Genszter világ rémei BTS/GOT7FF.

4.rész

Negyedik rész enyhe fejfájással. Köszönöm annak azoknak akik olvassák. 💖💖💖

Judy :
Rájöttem, hogy körülöttem minden egy zűr zavar úgy érzem, hogy ez már nem nyugalmas.

"Igen? "
Ahogy meg hallotam hangját úgy éreztem el akad a hangom.
"Igen?..Figyelj zsaru vagyok szóval ne szorakoz."
-Hoseok.. - szóltam bele halkan.
"Judy? "- kérdezte mintha meg döbbent volna.
-Igen. - húztam fel az ágyon a lábamat.
"Épségben vagy?" - kérdezte.
-Jól vagyok. - bólintottam egyet.
"A hangod.. Baj van?" - beszélt hozzám.
-Nem nincs... Csak.. - el akadtam.
"Csak... Mi?" - zajokat hallottam mintha le ült volna.
-Csak szeretem volna bocsánatott kérni. - nyögtem ki végül.
"Miért? "- hallottam a zajokat tovább.
-Zavarok? - kérdeztem.
"Nem dehogy is. Az örsön vagyok." - válaszolta.
-Rendben. - dőltem a falnak így ki láttam. - A mai miatt, hogy BamBam-al jöttem pedig te.. Te el magyaráztad nekem.
"Figyelj.. Tudom, hogy miattam tetted...zsaru vagyok ha rémlik." - nevetett a végére.
-Igen tudom.. - néztem le az utcára mert zajokat hallottam. - Hobe...
"Igen?" - kérdezte.
-Van lent egy szürke autó..a ház előtt.- húzódtam vissza. - Csak képzelem.. Igaz?
"Maradj nyugton." - hallottam egy kis zajt majd egy ajtó csapódást.
-Ott vagy? - kérdeztem.
"Itt vagyok." - szólt bele.
-Mit tervezel? - kérdeztem enyhén a falnak húzódtam. - Mark?!
"Judy ki az a Mark? " - kérdezte talán autóból.
-Le teszem. - szóltam bele még utoljára.
"JUDY.. VÁRJ." - kiabált még a telefonba.

Bár már pizsamában voltam, de le rohantam az utcára, ahol már nem volt Mark.
Körbe néztem nem foglalkozva az autóval, csak szaladgáltam össze-vissza mint egy bolond.
El szaladtam egy irányba közben néztem össze-vissza továbbra is.

-MARK.. MARK.. - kiabáltam mint egy bolond.

Semmi választ nem kaptam, de zajokat igen... De a macskákra fogtam.

-Biztosan ő volt.. - álltam meg, de telefonom csörögni kezdet. - Mark.

Gyorsan fel vettem.
-Mark hol vagy? - kérdeztem.
"Judy menj haza..." - szólt bele válasz helyett.
-De... - álltam meg.
"Menj!.. Ne legyél túl kíváncsi." - tette le.
-Mi? - tartottam a telefont.

Hírtelen dudáltak rám, de nem foglalkoztam vele, csak le guggoltam.

-Mit csinálsz? - kérdezte valaki. - Judy?!
-Nem értem, hogy mi folyik itt. - néztem fel.
-Jól van.. Gyere. - kezét felém nyújtotta amit nehezen el fogadtam. - Ez az.. Gyere.
Fel húzott és le törölte arcomat.
-Merre laksz? - kérdezte.
Körbe néztem de nem volt ismerős a hely.
-Nem tudom. - néztem körbe. - Csak futottam.
-Hát ez kész.. - túrt hajába. - Akkor gyere. Hívni akartalak, hogy mond meg az utca nevét.
-Értem. - fogtam meg kezét. - Akkor most hová viszel?
-El rabolak. - gúnyolódott Hobe.
-Jól van na. - ültem be az autóba.

Egy ideje vezethetett, de már nem figyeltem. Fejem oldalra billent és le ragadtak a szemeim.

~reggel~
Nehezen keltem fel, de kényelmes és nagy volt az ágy. Nyujtozkodni kezdtem, de meg akadt a kezem valamiben.
Lassan kezdtem tapogatni, de puha és enyhén hideg volt, majd kockákat éreztem és egy nadrágot.

-Mi ez? - kérdeztem és lassan oldalra néztem.
Hobe feküdt mellettem a feje a másik irányba nézet, de nem volt rajta póló.
-Mi? Mikor? Hogyan? - kérdeztem zavartan.
-Mi az? - morgott Hobe.
-Hol vagyok? - kérdeztem.
-Nálam. - válaszolta.
"Kösz. - mondtam magamban, ahogy néztem csukott szemét."

Ki keltem az ágyból, de be akadt a lábam így ki terültem a földön.
Hátra néztem, hogy alszik-e még...Úgy aludt mint a bunda. Kezemre támaszkodtam és fel nyomtam magam a földröl.