Dragon Ball BT: Új Kezdetek

Első Fejezet: A Túlvilági Bonyodalom

Gogeta éppen magához tér a másvilágon. Habár külseje kicsit megváltozott. Haja befeketedett, és szeme is zöld helyett fekete lett.

Gogeta: Uh... Hol vagyok?

Nézett körbe, majd egy ismerős hang szólalt meg a háta mögül.

???: A mennyországba kerültél.

Gogeta: A menny... apa?

Fordult meg, és látta döbbenve, hogy valóban az apja állt mögötte.

Zen: Tudod, reméltem, hogy sokkal később fogunk újra találkozni.

Csóválta meg a fejét. Gogeta maga alá nézett.

Gogeta: Sajnálom.

Zen: Megpróbáltál bosszút állni, igaz?

Gogeta: Igen, de...

Zen: Gogeta, a bosszú nem vezet sehova.

Gogeta: Tudom, de nem is a bosszúm közben haltam meg.

Az apja ezen meglepődve figyelte tovább őt.

Zen: Nem?

Gogeta: Nem. És közben meg is bocsátottam Saviornak, mert valahol legbelül... nagyon, nagyon belül... van szíve... csak baromi nagy az egója.

Zen ezen elmosolyodott.

Zen: Ennek örülök. Tudod, emlékeztetsz anyádra. Ugyan olyan szemetek van.

Gogeta karba tett a kezét, miközben fújt egyet.

Gogeta: Pff... ne is emlegesd! Hogy érted, hogy ugyan olyan szemünk van? Nekem zöld van, neki meg fekete.

Zen: Ezek szerint, találkoztál vele.

Gogeta: Jobb lett volna, ha sose találkoztam volna vele. Te tudtad, hogy él?

Zen: Tudni, nem tudtam, de sejtettem.

Gogeta: Ezért nem mondtad el nekem soha, igaz ezt? Tudtad, hogy megkeresném, és csalódnék.

Zen: Igen... de te most eszembe jutattad őt.

Gogeta: A szememmel?

Nézett rá meglepve.

Zen: Igen. Ugyan olya  sötét, és elszánt... és kemény. Meg kéne tanulnod újra mosolyogni Gogeta.

Gogeta értetlenül nézett apjára, aki intett felé, hogy kövesse. Odavitte egy kristályhoz, ami jól visszaverte a rávetülő képet. Meglepetten mérlegelte magát, hogy már nem arany színű a haja, és szeme se zöld.

Gogeta: Mi a fene ez?

Zen: Ez te vagy Gogeta. Te így születtél.

Gogeta: De hogy?

Nézett felé ismét.

Zen: Nem tudom, egy napon arra lettem figyelmes, hogy hatalmas erő tűnt fel a falunk szélénél. Mikor odaértem, téged láttalak egy másik fiú mellett kiterülve, akinek elég csúnyán betörted az orrát.

Gogeta jobban elgondolkodik, majd eszébe jutott az a nap gyerekkorából.

Gogeta: Igen, már emlékszem. Megakartam védeni Tiffanyt. De Garrus erősebb volt tőlem, és a földre szorított. Dühös voltam...

Ekkor mindent megértett.

Gogeta: Már értem...

Mondta halkam az orra alatt.

Zen: Érted?

Nézett rá értetlenül.

Gogeta: Átváltoztam Szuper Csillagharcossá. De miért nem alakultam aztán vissza?