A rossz lány \✔\

15

Ausztrina

Már egy ideje csak ülünk az ágy szélén Sam-el. Mivel nem bírom már a csendet, megszólalok.
-Laza anyukád van-jelentem ki, mintha ez nem lenne mellékes.
Sam meglepődve néz rám, majd elröhögi magát. Én is ezt teszem.
-Ja. Laza-mondja végül.
-Szerintem hagyjuk ezt a témát. Csak újra csendben ülnénk.
-Egyetértek-bólint.
-Átjösz? Filmezünk... Vagy valami-ajánlom fel.
-Vagy valami?-néz rám és huzogatja a szemöldökét.
-Hülye!-ütöm vállba.
-De erős vagy, bazdmeg!-simogatja a "sérült" területet. Csak forgatom a szemem.
-Na, átjösz?
-Át.
* * * *
Egy óra elteltével már az én otthonomban ülünk a kanapén és nézzük a Megjött apuci 2-t.
A film végefőcíménél leállítom.
-Én nem értem mi ezen olyan jó!  Inkább nézztük volna a krampuszt!-panaszkodom.
-De az már '15-ös film...  Réginek számít-mondja azonnal az ellenvetést.
-Na és? Nekem tetszik.
-Igazán furcs lény vagy...-mosolyog szórakozottan.
-Tudom-vonok vállat. Megcsörren az itthoni telefon.  A visító hangjára összerezzenek.-Minek ez a telefon?!-sétálok felé. Felveszem.
-Jó napot!  Ausztrina Learder a telefonnál?
-Öm... Igen.
-Öm...  Nem tudom,  hogy mondjam meg magának, de... (Csak mond ki!-hallatszik a háttérből.)  Az édesanyja autóbalesetben meghalt...
Mihent felfogom, mit mondott, megdermedek. Leejtem a telefont,  ami hangosan csattan a padlón.
Nem mintha annyira jóban lettem volna az anyámmal,  de azért sokkolt!
Ekkorra Sam is rájön, hogy baj van.  Felkapja a földről-és elintézi helyettem a telefont.

Sam

A film után Ausztrina panaszkodik,  hogy neki nem igazán tetszett, de nem vitázom vele egy mondatnál többet. Épp jókor csörren meg a telefon.
-Öm... Igen-szól bele, majd csattanást hallok. Azonnal odakapom a fejem. Au meredten áll a telefon pedig a padlón hever. Azonnal rájövök, hogy valami nincs rendben. Felkapom a telefon és egy idegesen "halló"-zó ember hangját hallom. Beleszókok.
-'Napot!-köszönök.
-Hála az égnek, hogy valaki végre beleszólt!
-Ja... Mi történt?
-Ms.Collins autóbalesetett szenvedett a hazafele úton és szörnyet hallt.
Egy pillanatra én is ledöbbenek,  de aztán összeszedem magam és újra beleszólok a telefonba.
-Értem.
-Lenne olyan szives,  hogy megmondja a kishölgynek, hogy a hét folyamán megérkezik a nagybátya?
-Persze. Ennyi?
-Igen... Viszlát!
-Ja...
Miután leteszem a telefont Ausztrinát kísérem a szobájába... Hosszú estének nézünk elébe!