Genszter világ rémei BTS/GOT7FF.

0/1.rész

Ez a kis könyv, csak egy pillanatnyi döntés volt ami eszembe jutott.. Szeretem volna még egy izgalmas könyvet írni ami remélhetőleg el nyeri az olvasóim tetszését. 😅😅😣😞kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Judy Hors:
A szüleimnek van egy kisboltja amiben néha-néha be segítek igy lesz idejük egymásra is.
Szeretek itt dolgozni hiszen sok kedves ember jön be vásárolni vagy is eddig így volt. De vannak idősebbek akik csak beszélgetni.

A csengő hangja jelezet.
-Jó napot miben segíthetek? - mosolyogtam a vásárlóra.
-Jó napot. - nézet körbe. - Szép bolt.
-Köszönöm. - mosolyogtam.

Nézelődni kezdett és válogatni amivel kezdett fel húzni kicsit. Hírtelen pakolta fel az egész boltot.. Najó nem, de nem keveset vett.
Míg én az árakat ütöttem be ő addig engem nézet.

-Nem vagy túl fiatal, hogy itt dolgoz? - kérdezte hírtelen.
-A szüleim üzlete. - folytattam azt amit elkezdtem. - De nincs köze hozzá.
-Mi a neved? - kérdezte.
-Nincs köze hozzá. - néztem rá.
-A nevem BamBam. - mondta hírtelen amivel el érte, hogy rá nézek.
-Judy.. - nyögtem ki végül. Illedelmes lány vagyok.

Végül meg mondtam, hogy mennyit kell fizetnie, majd el ment.
Később be zártam a boltot magamra vettem kabátomat és táskámat, majd el indultam haza gyalog... Egy kis idő után olyan volt mintha követek volna igy gyorsitottam a tempomon, de mögöttem a hang is.
Sietve vettem a kanyarokat, majd futni kezdtem, de hallottam, hogy ő.
Ahogy be vettem a kanyart két fiatalabb nálam idősebb fiú állt a falnak dőlve.

-Kérem.. - rohantam feléjük mire rám kapták fejüket döbbenten. - Kérem.

Ahogy oda értem lihegve kapkodtam a levegőt és fogtam az egyik srác karját. Egymásra néztek majd rám.

-Baj van? - kérdezte a magasabb fiú.
-Valaki követett. - néztem hátra.
-Biztos? - kérdezte a másik.
-Sétáltam ő is, gyorsabban mentem ő is, futottam és ő is... - néztem a srácra. - Szerinted?!
-Oké.. Bocsi. - tette fel kezét. - Hobe?
-Ott van valaki. - biccentett fejével.
-Lehet, hogy az akit keresünk? - beszélgetek. - De nem hagyhatjuk magára.
-Igaz. - nézet rá a Hobe-nak nevezett srác. - Maradjak vagy maradsz?
-Megyek én.. - nézet rám. - Ugy is beléd kapaszkodót.
-Én? - néztem kezemre ami még mindíg a srác pulóverét fogta.

Gyorsan el vettem kezem és kabátom fogtam. Az alacsonyabb fiú a pasi után futott míg a másik engem figyelt.
Kezdtem zavarban érezni magam amiatt hogy figyel.

-Miért sétálsz este a városban? - szólalt meg végül.
-Haza felé mentem. - válaszoltam.
-Ilyenkor? - kérdezte tovább.
-Rendőr vagy? - nevetem el magam.
-Igen. - mondta nyugodt hangon.
Döbbenten néztem a fiút.
-Nem is nézel ki úgy. - mutattam a ruhájára.
-Nem muszály az egyenruhában lenni. - vakarta tarkoját. - A társam Jungkook se abba volt.... Ahhh a nevem Jung Ho-Seok.
-Hoseok? - kérdeztem vissza.
-De meg felel a J-Hope vagy Hobe. - mosolyogva nyújtotta kezét.
-Judy Horse.. - fogtam meg kezét.
-Meg kaphatom a telefonod? - nézet szemembe.

Át nyújtottam és néztem, hogy be pöttyög valamit, majd meg csőren telefonja, majd vissza adja.

-Ha bajvan hívj nyugodtan. - mosolygott tovább.
-Rendben. - pislogtam zavartan.
-Meg fogtam. - jelent meg a másik srác egy férfival aki engem nézet. - Be valót mindent.
-Szép. - nevetett. - Jóéjt Judy.
-A nevem Jungkook. - nyújtotta kezét a másik fiú. - Köszi Judy..
-Én köszönöm. - mosolyogtam a fiúra. - Köszönöm, hogy itt voltatok.
-Igen, ez szerencse volt. - mondta Hobe. - Majd még találkozunk.

