Az árnyék |Bungou Star Dogs FF|BEFEJEZETT|

|1| Bevezető|

-Jobb lenne, ha te is megdöglöttél volna!-vágja a fejemhez az egyik fiú.

Ő is árva mint én. De ő mégis másabb, mert ő nem őrült. Ő egy normális 14 éves kamasz. Nem úgy mint én.

-Legalább holnap jön a család és elvisz innen!-röhög a képembe.

Nem bírom tovább. Felrohanok az árvaház tetejére. Szerencsére nincs védőkorlát, így nyugodtan ki tudok állni a tető szélére. Letekintek és nézem a nyűzsgő főutcát. Lent mindenki igyekszik valahova.

Délután lévén rengeteg velem egykorú van az utcán. Beszélgetnek, nevetnek, jól elvannak. Vajon, ha nem rontok el mindent akkor én is így élhetnék.

Megfordulok. Hátat fordítok a nyüzsgésnek és felnézek az égre. A Napot felhőtakarja el, így az nem láthatja, hogy mire készülök.

Árva vagyok, voltam és leszek is. Nem tehetem jóvá a bűnöm! Vége!-gondolom és hátradőlök. Zuhanok az ismeretlenbe. Csak az jár a fejembe, hogy a Pokol vajon jó hely-e? Vajon ott lesznek barátaim? Vagy ott is kínozni fognak? És mi lesz, ha még a Pokolba se kellek?

Felnéztem. Kezdett távolodni a tető. Az árvaház csak nyolc emeletes. Vajon sikerül meghalnom? Úgy helyezkedek, hogy lelássak az utcára és megpillantok két férfit.

Az egyik magas, szemüveges, szőke hajú. A másik picit alacsonyabb, barna haja és ballonkabátja van. Nyakán fehér kötés. Farkas szemet nézek vele.

Vajon mit gondolhat? Sajnál? Vagy nem? Miért néz így rám, mikor körülötte mindenki visít? Miért mosolyog? Vicces neki ez a helyzet? Szerinte vicces, ha valaki meg akar halni?

Észbe kapok. Alig van hátra két emelet. A betont kezdem pásztázni. Vajon nagyon össze fogom vérezni? Vagy csak egy kicsit? Remélem nem lesz belőle nagy botrány. Végülis. Kit érdekel, ha egy nincstelen árva meghal?

Tekintetem a szőke férfira téved. Nagyon magyaráz valamit a barna hajúnak. De ő csak egyik kezével megtámasztja a könyökét, míg a másikkal az állát simogatja egy hatalmas, mindent tudó vigyor kiséretében.

Vissza fordítom a fejem és behunyom a szemem. Még régebben sokat tévéztünk és volt egy sorozat ami nagyon tetszett. Azt hiszem Tokyo Ghoul volt a címe. Nem tudom miért jutott eszembe a főcímdala de elkezdtem énekelni.

(Ha gondolod hallgasd meg)

Pont befejezem a végét. Tudom, hogy már csak pár centi van hátra. Ellazulok és bízom benne, hogy nem fog annyira fájni.

-Sajnálom...-mondom és...