1.rész

1.1K 83 69
                                    

Nem tudom, hogy lesz-e még rész mostanság, de remélem, hogy el nyeri a tetszését mindenkinek. 💘💘

Suga:
Sose voltam rossz gyerek, sose voltam rossz tanuló, sose ártottam senkinek se mégis valahogyan én lettem a rossz. Az nap ott abban a percben segíteni akartam nem pedig ártani, de az emberek ezt félre értették így kerültem bajba.

-Anyu muszály mennem? - kérdeztem anyutól aki serényen pakolta a ruhám.
-Igen muszály. - tette el a kedvenc pólóimat is. - Ők meg akadályozták, hogy le bukj, de akkor is menned kell.
-Sajnálom anyu. - ültem le.
-Yoon-Gi nem a te hibád. - fogta meg a kezeimet.
-De az enyém. - szorítottam ökölbe a kezeimet.
-Csak segíteni akartál. - ölelt meg. - Ahová mész ott jó lesz neked.
-Hiányozni fogsz. - ölelt anyu szorosan.

Meg érkezett a kocsi így le mentem anyuval aki még át ölelt és adott egy puszit is.
Bent a kocsiban csend volt hiszen, csak én a sofőr voltam ben.

"Szörnyeteg Segítség."-ismétlődőt a fejemben.

-Pedig, csak segíteni akartam. - néztem ki az ablakon.
-Ifjú Úr minden rendben? - kérdezte a sofőr.
-Igen. Ifjú Úr? - néztem előre.

Mivel választ nem kaptam ezért tovább nézelődtem hátha valami feltűnik vagy valami izgis lesz kint, de csak vissza emlékeztem "arra"a napra.

Vissza emlékezés ~
Ugyan olyan nap volt mint minden nap. Sétáltam haza felé mikor zajt hallottam így arra mentem.
Semmi nem tűnt fel, de épp egy hölgy sétált arra, de hírtelen egy kocsi hajtott felé. Kezem ki tettem majd meg állítottam azt úgy hogy az erőmmel el löktem, de sokan voltak akik látták.
Hírtelen sikolyok és ordítás és mutogatás.
Vissza emlékezés vége ~

-Úrfi itt vagyunk. - szólt a sofőr.
-Köszönöm. - szálltam ki és néztem a hatalmas kastélyt.

-Innen még egy ideig el tart at út

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.

-Innen még egy ideig el tart at út.. Úrfi. - tette mellém a bőröndöm.
-Miért hív mindíg Úrfinak? - kérdeztem rá.
-Mert így kell hívnom Úrfi. - ült be az autóba és hajtott el.
-Hmmm akkor induljunk el. - igazítottam meg piros kockás ingemet és megfogtam a bőröndöt is.

Enyhén hűvös volt az idő, de kellemesen előttem egy kijelölt út így simán oda találok.
A kastélyt erdő vesszi körbe az erdőben védő állatok figyeltek, de nem zavart. Telefonom elő vettem, hogy megnézem az időt, de a telefonom hírtelen ki kapcsolt így a kezemen néztem meg inkább.
Meg érkeztem egy hatalmas vaskapu elé amit először, csak néztem majd feltűnt egy gomb.

Ding-dong
-Ki az? - jött a kérdés.
-Min Yoon-Gi vagyok. - válaszoltam.
-Egy pillanat. - mondta, majd zajokat hallottam és ki csapódott egy kis rész. - Tegye be a kezét. - szólalt meg újra.
-Oké. - tettem be mire valami fény fel gyúlt és ki nyílt a kapu.

Ki húztam a kezem mire valami jelt láttam rajta, de el is tűnt.
Belépve egy idősebb hölgy jelent meg aki meg hajolt így én is meg hajoltam. Be kísért az épületbe, de az üres volt végülis már késő volt.