Később haza értem épségben és le feküdtem. Reggel anyu rontott be.

-Kicsim este hol voltál? - rohant anyu az ágyhoz.
-Sehol. - ültem fel.
-Biztosan? - kérdezte.
-Igen. - bólintottam.

Anyu tovább már nem kérdezte. Később anyuval mentem be a boltba, ahova megint bejött a tegnapi srác.

-Miben segíthetek? - kérdeztem, de nem egyedül volt.
-Judy...jól emlékszem? - támaszkodott meg a pénztárnál.
-Igen... Te pedig BamBam vagy. - mondtam nyugodt arccal.
-Pontosan. - vigyorgott. - Ő itt JB.
-Szia. - indult meg a boltba.
-Szia.. - néztem a fiút.

Míg JB nézelődött addig a másik engem nézet. Egy idő után már zavarba ejtő volt.

-Valami zavar rajtam? - kérdeztem a fiút.
-Nem.. Ellenkezőleg. - dőlt előrébb és végig nézet rajtam.
-Figyelj.. - toltam vissza. - Nem bírom a nyomulos pasikat.. És te ilyen vagy.
-Mi lenne ha meg adnád a számod?! -kacsintott.
-Akkor békén hagysz? - kérdeztem tőle.
-Egyenlőre. - vette el a telefonom a pénztár mellől.
-HEY! - nyúltam érte.
-Nyugi. - fordított hátat. - Rendőr Hoseok?
-Add vissza! - ment ki elé.
-Ismered Hoseok-ot? - kérdezte és meg emelte a telefonom, hogy ne érjem el.
-Tegnap óta. - válaszoltam. - ADD IDE A TELEFONOM!
-Ki törlöm. - nézet szemembe.
-Csináld nekem mindegy. - fűztem mellem előtt a kezem össze.

Néhány gombot meg nyomot a telefonomban, majd át nyújtotta.

-Bele írtam a számom és megjegyeztem a tiédet. - dőlt a pénztárnak.
-Nem kellett volna. - forgattam meg szemem. - Ne dőlj neki.
-Ohh... Bocsi. - lökte el magát.

Megjelent a másik fiú is, majd miután fizetek el mentek. Meg néztem a számot amit adott..

-Ez egy idióta. - néztem a számokat. - Miért írta be a számát?  Nem fogom hívni.

Este valamikor rezegni kezdett a telefonom. El vettem a telefont és fel vettem.

-Halló? - ásitottam.
"-Judy? - kérdezte."
-Igen. - válaszoltam. - Ki az?
-"BamBam. - szólt bele.
-Le teszem. - dőltem hátra.
-"Várj... - szólt gyorsan bele. - Ne haragudj, hogy bunkó voltam.
-Nem hinném, hogy más lennél.. - húztam magamhoz a párnám.
"-De én tudók olyan is lenni. - mondta halkan.
-Persze. - nevetem ki.
"-Majd meg látod. - mondta nyugodt hangon.
-Jóéjt BamBam. - tettem le.

Le tettem és oldalra fordultam a parnával a kezemben és le hunytam a szemem. Este Hoseok-al álmodtam ami furcsa volt, de az jóban, hogy BamBam is benne volt...

Szemem ki pattant és fel ültem.
-Talán túl sok minden történt velem. - vettem el telefonom és rá néztem az órára.

Nézegetni kezdtem a telefonom tartalmát és rá kerestem Jung Hoseok-ra.. Nincs túl sok képe fent, de nem egyedül van a képeken hanem még hat másik fiúval.
Egy képet néztem egy ideig heten voltak rajta és az a másik srác is rajta volt.

Egy ideig néztem az "Ismerősnek jelöli " kis szót, majd egy gyors mozdulattal rá kattintottam és le tettem az asztalra, majd fejemre húztam a takarót.

"Úgyse jelöl vissza. - gondolkoztam magamban. - Talán felse tűnik neki."
-Igen nem fog. - ültem fel és bólintottam. - Miért aggódok ilyen miatt?

Vissza dőltem a párnára és le hunytam szemem, majd aludtam tovább.. Nehezen, de aggódtam, hogy rossz döntést hoztam.

Pfuuu ennyi.. A könyv eleje nem nagy kaland, de majd alakul mint minden könyvem.. Gondolom rá jötettek hogy benne lesz az GOT7 is.
Nem tudom, hogy mikor folytatom, de talán akkor ha le zárok egy követ. 😅😩