🌞YOU ARE MY SUNSHINE🌞 I Nash Grier Fanfiction

🌞 4. rész 🌞

Azonnal felkaptam a fejemet és a telefonomra pásztáztam szemeimet.Feloldottam és láttam hogy valaki írt.Titkon reménykedtem hogy Nash érdeklődik létezésemről, de álomvilágomat sajnos anya üzenete rombolta össze.

Anya:Gyere le kész az ebéd.

Tipikus.Tudja hogy szelektív a hallásom ezért meg se próbálkozik felkiabálni hozzám inkább ír egy üzit.Ez néha eléggé bosszantó.Mint például most is.

Csalódottan mentem le a nappaliba.Anya épp hozta a tányérokat az ebédhez amikor meglátta szomorú tekintetem.

-Minden oké kincsem.?

-Persze. -löktem oda unottan.

-Nagyon rosszul hazudsz drágá, az anyád vagyok nekem bármit elmondhatsz.-Ezzel a mondattal meg tudna ölni.
Ha most azt mondom hogy ,,tényleg semmi" tovább faggat.Ha meg elmondom az igazat akkor meg kérdezősködni fog nekem meg nincs kedvem beszámolni a történtekről.Úgyhogy jött a jól bevált módszer.A hazugság.Szörnyű tulajdonságom de rengeteget hazudok persze mindig oda figyelek hogy ne bántsak meg senkit a hazugságommal vagy ne kerüljek ezáltal ciki helyzetbe.Szóval azért csak lazán. ;)

-Fáradt vagyok.- Ó igen a mindíg bevált módszer.

-Oké.-Vonta meg vállát.

****

Délután 4 óra.
Már épp hogy meghaltam az unalomban amikor kitaláltam hogy elmegyek deszkázni.Már 6 éve deszkázok és eléggé régen mentem el úgyhogy itt az alkalom.Najó.A valódi ok hogy egy kicsit kimozdulok az az hogy talán az utcán összefutok valami ismerőssel.Természetesen egy bizonyos ,,ismerősre" gondoltam.Tudjátok.A kékszemű.Lehet hogy BELÉ SZERETTEM.Azonnal elhesegettem ezt a gondolatokat majd megfogtam pennyboardom, a fülhallgatóm és a telefonomat.Egy más Jessie lépett ki az ajtón.Egy életvidám Jessie aki reménykedik a legjobbakban, hogy összefut vele.

-Majd jövök.!-ordítottam el magam,felvettem a cipőmet majd becsaptam az ajtót.

Lassú tempóban szelltem végig az utcán arcomat kellemesen simogatta az őszi szellő.Befordultam AZ utcába.Az utcába ahol Ő lakott.Szívem a torkomban dobogott,pillangók ezrei ismét jelen voltak gyomromban.Utálom ezt az érzést.Az utca közepén lehettem amikor megláttam egy magas barna hajú srácot aki háttal állt nekem.Mivel be voltam rúgva amikor élő nagyságba láttam ŐT , ezért nem tudtam pontosan be azonosítani hogy ez valójában Nash-e.Vettem a bátorságok és odagurultam szépen lassan hozzá.3 méterre álhattam Nashtől.Kezembe vettem deszkámat, közelebb léptem és megkocogtattam vállát.

-Szia Nash.-Mosolyogtam rá.

Ekkor hátrafordul.Elárasztott a melegség éreztem hogy szívverésem gyorsul.Belenéztem a szemébe.Nem volt tengerkék.Barna volt.Álla hegyes,szőke melír barna hajába,hegyes orr.
nem Nash volt..

Kérdőn nézett rám szegény fiú (aki amúgy egész helyes volt) hogy mégis ki az a Nash és miért szólítom így.Legalábbis ezt olvastam le tekintetéről.

-Ó sajnálom.Összekevertelek valakivel.-Vakartam kínosan tarkómat és éreztem ahogyan elvörösödöm.

-Semmi baj.Amúgy ha Nasht keresed kettő házzal arrább jobbra. -Mutatott egy fehér házra.

-Köszönöm.És tényleg bocsi..-Nevettem kínomba.

Erre már csak legintett.
Letettem hideg aszfaltra a deszkámat és a valódi Nash háza elé gurultam.Álltam ott egy percig gondolkoztam hogy bemenjek-e.
Ha bemennék akkor nézhetném elégedett fejét amiről ki lehetne olvasni, hogy ,,én megmondtam hogy szeretsz".És persze látnám ŐT.Aki miatt ma ,,útnak indultam."Viszont ha nem mennék, akkor csalódottan térnék haza mert nem láttam.

Na akkor most mi legyen....

HALII!💖 Remélem tetszett a rész! :) Eléggé hosszúra sikerült de remélem nem baj(kb. Ilyen hosszúak lesznek).

Ja ééés úgy döntöttem hogy folytatom ameddig van kedvem és van aki olvassa.Őszintén kicsit naív voltam mert azt hittem hogy egyből 100-200-an fogják olvasni a sztorit(Megjegyzem a napokban néztem és már több mint százan olvasták a sztorim wáoo köszönöm💖)De ennek idő kell. :)) És nem várom el hogy enyém legyen a legnézettebb sztori meg ilyenek.

Ha tetszett a rész vote-olj vagy írj kommentet!