Nem számít a neved

23.Sajnálom apa

Faith szemszöge:

-Keressünk egy szobát?kérdezte hirtelen Adam

-Persze.mondtam szomorúan gondolva az apával való beszélgetésre amit úgy érzem nemsokára meg fogunk ejteni.

Majd ahogy Coulson elmondta , beszálltunk a liftbe és felmentünk a harmadikra .A led lámpákkal megvilágított folyosón volt egy-két kép ami különböző tájakat ábrázolt.

Adammel miután befordultunk jobbra , elbarangoltunk a legutolsó szobáig , gondolva nincs ott senki és jól is hittük , a szoba teljesen üres volt.Amióta kimentünk a nappaliból egy árva leleket sem láttunk.

Letettem a táskát majd körülnéztem , mialatt Adam leült az ágyra , szerencse , hogy már jobban lát , így sokkal könnyebb .

2 egy-egy személyes ágy foglalt helyet a szoba két felében , középen egy világosbarna ruhásszekrény amely mellöl nyílt egy ajtó , bizonyára a mosdó volt.

A falak világoskékek. Wow Tonynak aztán van ízlése.

-Ne aggódj Faith , semmi baj nem lesz.szólalt meg Adam

-Nem aggódóm Adam-ültem le mellé-csak bánt , hogy hazudtam neki , én csak attól félek , hogy nagyon megsértettem.kezdtem el könnyezni kicsit , és szipogni.

-Semmi baj Faith , semmi baj , biztos ,meg fogja érteni.nyugtatott majd átölelt

-Köszönöm , hogy itt vagy-temettem arcom a vállába-és bocsi -mosolyodtam el kissé-, hogy összekönnyezem a szexi pizsamád.

-Semmi baj-nevetett fel halkan-jut eszembe át kéne öltözni.

Majd felálltam és a kezébe nyomtam a táskát amit elhoztam.

-Csak találsz benne valamit , amit tudtam beledobáltam , ja és bocs ha egy kis felfordulást csináltam

-Ugyan semmiség , a lényeg , hogy nem apa ruhái és nem pink mindegyik.mosolygott.

-Igen.

Majd amint , hogy ezt kimontam kopogtak az ajtón .Ismerős volt az a gyorsan dübörgő kopogás.

-Megyek apa!majd elindultam és kiléptem az ajtón. Nem tévedtem tényleg apa volt az.

-Gyere Faith. indult el a folyosó másik irányába.

Én némán követtem , jobbnak gondoltam nem szólni inkább.

Addig mentünk amíg egy a mienkhez hasonló szobához nem értünk , Apa miután kinyitotta az ajtót beengedett , ezután ő is bejött , majd becsukta maga mögött az ajtót.

Én megálltam, a szoba közepén , míg ő szembe velem majd összefonta karjait maga elött.

-Szeretnék egy magyarázatot.fixírozta a földet és egy pillanatra sem nézett a a szemembe.

-Én sajnálom-kezdet halkan-nem kellett volna elmennem csak.......

-Nem az a probléma-lépett közelebb és nézett most már a szembe-, hogy elmentél segíteni Adam-nek , hanem az , hogy nem mondtál igazat.Gondolod , hogyha tudom kicsoda Adam akkor nem engedtelek volna el?

Erre válaszként csak egy aprót bólintok , most én szakítottam meg a szemkontust.

-Nem hittem , hogyha tudod ki Adam , akkor újra megengednéd , hogy találkozzunk.

-Mert , nem is.Én-váltott halkabb hangnemre-Tudod , hogy sok mindent megengedek , elengedtelek egy teljesen idegen fiúhoz , azt sem tudtam kicsoda , és meghívtam vacsorára , feltétel nélükl megbíztam benne , de ti még is hazudtatok nekem.

-Csak segíteni akartam.

