Hamupipőke (Egy Kicsit?) Másképp

10.

Én meg csak néztem, ahogy az állat fejéböl ömlött a vér.
- Csak nem ijedtél meg?- kérdezte a férfi. Még nem tudtam válaszolni.
- Kérdeztem valamit! Válszolj! - mordult rám.
- Csak egy kicsit.- nyögtem ki végül.
- Akkor jó. -mondta- Mert ez fog veled is történni, ha meg akarnál szökni. Értve vagyunk?
- Mondanám azt hogy igen... De van egy kis bökkenő.- Válaszoltam.
- És mégis mi lenne az?- kérdezte.
- Az hogy..... Hogy.....- Válaszolni akartam, de nem jött ki a torkomon. Majd eszembe jutott- Az hogy nem tudom a nevedet! Halljam!
- A nevem Szebasztián. A Magyar Maffia feje vagyok. Úgyhogy jobb ha félsz tőlem!- fenyített meg. Aztán meghallotta hogy korog a gyomrom. Éhes voltam. Mint úgy álltalába.
- Kaphatok enni?-kérdeztem kissé félve. Majd rám nézett.
- Ugye tudod hogy egy fontos beszélgetés közepén vagyunk?
- És?-kérdeztem.
- Éés? Mit ésezel itt? Éppen elmondanám hogy ki vagyok te meg csak a hasadra gondolsz!
- Bajod?- kérdeztem kikerekedett szemkkel. - Bajod hogy még csak egy fejlődő szervezet vagyok és ennem kell? Mond te nem szoktál enni?- vittem fel a hangom. Most Ő lepődött meg.
- Nem de.. De..
- De?- kérdeztem vissza felhúzott szemöldökkel.
- De az anyád nem említette hogy folyton éhes vagy.-válaszolt.
- Az a nő nem az anyám!- kiabáltam rá.- Az a nő megkeserítette az életem! Az anyám... Az anyám meghalt!- itt elkezdett könnyezni a szemem. A fejem a vállára hajtottam, majd fojtatta.- Az anyámat megölték. Azután apám elvett egy hülye picsát. Aztán az elhagyott minket. És ekkor jött Ő. Ő aki utána ellopta apám szívét, és elhozta a két lányát, akik csak ahhoz értenek, hogy megkeserítsék az életem.- itt már zokogtam.- Próbáltam erős lenni, de egyszer mindennek végeszakad. Aztán egy nap, jött egy ficko, hogy megtalálták apám holttestét. Sírtam. Aztán meghallottam , ahogy a mostohám boldogan mesélte lányainak. És egy nap, mint kiderült új szomszédunk lett. Nagyon helyes volt a fiu. És nagyon kedves. Úgy éreztem hogy végre szeret engem valaki. Aztán történtek a dolgok, minden happy, de aztán jött az az este. Amikor elltettem rabolva. És most itt vagyunk.- a férfi, már nem mondott semmit. Csak belenézett könnyes szemembe, majd megcsókolta a homlokom.