Reménytelen? [ BEFEJEZETT]

- 10 -

Rettentő dühös és mérges vagyok Brianre. legszívesebben bevertem volna neki egyet hogy miket gondol, hogy érzek iránta valamit ugyan kérlek egy valamit érzek iránta nem mást mint dühöt és undort.

Azt hiszi mindent jobban tud és a dolgokat is jobban intézi majd el na azt már nem! ez a ügy Amy és az én ügyem hisz engem utál és a bosszúja is csak rám tartozik szóval nekem nem fog itt semmit se elintézni.

morcosan és feszülten úgy döntöttem hogy haza felé veszem az irányt és közbe meg fogalmazok egy üzenet Briannek hogy tegyen le arról hogy valamit csinál és bele avatkozik megint és még nagyobb gondot okoz ezzel.

„ ne avatkozz bele ebbe az egészbe! a én és amy dolgom és neked semmi közöd hozzá! ép eleget segítettél már„

miután megírtam ezt az üzenetet eldobtam a telefonomat és eldöntöttem meg mutatom Briannek hogy nem vagyok szerencsétlen és el tudom intézni ezt egyedül is és hogy téved velem kapcsolatban.

reggel amikor felkeltem elhatároztam hogy megpróbálom megoldani ezt az egész helyzetet segítség nélkül is. a suliba érve cél irányosan eldöntöttem hogy én addig be nem megyek órára míg Amyvel nem beszéltem. ki is szúrtam és oda mentem elé és be rántottam a takarító szertárba. láttam az arcán hogy nem érti mit is keres ép itt és hogy mit akarok megint tőle

- mivan már megint Ethan most már zaklatni is fogsz?!

- tudod te mit akarok töröld ki a képet most!

- ugyan miért tenném?! csak nem hirtelen bátor lettél és megpróbálsz ki állni magadért? tegnap már a kis szeretőd is járt nálam, milyen édes volt jött meg menteni a kis hercegnője becsületét miközben mással jár éppen nem érzitek magatokat képmutatónak?!

- micsoda te miről beszélsz? egyáltalán nincs köztünk semmi se és nem kelene bele látnod fölösleges dolgokat. a csók meg csak azért történt meg mert mind ketten részegek voltunk!- Amy el mosolyodót majd közelebb lépet.

- Ethan te sosem tanulsz semmiből sem és rettentően vak vagy!

ez volt az utolsó mondata felém majd ott hagyott a sötétbe egyedül. rettentően idegesített hogy mindenki azt mondja hogy nem veszem észre a dolgokat és már kezdet elegem lenni mindenkiből. eldöntöttem beszélek Zachel és elmondom én neki azt a hülye csókót mert elegem van ebből a zsarolgatásos szarokból mivel nem jelentett egyikünk számára se semmit az lesz a legjobb ha pontot teszünk a végére és akkor mehet tovább minden. ök folytathatják az émelyitő boldogságukat én meg a kis magányos nyugodt életemet. írtam Zachnek egy üzenetet hogy találkozunk ebéd szünetbe a szokásos helyünkön mert mondani akarok neki valami fontosat.

Nem tudtam hogy fog reagálni és minden perc elteltével egyre rosszabbul kezdtem érezni magam és féltem hogy nagyon ki fog akadni ha megtudja.

elérkezett az őszinteség órája amikor láttam Zachet felém közeledni egyre idegesebb lettem és próbáltam át gondolni hogy is adagoljam be ezt neki hogy ne legyen annyira fájdalmas.

- annyira hiányoztál- ölelt meg Zach szóhoz se jutottam - tudom hogy mostanában el hanyagoltalak Brian miatt de tudd meg te vagy a legjobb barátom és sose akarlak meg bántani azzal hogy ép elhanyagollak nagyon szeretlek ugye tudod?- ölelt meg még jobban egyre szarabbul kezdtem magam érezni hogy én megkora egy fasz vagyok meg fogom mindjárt bántani ezt az embert akit a legjobban szeretek azzal hogy elmondom neki hogy smároltam a pasijával miközben ő egy másik szobába feküdt részegen kiütve....

- persze hogy tudom én is szeretlek...- elengedett majd a szemembe nézet

- Baj van Ethan? miről akartál beszélni?- most vagy soha gondoltam magamba az őszinteség mindig a legjobb dolog még ha fájdalmas is össze szedtem a bátorságomat a szemébe néztem és elkezdtem mondani

- Zach valamit el akarok mondani neked .... lehet meg fogsz utálni ez után de tudnod kell- láttam az arcán hogy várja a folytatást és kételkedve néz rám- Én Brian buliján csináltam valamit amit nem kellet volna de esküszöm nem emlékeztem rá és részeg voltam én csok,,,-ekkor hirtelen felbukkant Brian is aki hallotta az utolsó mondatott és jeges tekintettel nézet rám és csókolta meg előttem Zachet végig az én szemebe nézet hogy mindent lássak és vegyem a célzást hogy kussoljak el most. és ne tegyem ezt neki tönkre miután be fejezték a nyáladzást Zach pihegve vissza fordult hozzám és igy szolt

- öhm bocsi meg ismételnéd megint. el vonták a figyelmet- jött zavarba Zach. Brian engem nézet végig és várta hogy hogy is döntök hogy bevallok mindent vagy tartom a számat

- semmi fontosat nem mondtam csak azt akartam hogy annyira berúgtam Brian buliján hogy ki eset hogy az asztalon táncoltam és vetkőztem és még mindig hihetetlen számomra ez és elég frusztráló hogy ennyien látták- mentettem meg magunkat Brian arcán láttam át suhanni a megkönnyebbülést egy pillanatra majd utána megint ugyan azzal a tekintettel vizslatott tovább ami rohadt idegesítő volt mert ez a lenéző pillantásai voltak

- hát barátom meg kellene tanulni mértékkel inni- nevetett ki Zach igy telt a szünetünk hogy hallgattuk Zach áradozásait hogy annyira jó hogy nincs már köztünk feszültség és kijövünk egymással szinte egyszerre tikkelt a szemünk Briannel ezek hallatán de természetesen Zach megint el volt a kis álom világába alig vártam hogy le léphessek és amikor rá néztem a telefonomra tudtam hogy meg van a kibúvom is

- na srácok nekem mennem kell mindjárt kezdődik a következő órám- erre Zach is felpattant és elfelejtette hogy nekik edzésük van itt megnyugodtam hogy legalább Brian nem fog utánam jönni de tévedtem már majdnem a terem elött jártam mikor valaki vissza rántott és a falnak szorított hát persze ki más lehetett volna mint Brian számítottam rá hogy talál kibúvót és utánam fog jönni de nem hittem volna hogy ilyen hamar

- te teljesen hülye vagy?! ez neked a probléma megoldás hogy mindent be vallasz idióta!!- próbálta magát vissza fogni és halkan üvöltözni velem de nem sikerült neki

- én legalább őszinte vagyok nem úgy mint te! és el fogom neki mondani nem érdekel a véleményed-próbáltam ki bújni a szorítása alól de nem sikerült jobban nekem nyomta magát konkrétan felpréselt a falra

- ó dehogy fogod te ezt elmondani!- az arca egyre közelebb volt hozzám

- nem tudsz meg akadályozni hogy ne tegyem meg nem lehetsz mindig a nyomunkban mint valami kutya!

- ó dehogynem én adok neked arra okot hogy te ezt nem fogod be vallani és magadat feltüntetni áldozatként mint ahogy az előbb szeretted volna elmesélni a dolgokat!

- mi a- ekkor megint meg csókolt és a legszörnyűbb az hogy én vissza csókoltam,,,,,