Levi x Reader HUN

Epilógus helyett

-Drágám, a kölykök már megint rajtam lógnak! Épp takarítani próbálok! -morog Levi a nappaliból a konyhába bekukkantva.
-Marina rászokott, hogy verekszik, de én nem üthetek vissza, mert ő egy lány! -sipákolja Kevin.
-Marina és Kevin Ackerman! -áll meg előttük az anyatigris csípőre tett kezekkel. Jobbjában ott lapult a kis szakadt rongy, mellyel az asztalt szokta törölgetni. -Mars ki az udvarra játszani!              -sóhajt fel (T/N).
Ahányszor csak kimentek, a hugica a kertbe épített hintát célozta meg. Az volt a kedvenc helye. Hiába, nagyon különböznek Marinával. Kevin többnyire magának való, és egy igazi jóképű hercegnek képzeli magát, de Marina... Mindig csak verekszik, hisztis és akaratos. Furcsa, hogy ő a lány. Mindig a saját igazát akarja. Meg azt, hogy az anyjáék csak rá figyeljenek.
-Oh, anyaa! -szalad máris anya szoknyája alá a kislány. Kevin szerint igazán idegesítő, de szereti, mert csak az ő testvére. Halkan felsóhajt és nyom egy puszit anyja arcára. Apjuk kihozott egy kis plédet, leterítette a fűre és leültünk rá. Ma van Kevin születésnapja. Örül, hogy a szüleivel töltheti ezt a napot. Hiszen sokat dolgoznak. "Ha majd elég idős leszek, én is beállok katonának, és olyan leszek, mint apa! Nem! Jobb leszek, és erősebb is!" -Mosolyodik el. Ekkor egy csomó ember gyűlik körénk, akikről nem is tudta, mikor jöttek be. Legalább nem betörők, csak elvetemült idióták, akik mindig megmosolyogtatják.
-Aaaa, nézd az édes pofikáját, Mike! Hát nem zabálnivaló? -húzgálja Kevin arcát Hanji. Nem százas egy nőszemély, az egyszer biztos. Bár itt senki sem normális. Hanji az titánmániás, Mike az egy öleb. Olyan a szaglása, mint egy kopónak. Hátborzongató fickó. Levi meg egy tisztaságmániás ember. A többieket meg hagyjuk is.
-Gratulálunk a szülinapodhoz Kevin!
-Úristen, mennyi ajándék! Ezeket hova rakjuk? Izé, köszke, -már bontja is a menőbbnél menőbb ajándékokat. Addig Marina Hanjin és a többieken lóg.
-Már egy perc nyugtunk sem lesz? -mordul meg Levi, a szokásos gorombaságával.
-Apaa, nem mehet el Hanji, ő nem! Itt marad velem, együtt leszünk egész nap! -kacagja a hugi.
-Na, még mit nem, kisasszony! A néninek dolga van! -ingatja az ujját (T/N).
-Hagyd csak (T/N), ráérek! Bármikor szakítok rátok időt. -dúdolja a pápaszem.
Betoppant egy barna hajú srác is.
-EREEEN! -rohan oda hozzá Kevin, mint a puskagolyó. "Mindenki nevet, ezt még megkapják!" -suhant át az bátyus agyán.
-Áh, Kevin. -nyújtja a kezét egy ökölpacsira. "Ez egy fiús dolog. Mindig azt mondják, hasonlítok Erenre, pedig nem is igaz. Nincs ilyen páratlan személy, mint jómagam!" -bólogat, mire lepacsizik vele. -Itt van Mikasa, és Armin is, csak én siettem ennyire, hogy hamarabb lássalak.    -jelenti ki Eren mosolyogva. Felcsillan Kevin szeme. "Mikasa annyira menő! Remélem, ha felnövök, olyan barátnőm lesz, mint ő. Csak ne legyen Eren mániákus. Inkább Kevinmániákus." Ezen kívül egy csodás nap így is a mai.
"Mindenki itt van a szülinapomon, aki csak menő. Bár Jean-t nem szeretem, mert állandóan bunkó, főnökösködő, és mindig Mikasát nézi. A többiek mind jófejek, és menők..."
"Ma 11 lettem. Jövőre már beállhatok a kiképzésbe. Nem tudom, Marina mi akar lenni, de megfogadtam, hogy megvédem őt, és az egész családom! Erősebb leszek apunál, és elérem, hogy felnézzen rám!"

(VÉGE)