7.rész

16 4 0
                                    

Este 11-ig voltam Aaronéknál. Megcsináltuk a házit az unszolásomra. Sütöttünk sütit ami nagyon finom lett, Aaron igazi szakács. Utána kimentünk a hátsó kertbe és játszottunk a kis Kiddo-val, aki egy igazi tünemény. Imádom azt a kutyát! 10 felé bementünk és ettünk amit találtunk, egy kisebb kaja csata is kialakult mikor megjött Aaron anyja.
- Hát itt meg mi van? - nézett körbe.
- Szia anya!  Ő itt Hana. - mutatott rám. A nő végig mért. Elegáns bézs színű munkaruhát viselt, egy fekete köröm cipővel. A haja kontyban volt ami kiemelte az arcát. - Jó napot.- mosolyogtam rá.
- Szia.- viszonozta a mosolyt és kikerülve a kaját a földön felment. Aaron elnevette magát, mire kerdőn ránéztem.
- Az arcod tiszta vaj.- nevettett mégjobban.
- Oh.. - gyorsan letöröltem.
- Jobb? - néztem rá.
- Itt meg van egy kicsi.- törölt le a számrol egy kis vajat. Valamiért teljesen lefagytam, és éreztem hogy az arcom kezd vörös lenni.
- Most meg paradicsom akarsz lenni? - kérdezte kedvesen mire mégjobban elpirultam.
- Én... M.. Most megyek.- indultam el.
- Oké. Holnap találkozunk! - kikísért én meg úgy szaladtam haza mintha kergetnének. Gyorsan felszaladtam a szobámba és bementem a fürdőbe meg mosni az arcom. " Mi a fene volt ez?  Miért lett a fejem vörösebb mint egy paradicsom? "- néztem meg az arcom a tükörben. Ajtó nyitódás. " Ki lehet az ilyenkor? Anyáék már rég alszanak "- óvatosan kimentem a fürdőből és le indultam. Mivel teljesen sötét volt nem láttam senkit. Egyszer csak beleütköztem valami keménybe, mire sikítani akartam de az előttem álló befogta a szám.
-Nyugi Hana, csak én vagyok az- hallottam mée Aaron mély hangját a nagy csendben. Rögtön megnyugodtam ő pedig elvette a kezét.
- Nálunk hagytad a táskád. - suttogta továbbra is, amitől hangja még méllyebbnek hatott.
- Gondoltam vissza hozom.- nézett a szemembe.
- Este fél 12 van- mondtam halkan. Csak megvonta a vállát.
- Na megyek mielőtt felkeltem a szüleid. - Adott egy puszit és kiment. Én meg ott álltam teljesen ledöbbenve. " Ezt... Miért?... "Mikor észhez kaptam elmentem le fürdeni és lefeküdtem.

~másnap~

~Aaron szemszöge~:
Felkeltem,  magamra kaptam egy egyszerű farmert és egy fehér inget.   Felvettem a Converse-em  és elindultam Hana-hoz. Bekopogtam, pár perc múlva ajtót nyitott. Még pizsamában volt, egy rövid vászon nadrág és egy póló. A haja kissé kesze-kusza volt, gyönyörű sötét zöld szemén még látszott hogy fáradt. Egy nyuszis mamuszt viselt.
- 'Reggelt. - mondta álmosan.
- Szia. Nem megyünk ma valahova?  Úgyis szombat van. - kérdeztem mosolyogva. " Létszi "
- Hát... - nézett az órára.
- Hova a fenébe akarsz te menni reggel 8-kor? - nézett vissza rám.
- Van egy kajálda a városon kívül. Gondoltam megmutatom. Biztos régen voltal már kint. - vártam a választ.
- Hát... Ha már felkeltettél. Addig gyere be.- indult fel. Bementem és leültem az asztalhoz. Pár perc múlva lejött egy kék ingben egy amerikai zászlós rövid nadrágban és egy bakancsban. " Wow... "
- Jól nézel ki- szaladt ki a számon.
- Öhm... Köszi- pirult el egy kicsit amin mosolyognom kellett.
- Na menjünk. - indultam ki, ő pedig jött utánam.
-Hova jár az anyukád dolgozni? - kérdezte.
- Otthon dolgozik. Egy Tokiói cégnél ezért számító gépről intézi az ügyeit. Még a megbeszéléseket is.
- Értem. Jó lehet. Végülis akkor rád is van ideje nem? - nézett ram.
- Pontosan. Általában filmeket nézünk el járunk otthonrol meg ilyenek.
- Akkor nem igazán hiszem hogy szürkék lehettek egyhamar - nézett vissza a földre.
- Az jót jelent! Több időm lesz kideríteni mi is folyik itt.- Felszálltunk egy buszra, leültem. Nem volt több hely így megállt előttem.
- Már én is nagyon kíváncsi vagyok. - kapaszkodott meg. Elindult a busz, pár perc múlva egy nagy kanyarba értünk mire Hana az ölembe dőlt.
- Helló- mondtam viccesen. Nagyon közel volt az arcomhoz.
- Úgy tűnik nagyobb ez a kanyar mint hittem. - akart volna felkelni de már álltak a helyén.
- Nekem pedig úgy tűnik maradsz.-mosolyogtam rá. Már így is el volt pirulva, de most még jobban vörös lett.
- Jól vagy?  Nem vagy lázas? - tettem a kezem a homlokára de a hangomból sütött hogy csak hülyülök és tudom mi a baja.
- Hülye. - nézett el.
- Jól van,  jól van. - tartottam meg. Megérkeztünk. Kiszállt az ölemből és leszálltunk. Ámúlva nézte a nagy várost és a színeket. Megfogtam a kezét és elindultam. Kérdőn rám nézett.
- Hogy elne veszítselek- mentem tovább. " Na meg jó fogni a kezed " Bementem vele a kajáldába leültünk és rendeltem neki is egy palacsintát.
- Egyébként nem angol vagy? - nézett rám.
- Amerikai. - mosolyogtam rá és elengedtem a kezét.
- Értem. - kihozták a kaját, ami egy igazi amerikai palacsinta volt,rajta juhar sziruppal.
- Nyami. Imádom az Amerikai kajáldákat. Mégha Japánban is van.- kezdtem el enni ahogy ő is.
- Hm..ez isteni! - nézett rám mosolyogva.

Hali! Mint ahogy feltüntetett itt egy újabb rész!  Remélem tetszeni fog nektek. Na ennyi voltam!👋

Szürkeség /BEFEJEZETT/Where stories live. Discover now