A Megváltás Angyalai (Banana Fish Fanfiction)

Első fejezet

Egy árnyékos pad felé sétált a Central-Park közepén, szőke haját játékosan lengeti meg a szél. Kellemes tavaszi levegő van. A fiú napok óta érzi, hogy figyelik, de csak mostanra sikerült beazonosítani ki is a szempár tulajdonosa. A padon ülő alak egy könyvet olvas. Innen egy igazán kedves női alaknak tűnik, olyan, amit az emberek sokszor megbámulnak, persze mindenki más okból. Még az olyannak, mint a fiú is megakad rajta a szeme. Persze senki sem hinné, hogy a göndör fürtök, amik kilógnak a kapucnija mögül, egy veszélyes gyilkost takarnak. Mostanság sorra kínozza meg a különbféle bandák tagjait az egész New Yorki alvilágban. Nem öli meg őket csak kérdéseket tesz fel mindnek. És amint megkapja, őket el is engedi a delikvenst. Eddig igazából nem érdekelte a fiút, csinálja csak, úgy volt vele, de múlt héten a ribanc elkapta a bandájának egyik tagját. Rendes kölyök, de két ujjal kevesebbel tért haza. Hogy miért? Mert nem válaszolt addig, amíg nem játszott vele, két alkalommal nem mondta meg, hol található. Persze ez nem maradhat megtorlatlanul. ' Lássuk igazak-e a hírek.' gondolja magában a fiú. Lehuppan mellé a padra de, figyelve, hogy ne legyen semmilyen csapda.

- Érdekes, amit olvasol? – kérdezi játékosan mintha égi ismerősök lennének.
- Határozottan izgalmas fordulatot vett fel a történetszál. – válaszolt a lány sokat sejtetően.
- Igen? Hol jársz? Ezt a történetet én is ismerem! – folytatta a szőke.
- A férfi főhős most ült be a lány mellé, aki a férfi tudtán kívül egy kést szegez hozzá.
- Ohh az jó rész! Spoiler, a férfi kabátja alatt egy pisztolyt szegez, a lányhoz nehogy próbálkozzon.
- Ohh ezt nem lep meg ismerve a férfit! - fordult felé a lány lassan és a kést a mellette lévő kenyeres zacskóba tette, majd dobott még a galamboknak egy kicsit, ezzel azt a látszatot keltve, hogy csupán a madarakat eteti. Pedig igazából csak fegyvertelenné tette magát. Jelezve Csak beszélni akar. ' Jól van, tényleg olyan okos amilyennek mondják. ' gondolta magában a szőke.
- A minap a fülembe jutott, hogy kerestél. Igaz ez?
- Ha te vagy Ash Lynx, akkor nem csaltak a hírek. - csillantak meg a lány zöld szemei a napsütésben.
- Szolgálatára kisasszony. Miben segíthetek?
- Ezt nem itt kéne... - halkul el a lány majd a táskájába nyúl. Hirtelen semmi sem hallatszik csak, ahogy Ash kibiztosítja a fegyvert. - ... Figyelnek... - Suttogja nagyon halkan Japánul, amit a szőke meg is ért tekintve, hogy egy éve Japán nyelvleckéket vesz.
– Ugorjunk fel hozzám, van még egy kicsi a kedvenc sütidből, pont tegnap sütöttem! - majd a fejére teszi a napszemüvegét. A fiú megöleli a lányt ezzel lehetővé téve, hogy halkan kérdezzen tőle.
- Ki figyel?
- Szőke és barna férfi – suttogja, majd hangosan hozzá teszi – Már hat óra lesz? Tényleg remek ez a könyv. - a férfi bólintott és megnézi a két alakot 6 óránál, akiket a lány említett.

