Dragon Ball BT: Új Kezdetek

Nyolcadik Fejezet: Régi Ismerős Visszatér

Gogeta meglepetten nézte végig Saviort.

Gogeta: Azt hiszem pontosan erről beszéltem Savior.

Nézett aztán rá komor tekintettel. Savior a kezeit kezdte bámulni, majd ránézve Gogetára vérmesen elmosolyodott. 

Savior: Nos, legalább ő rájött arra, amire te nem. 

Gogeta: Igen... az lehet. Viszont most végre látlak alap formádba is. Amit eddig a büdös életembe talán, most utoljára látok.

Savior: Nos, egy a bökkenője ezzel...

Változott át egyből harmadik formájára.

Savior: Hogy nem te vagy az első, aki erre rájött.

Nézett Noruta fele.

Noruta: Hmp. Ezzel akarsz támadni? Hamar kifáradsz. 

Állt alap harci állásba.

Savior: Gondolod te. 

Állt ő is harci állásba. 

Gogeta: Hé Savior! Erre én is képes lennék? 

Szólt közbe vigyorogva. 

Savior: Mi? Izé... Jah. De muszáj beleszólnod? 

Gogeta: Bocsi... 

Vigyorogta. Ekkor Savior arcát egy erős ütés érte, majd egyik követte a másikat, míg végül egy mellkason rúgással taszította el magától. Savior megrázva a fejét nézett dühödten Gogeta fele. 

~Savior: Ezért még megfojtom... 

Indult meg ide-oda cikázva Noruta fele, és mikor a közelébe ért, egy Ki gömböt nyomott az arcába. Noruta hátra vetődött, majd a levegőben megfordulva ki gömböket lőtt Savior irányába. Savior minden egyes lövedéket hárított, amik mögötte mind felrobbantak. Közben ismét ellenfele irányába nyomult előre. Noruta nem hagyta abba a lövéseket. Egyre sűrűbben szórta a lövedékeket, mikor is kiesett egy pillanatra Savior látóteréből, és mögötte megjelenve lőtte hátba egy ki sugárral. Savior ahogy szállt előre a Ki sugárral a hátába, a homlokához téve két ujját, eltűnt. Noruta látta, ahogy a Ki sugár valahol távolabb felrobbant. Ám meglepetésére egy hang szólalt mögötte meg. 

Savior: Rossz húzás volt! 

Mikor megfordult, Savior ott kezdte ütni és rúgni, ahol érte. Noruta védekezésképp a kezét felemelte, hogy felfogja a csapás nagy részét, majd energiát gyűjtve egy robbanó erővel eltaszította Saviort. Keresztbe téve arca előtt a kezét védekezett. 

Savior: Bemelegítésnek nem volt rossz. 

Egyenesedett ki.

Eközben a távoli galaxysban, egy űrhajó belsejében a hatalmas űrre tekintő ablakon bámult kifele egy idegen. Gondolataiba mélyedve nézegette a csillagokkal teli végtelenséget, mikor a szobába egy szolgáló lépett be, megzavarva őt.

Szolga: Uram.

Tette tiszteletét le előtte, amire az úr is odatekintett rá.

Szolga: Sikerült a Vichtorie harcos pozícióját megállapítani. Még mindig a Földön van, ahova küldük.

???: Értem. Biztos ott maradt, miután megölték Saviort.

A szolga nyelve egyet megtörte az urasága mosolyát az arcáról.

Szolga: Nem uram... Savior még él, és jóbarátságban van a harcossal, és... és... Saviornak már családja is van.

???: Hogy micsoda?!