A Potter ikrek

Foltozott üst

-Hova mentek? - kérdezte Stan. -A foltozott üstbe, Londonba van- mondtam.

-A foltozott üst ahol olyan a borsó leves, hoyg az előbb esz meg téged mint te azt?- nevetett egy levágott fej.
-Indulj Örni  (bocs nem tudom hogy írják😂)- mondta Stan. Azzal el indult a busz. -A muglik nem látnak meg minket?- kérdezte a bátyám amire én is kíváncsi voltam. -Muglik?- nevetett Stan. - Nem látnak ázok semmit- válaszolt szinten nevetve. -Ki az a képen? - kérdeztem a Reggeli Prófétán levő képre mutatva. -Ki ez? Ki??- kérdezte. - Ez itt kérlek szépen Sirius Black. Azt ne mond hogy még nem hallottál róla- mindketten megráztuk a fejünket. -Egy gyilkos gazember. Az Azkabanba küldtek amiatt amit tett- magyarázott.

-Nagy barátok voltak .... Tudodkivel.... Azt ne mondjátok hogy róla sem hallottatok.- nézett ránk. -De, róla igen- feleltük egyszerre. -Örni 2 busz közeledik, Örni- Harryvel váltottunk egy ijedt pillantást. Örni csak meghúzott egy kart és a buszok lelassúltak, még egy kart meghúzott és az egész busz megnyílt ahogy mi is. Utána leroskadtunk a mögöttünk levő ágyra. -Öreg asszony 12 óránál- mondta Örni.

Hirtelen fékeztünk le. Én még meg tudtam kapaszkodni, de Harry már nem így az üvegnek csapódott. Nevetve vakartam le az üvegről. 5 másodperc múlva el indultunk.

Kezdtünk lassulni és ekkor megint hirtelen fékeztünk. Ismét nevetve szedtem le Harry-t az üveghez, mivel után az történt ami az előbb. -A foltozott üst - mutatott Stan kifele.

-Á! Potterék, végre- "köszönt " Tom a pultos. Bekísért minket és felküldte a csomagjainkat a 11-es szobába. Bementünk egy ajtón. -Á! Szóval ide értek üljetek le- felelte egy alak nekünk háttal állva. Tom szó  szerint belökött minket az ajtón. Amint beléptünk ott volt Hedwig és fekete párduc. Egyből oda mentünk és megsimogattuk őket.

Volt még 2 fotel, így Harryvel leültünk. -Mint Mágia ügyi miniszter tájékoztatásul közlöm, hoyg megtaláltuk bácsikátok nővérét  (asszem a nővére) Seville fölött egy kemény körül keringeni. Módosítottuk a memóriáját és leeresztettük. Szóval minden rendben - fordult meg mosolyogva Caramel. -Miniszter úr egy valamit nem értek- kezdte Harry. -Igen mégis mit?- kérdezte Caramel. -Törvényt szegtünk- mondtam ki egyszerűen. - Ugyan azért még nem küldünk az Azkabanba amiért felpuffasztottátok a nagynénéteket - felelte nevetve mire Tom elkezdett hörögni.

Gondolom ő is nevetni akart. Egy szúrós pillantást kapott Carameltől. -Viszont az megszöktetek otthonról a jelen körülmények között az nagyobb baj- mondta Caramel. -Jelen körülmények között? - kérdeztem vissza. -Szabadon van egy gyilkos- szólt vissza

-Sirius Black-re gondol?- vágta félbe Harry. -Igen- elég szűkszavú lett. - Mi dolga lenne velünk Sirius Blacknek?- nézett rá furán Harry.

-Veletek? Semmi az a lényeg hogy itt vagytok épségben. Ó! Bátorkodtam beszerezni a könyveiteket- mutatott egy jó nagy kupac könyvre. -Most pedig Tom elkísér titeket a szobátokba- Tom kirántott minket a székünkből. Elég kedves mondhatom.

-Hedwig!
-Fekete párduc!- szóltunk egyszerre mire állataink hozzánk jöttek. Hedwig Harry kezére repült, fekete párduc pedig a kezembe ugrott. -Alison! Amíg itt vagytok ne kószáljatok- én csak bólintottam és Tom után mentem én is.

Beértünk a szobába és ott voltak a ládáink. Lepakoltunk és néztük a könyveket. Én az egyik ágyon ültem és ott néztem az SVK  (sötét varázslatok kivédése) könyvet olvastam amikor Harry a legendás lények könyvet nézte. Elég fura volt, mivel mozgott. Harry kinyitotta és felemelte. Próbálta kinyitni, de ekkor az majdnem le harapta az orrát.

Le is ejtette mire én is ugrottam egyet az ágyon. -Mi a fene?- kérdeztem. Harry felugrott az ágyra nehogy megharapja a lábat a könyv. Körbe nézett még egyszer  és utána bement az ágy alá. Harryvel egyszerre mentünk az agy végébe és lehajoltunk, hogy lássuk mit csinál a könyv.

Nekem rég leért a hajam amikor Harry-nek csak súrolta. Egyszer csak a könyv elindult Harry felé mire mind ketten egyből vissza másztunk az ágyra. Ismét vissza ment az ágy alá a könyv. Harry-nek amint láttam támadt egy ötlete. Elkezdte levenni a cipőjét.

Figyelmesen néztem, hoyg mit csinál. Az ágy széléhez ment és ledobta a cipőt. A könyv egyből rámart és ezt kihasználva ráugrott a könyvre. -Az biztos, hogy nem ez lesz a kedvenc könyvem- mondtam sóhajtva és a kijelentésemre Harry egy kicsit nevetett.

                        ~másnap reggel~

Ma megyünk vissza a Roxfortba. Már nagyon várom ahogy Harry is. -Siess már éhen halok!- mondtam a bátyámnak mivel még mindig vette a pulóverét. -Jól van- morogta vissza és kilépett a szoba ajtaján. Ekkor egy macska és egy patkány futott el előttünk.

-Csámpás..
-Makesz...- mondtuk egyszerre legjobb barátaink állatainak nevét. Nevetve futottunk a reggeliző felé. A lépcső tetején megálltunk. Ott láttuk Ront és Hermionét ahogy veszekednek valamin azt hogy min azt már nem hallottam. Mi ketten csak mosolyogva figyeltük, hogy mikor vesznek minket észre.

Úgy két perc múlva Hermione ránk nézett. -Alison! Harry!- köszönt Hermione. Ekkor Ron is hátra fordult. -Sziasztok!- köszönt Ron is. - Sziasztok- köszöntünk mi is.

Leültünk egy jókora asztalra. Ott volt a többi Weasley is: Fred, George, Persey és Ginny. Már rég ettünk  amikor leért Mr. és Mrs. Weasley......

Sziasztok!
Tudom régen ígérem hogy lesz rész,de egyszerűen nem volt időm. Ma is utazok el de -közbe tudok írni csak posztolni nem tudok. Ígérem hamarabb lesz rész! ❤ 

            Puszi: Dóri ❤😘