Hamupipőke (Egy Kicsit?) Másképp

7.

Még bohóckodtunk a ruhákban egy kicsit aztán már mentünk is haza. Mikor már az utcánkban voltam, és már látni lehetett a házunkat, azt is láttam ahogy Orsolya beszél valami idegennel. De mégis olyan ismerős volt. De nem tudom honnan. A pasi  egy csomó pénzt adott a mostohámnak, és elment. Amint hazaértem, már rohantam is fel megcsinálni a leckém. Aztán hallottam amint hazaérnek a nővéreim.
- Hallottad mit mondott anya?- Kérdezte Virágtól Szandra.
- Még szép! Már alig várom. De kár hogy nem mondhatjuk el neki. Annyira kíváncsi lenné az arcára.
- Mire vagytok ti kiváncsiak?- Kérdeztem komoran
- Nem rád tartozik te kis csitri.
- Hát ja. Ugyhogy kussolj és huzz a dolgodra!
- Ha nem haragszol most arra mennék. De ti itt álltok, és el nem engeditek.
- Jól van ne nyavajogj mát! Huzz el!
- A legnagyobb örömmel.- mondtam, és már szaladtam is takarítani. Felsöpörtem a konyhát, felmostam, ugyan ez a nappaliban, kitakarítottam  az eldugult wc-t ugyan is  Virágnak túl nagy dolga volt, aztán kitakarítottam a spájzt, és kigazoltam a kertet. Már épp végeztem volna, amikor valami furcsa zuhanást hallok. Felnéztem, és egy vizibummot láttam felém közeledni. Épphogy elkaptam. Vissza hajítottam a feladónak, és a 2 ,,nővérem" dühösen trappolt le, egészen a virágoskertbe, ahol én rendeztem édesanyám fáját. Még kicsi voltam amikor elültette velem. Aztán amikor anya meghalt, mindig ide jöttem ki, és vigasztalást leltem a kis fa alatt.
Szóval amint a 2 hárpia leért dühösen, úgy trappoltak oda hozzám, mint két depressziós elefánt.
- Te meg mit képzelsz magadról?
- Én? - néztem rájuk, ártatlan szemekkel, mint aki nem tudja mit csinál.- Én semmit.
- Nagyon is ajánlom- mondta egyre dühösebben Virág.
- Most nézz ránk!- mutatott magukra Szandra.- Nézd meg mit tettél! Tönkre tetted a sminkünket!
- Dehát ma nem is mentek sehova ahova kéne.
- Az lehet!  De vizesek lettünk!!!
- Ez akkora baj? Nem szoktatok fürödni hogy ennyire kiakadtatok azon, hogy vizesek lettetek?
- Tee!! Teee!! Teee kis nyomorék!!- üvöltötték, és nekem jöttek. Letörték az ágakat anyám fájárol, és azzal keztek ütlegelni. Szerencsére nem haltam bele, mer hamar feladták. Aztán amint megláttak engem, hogy mennyire szenvedek, boldogan sasszéztak be a házba. Én is felmentem. Nagy nehezen lefürödtem, mert nagyon fájtam a sebeim, és megcsináltam a kajájukat. Én is ettem egy keveset, és pefeküdtem aludni. Reggel üvöltözésre keltem.
- Mi az hogy nem engem fog elvenni?- üvöltötte torkaszakadtábol Szandra
- Úgy is én leszek a felesége! Neked esélyes sincs!- kijabálta Virág. Te jó ég. Még csak 16 vagyok ők meg csal egy évvel idősebbek mint én, de akkor is. Már most az esküvőjükről fantáziálnak, egy olyan szeméjjel, aki valószínüleg, nem is lessz azövéké. Sőt talán még az enyém se. Na mindegy. Hagyom őket. Én addig felöltöztem, és elmentem a suliba. Ott elmondtam mindent a lányoknak, és bementünk az órákra. Hál istennek, ma lazább napunk volt. Miután végeztünk, elmentünk Lucáékhoz beszédet tanulni. Vagyis inkább beszólást.
- Szerbusztok. Ebbem a pár órában hívjatok csak Luca néninek. A mai napon beszólásokat fogunk tanulni. Álljatok párba.- kért meg minket Luca tanárt utánzó hangján. Én Annával voltam, Regi pedig Virivel
- Szóval. Mivel nem csak mi leszünk ott, ezért amikor beszoltok, vagy visszaszóltok, arra kérlek benneteket, hogy jó hangosan tegyétek. Ezt azért kell, hogy a felnőttek fogadásokat kössenek, hogy ki fogja nyerni. Ez nekünk azért jó, mert a nyertes csapatra fognak nagyobb figyelemt fordítani, és ezáltal bemutatnak a fiaiknak, akik majd szépen feleségülvesznek mindet. És boldogan élünk amíg ki nem semmizzük őket a vagyonukból, és meg nem halnak. Szóval kezdhetjük?- kérdezte mosolygós arcal, mintha semmi bizardolgot nem mondott volna. Kicsit meglepődötten néztünk rá, de azért bólogattunk.
- Szóval. Szituációkat fogok mondani, és ti az adott helyzetnek megfelelően beszoltok, és vissza szóltok egymásnak. Értettétek?
- Igen is kapitány!- vágtum rá egyszerre.
- Rendben. Regi ti kezditek. A szituáció pedig- ekkor elővett egy vastag könyvet és lapozott. Meg találta amit keresett.- A  csúnya vagy beszólások. Mehet.
R: - Van valami az arcodonn
V: - És nem áll jól nekem?
- Szép volt.- pacsiztak le Lucával.
- Anna ti jöttök.
A: - Milyen arcot vágsz.
Én: - Hidd el, ha arcot vághatnék, te is másképp néznél ki.
- Jó ügyesek vagytok. Következő a pasiknak szól akik bunkók, erőszakosak, vagy nem szimpik. Em ti kezditek.
Én: - Szabad ez a hely?
A: - Igen. És az enyém is az leszz ha ide ülsz.
- Ez jó volt. Viri ti jöttök.
V: - Hol voltál eddigi életemben
R: - Jó rejtek helyet kerestem ahol elbújhatok előledt.
- Ez fájt. De rohadt jó volt. A következő a parszt beszólások. Regi kezd.
- Akkora paraszt vagy, hogy még a boltban is szalonnás Orbitot kérsz.
- Szép. Em te jössz.
- Akkora paraszt vagy, hogy még a buszsofőrnek is azt mondod Gyí.
- Nem rossz. Anna te jössz.
- Olyan paraszt vagy, hogy még a fagyit is bicskával eszed.
- Jó. Viri te jössz.
- Akkora paraszt vagy, hogy érted még a mentők is traktorral jönnek.
- Jó. Ügyik vagytok. És most mondom nektek is egy párat, hogy bővüljön a szókincsetek.
- Oké. Hallgatunk.- mondtuk, majd elővettünk egy papírt és egy ceruzát jegyzetelni.
- Hülye vagy beszólások. Nálad még a föld is műveltebb.
Hamár szêp nem vagy, hülye ne legyél.
Nem vagyok hajlandó szellemi párbajt vívni, egy fegyvertelen emberrel.- Mi csak hallgattuk és jegyzeteltünk.
- Luli, te ezeket honnan szeded?
- Á. Nem érdekes. Csak van egy könyvem.
- És nem akarod néha kölcsön adni?- kérdezte Regi
- Majd ha eljön az ideje.- szólt bölcsen Luca.

Sziasztok. Tudom hogy ez nem lett olyan jó rész, de azért remélem tetszik. Kérlek írjátok meg komiba, hogy milyen lett. Építő kritikát szívesen elfogadok.😊😊