Ráérősen sétálnak, az utcán mintha fel se tűnne nekik, hogy idő közben hat ember kezdte el követni őket.
- És mióta vagy megint a városban? Hol szállsz meg most? – kezdeményezi Ash a beszélgetést, folytatva annak a látszatát, hogy régi ismerősök és nem épp azon gondolkoznak, hogy bízhatnak-e egymásba.
- Ó csak néhány hete, de szerintem már mesélték neked. Nem messze innen egy olcsó ki motelba. Szerintem tudod is melyik, a neve Friday!
- Akkor a legjobb az lesz, ha lefordulunk itt! – vezette a lányt egy sikátorba néhány perc csönd után. Két mási fordulatot követve az üldözőik hátába kerültek, akik nem ismerve a helyet egy zsákutcába kanyarodtak. A zavarukat kihasználva a két fiatal pedig akcióba lépett.
- Fenébe, Vic a Nővérek ezét nagyon mérgesek lesznek! – sopánkodott az egyik fickó.
- Ugyan fiúk ennyire nem fontos az a csaj. – szólat meg egy másik.
- Ahh nem, csak épp mindenképpen élve kell nekik a ribanc, de bármilyen módszerrel vihetjük! Szerinted akkor nem fontos?!
- Ugyan fiúk. Így nem illik beszélni egy hölgyről. – vonta magára a figyelmet Ash.
- Hol van az Özvegy?
- Hékás még sose voltam férjnél! – méltatlankodott hangosan a lány, egy erkély karfáján guggolva, készülve, hogy bármikor lecsaphasson.
- Ez ő kapjátok el!!!! – a fegyveres férfiak célba vették a lányt és már indultak is a tűzlétra felé, hogy elkapják őt.
- Nem eszik azt olyan forrón! – nevetett fel Ash majd a férfiak közé lőtt. Hirtelen csend lett, hisz az öltönyös férfiaknak fogalmuk sem volt arról ki is a szőke hajú. Ezzel persze kvittek voltak, mert a fiúnak sem volt ötlete, hogy kik is ezek a fickók és mit akarnak. Az egyik támadó, hirtelen hangos puffanással esett ellőre, hisz, mint mindig a fiú tökéletesen célba talált.
- Öljétek meg! – kiáltott a feltételezhetően a Vic nevű tag és Ashra mutatott. A maradék öt fegyvert rántott, de mire célba vették a szőkét az leszedett még egyet. A maradék négy fedezéket keresett, és mit sem törődve az eredeti célponttal próbálták leszedni a fiút, aki felnézve a lányra azt látta, hogy két dobókést rántott elő.
- Azok meg hol voltak? – nézett kérdően a fegyverekre Ash.
- Miért hitted, hogy egy magam fajtánál nincsen elég fegyver?- kacagott fel a lány – De ezt ne most! Fedezlek, menj! - a fiú csak bólintott majd előre ugorva egy tigris bukfencet vetett és leszedte a jobb oldalon állókat, míg a lány a baloldalon álló kettővel végzett. A mozdulatok a képzetlen szemnek talán fel sem tűntek volna, de a kések sípolása, ahogyan átszelték a levegőt, majd a két férfi nyikkanása és a testek puffanás a földön segített mindenkinek abba mi is történik.
- Nem voltak valami okosak mondhatom. – nevetett Ash mikor felállva letörölte a homlokáról a homokot, majd megigazította a haját.
- El kell tűnnünk!
- Miért kéne?
- Azért mert, ahol ezek elbuktak, ott holnap profibbak is megjelennek.
- Valaki jön! – mintha csak igazolás képen a sikátor végéről léptek zaja ütötte fel magát. – Maradj szorosan mögöttem. – mondta fogta meg hirtelen a lány kezét és elvezette a csatornahálózaton keresztül. Egész sokáig olyan 50 percen keresztül csendben mentek egymás mögött mikor a fiú megállt.
- Itt megyünk fel! - mutatott a csatorna fedőre a fejük felett. - És nehogy bárkivel is próbálkozz! – emelte fel fenyegetve a mutatóujját a szőke srác.
- Mintha eddig bármit is csináltam volna ellened. - emelte fel védekezően a kezét a lány.
- Igazad van.
- Ez hova vezet?
- Egy már halott barátom családi étteremnek konyhájában. A hátsó kapun majd kimegyünk és a sikátorokon keresztül el jutunk oda, ahol most lakom. - indult meg felfelé a fiú. A lány is követte őt. Szépen csendben másztak fel a majd 6 méteres mélységből a friss levegő felé. Mikor beértek az étterembe senki nem volt hátul a raktár részén, így észrevétlenül kisurrantak a hátsó ajtón. Nem bolyongtak sokat. Három fordulás balra, kettő jobbra, és még egy bal kéz felé és már ott is voltak. Egy egyszerű lakóház. Nem volt egy kastély, de bármelyik üzletember elfogadta volna. ' Mégis honnan van erre pénze?' kérdezte magától a lány.
- Üdvözöllek szerény hajlékomban! - nyitotta ki Ash az ajtót. Egy tágas előszoba abból mosókonyha, nappali, nyílt, amit fürdő, konyha, dolgozó szoba és három háló volt.
- Most, hogy itt vagyunk. Ki a fene vagy te és mi a kurva életet akarsz tőlem?! – nézett rá a fiú, és ahogy a két zöld szempár találkozott mintha megállt volna az idő.
- Ashley Morningstar vagyok és azért jöttem, mert veszélyben vagy...

/ Sziasztok! Köszönöm, hogy elolvastad! Remélem tetszett, bár legyen bármi a véleményed nagyon örülnék, ha ennek hangot adnál valamilyen komment formájában. Itt szeretném még megköszönni az egészet nehivjvikikenek - nek  nélküled sose nézem meg az Animét és sose szánom el magam ennek a meg írására és Thranduil182 - nak aki miatt folytatom! Jó szórakozást a továbbiakba. /