Levi x Reader HUN

Zavaros gondolatok

(T/N) a szobája felé baktatott, a lépcsőn lefelé, mikor valaki nagy erővel neki csapódott, és elterült az egyik fokon, egyenesen a hátsófelén.
-Nézz már magad elé! -kiáltotta magából kikelve, mert hogyha legurul a lépcsőn, és széttöri magát, akkor rohadtul dühös lenne, kupán is vágná azt az idiótát. Aki elsuhant mellette hátrapillantott, majd szaladt tovább.
-Ennyire mi lehet sürgős? -zsörtölődött magában, majd feltápászkodott, és leporolta a gönceit.
-Most, hogy visszagondolok, egész hasonlított valakire... Várjunk! Eren! -ráncolta a homlokát. -Az az barom!
Már a szobájáig battyogott, amíg ezeken zakatolt az agya. Oldalt fúró kíváncsisággal huppant le az ágyára, és hátradőlt. -Basszus... -Észre sem vette, hogy hangosan kimondtam ezt a szót. Most már hidegen hagyta ez az Erenes ügy, ugyanis máson kattogott az agya. A hadnaggyal eltöltött időben mindig valami furcsa, szorító, egyben forró érzés töltötte el. Még sosem érzett ilyet. Különös, kellemes, és egyben ismeretlen érzés. Hirtelen a gondolatmenetét megzavarta az, hogy az ajtója a szó szoros értelmében bevágódott. Rögtön felült.
-(T/N)!!!!!!!! -Rikácsolta egy női hang. -(T/N)! Hanji vagyok, emlékszel? -rohant oda hozzá, és két keze közé temette a jobb kezét a lánynak. Letérdelt elé, és csillogó szemekkel várta a válaszát, de (T/N) csak bólintott. -Jaaaj, (T/N), úgy örülök! -ugrott fel, és tapsikolt örömében.
-Én is örülök. -mosolyodott el a fiatal lány.
-(T/N), ugye tudod, hogy igazán kedvel téged Törpilla? -búgta a fülébe Hanji, szabad kezével takarta az arcát, ugyanis egy huncut mosoly bújt meg a szája szegletében.
-Te-tessék?! -az arca rögtön egy árnyalattal pirosabb lett, szinte már érezte a paradicsom illatát magán, ki is kapta a kezét a nő tenyeréből.
-Jól hallottad! -egyenesedett ki, majd elfordult. -Higgy nekem. De én most megyek is! -nyújtotta el a mondatot, rákacsintott (T/N)-ra/re, majd hátraintett egyet, és mint aki jól végezte dolgát, kisonfordált a szobámból.
-MOST AKKOR MI A FENE VAN?! -visszaültem az ágyamra. -Honnan szednek ilyeneket össze? Ez tök zavarbaejtő! -temettem a tenyerembe az arcomat, égetően vörös arccal.