-Min Úrfi erre jöjjön. - mutatott egy irányba.
-Hölgyem kérdezhetek valamit? - kérdeztem.
-Igen Úrfi. - ment fel a lépcsőn.
-Miért hív Úrfinak? - kérdeztem.
-Itt minden tanulót így hívunk. - adta a választ.
-De miért hívnak így? - kérdeztem tovább.
-Önön kívül még hat fiatal fiú van. - mentünk el hat ajtó előtt. - Minden fiatal Úrnak előre kijelölt útja van, ahogy "Önnek" is.
-Út? - kérdeztem tovább.
-Hét varázs Birodalom van. - lendítette meg kezét így egy térkép jelent meg. - Önök Fiatal Úrak fogják ezeket vezetni.
-Ez tévedés. - ejtettem el a bőröndöt. - A nevem Min Yoon-Gi egy sima Gimiben tanultam eddig. Ez egy hiba.
-Nem az Úrfi. - tűnt el a térkép.
-Nem vagyok Úrfi. - fogtam meg a fejem.

A hölgy el tűnt én meg, csak néztem magam elé. Le térdeltem a szóba közepében.
"Úrfi, Birodalom, vezető.. - mondtam magamban. "

-Jó dolgod lesz ott. - ismételtem anyu szavait. - Ez nem jó. Nagyon nem az.

Le dőltem az ágyra, majd le hunytam a szemem és aludtam.

Reggel~
Valamikor fel keltem, majd az órára néztem ami kilencet mutatott furcsa hangot hallottam így kinéztem az ablakon, de a látvány miatt hátra léptem.
Egy élő Főnix repült el az ablak előtt ami ledöbbentet, majd az ajtó nyílt és egy férfi állt az ajtóban.

-Úrfi a ruhái. - hajolt meg.
-Öhmm köszönöm. - vettem el.

A férfi ahogy jött úgy el is ment. Magamra vettem a ruhát ami hasonlított egy iskolai uniformisra majd ki léptem a folyosóra. A férfi kint várt rám és el vezetett egy teremhez. Míg oda értem tudtam nézelődni az épületben. Egyszerűen gyönyörű ez a hely.
Az ajtót ki nyitottam, de bent egy iskola terem fogadott bent hat fiú ült és engem néztek.

-Ohhh Min Úrfi? - nézett a tanár válaszként, csak bólintottam. - Erre kérem.

Oda mentem a tanárhoz aki mosolyogva fogadott. A diákok felé fordultam akik engem néztek.

-Úrfik ő itt Min Yoon-Gi tegnap este érkezett. - mutatott be.
-Kérem viseljék gondomat. - hajoltam meg, de magamban folytattam. "-Nem akarók itt lenni."
-Nem nagyon akar itt lenni. - hallottam meg mire fel emeltem a fejem és egy szőke srác vigyorgott rám. - Épp ezt mondtad magadban  ugye?!
-Nem vagy is. - jöttem zavarba.
-Park Úrfi kérem ne olvason az emberekben. - szólt neki a tanár.
"Mindenkinek van valami varázs ereje? - kérdeztem magamban, de újra a fiúra néztem aki csak bólintott."

A tanár mondta, hogy üljek le arra a szabad helyre ami volt.
Az óra ugyan olyan volt mint minden iskolában kivéve, hogy varázslattal tanítanak minket. Az egyik órán kérték, hogy mutassam be az erőmet amit meg tettem így meg emeltem a tanár padját majd le is tettem, de megint megjelent a jel a csuklómon amit el takartam a másik kezemmel.
A jel mintha egy virág lenne, de ez kék.

Csendben le ültem, de az egyik fiú nézett jobban mondva a csuklóm nézte, de újra el takartam és a tanárt figyeltem inkább.

-Kim Úrfi kérem. - szólt a tanár és az a fiú állt fel aki engem nézett. - Tartana egy be mutatott?!

A fiú le hunyta a szemét, majd ki nyitotta és csinált egy víz gömböt a két keze közé neki is volt jele, de neki valahogyan más volt neki is kék volt, de neki valami vízi virág.
Vissza ült a helyére és nézte a tanárt a jelet nem takarta inkább fel hajtotta az ingét.

A nap ahogy el telt egyből a szobámba mentem nem pedig enni. Nem akartam enni nem volt kedvem hozzá.
Szemem le hunytam és el aludtam abban a ruhában amiben voltam.

-Haza akarók menni. - mondtam még míg fent voltam.

Remélem, hogy tetszett nektek. Kérlek írjatok nekem róla véleményt. 🙏🙏

Különleges iskola. TAEGI ffOnde histórias criam vida. Descubra agora