imádlak?

-Igen...