-De ez nem a te feladatod!-borult ki-Tony egy kibaszott milliomos-nem szokott velem kiabálni , sőt káromkodni káromkodni nagyon ritkán hallom, innen tudtam , hogy tényleg felhúzta magát-annyi ember tudna a fiúnak segíteni , annyi de annyi lehetősége lenne Faith!

-Megmentettek.suttogtam magam elé.

-Tudom Faith már Tony párszor az orrom alá dörgölte de nekem nem is ez a problémám!Ez az egész nem, történt volna meg ha nem mentél volna el otthonról!kiabált szabályosan az arcomba

-Ez az egész nem történt volna meg ha az apán nem támadt volna rám!borultam ki én is

Erre elhalgatott , elment mellettem , és leült az ágyra , maga elé meredve

-Ő beteg , nem azért csinálta , hog akárkinek is fájdalmat okozzon.

-Tudom - ültem oda mellé-hogy van apa , most hol van?
-Miután elmondták nekünk , pontosabban Tony , kettőtök kis dolgát , vagyis azt , hogy miatta kerültél veszélybe .....
-Igen?
-Nos korházban van most , amint valami változás van , hívnak.
-Én űgy-öleltem meg-úgy sajnálom.
-Semmi baj.nyugtatott-csak nem szeretném ha hazudnál nekem
Tudod a mai világban mindeki hazudik , a barátok , az ellenségek , a média , talán még egy szimpla idegen is.Rád mosolyog köszön neked de valójában undort érez.
Faith-fogta meg mind a két vállam és fordított szembe magával-én csak azt szeretném ha a saját lányom nem hazudna a szemembe, atöbbiek úgy is azt foglyák csinálni.
Néhány könny folyt végig az arcomon
-Sajnálom.
-Hidd el Faith ő nem akart bántani.
-Tudom., tudom , úgy sajnálom.
-Nem haragszom rád egyáltalán , csupán szomorú vagyok, és apád is az-lefejtettem kezeit a vállamról majd megfogtam-mikor mehetnék el hozzá?
-Talán holnap , ha Coulson lesz olyan jó és elnged minket.
-Nem lehetne ma?Bűntudatom van.
Kérlek.
-Majd meglátom mit tehetek.
-Apa én nem szerettem volna csak hát megijedtem aztán Adam , Mr.Stark és ...
-Értem Faith , értem
-Most Adamet le fogod hordani?
-Nem , azt majd Tony.Már megtanultam , hogy inkább nem szólok bele a dolgaiba.
-Miért?
-Mert sajnos van egy olyan dolog Faith , hogy a jóakarattal és a becsülettel mindíg szembe száll a pénz és a hatalom.
Erre én csak lehajtottam a fejem.
Igaz volt .
Ellentétek vagyunk mi Adam és én , Tony és Apa.
Ezért nem akarta , hiszem , hogy mi mások vagyunk , de még is.
Kitudja mien volt Tony , lám ilyen lett.
Péz sovár , nagyképű.Eddig én ennyit láttam belőle persze azon kívül amikor segített.
Kitudja Adam is lehet ilyen lesz.
Mi van ha igazából csak mindekttőnknek kellett valaki pár napra akit szerethetünk.
Mi van ha Adam miután beszél vele az apja teljesen más nézőponttal lép ki a szobából.
-Apa mi lenne ha telefonon felhívnám apát , mert mondtad , hogy nem biztos ,hogy ma még viszont látom.
-Rendben.vette elő a telefont amit még együtt vettünk.
-Még mindíg kézikönyv kell a használatához-engedett meg magának egy halvány mosolyt-inkább te-nyúlytotta át az eszközt.
Bediktálta a korház számát majd vártam , hogy kicsengjen , kihangosítottam miközben visszaadtam neki.
-Jónapot itt Steve Rogers , a férjemet keresem.
-A szoba számát kérném uram.
-219.
-Kapcsolom.majd egy rövid sípszó és egy magasabb női hang
-A beteggel szeretné beszélni?
-Igen.
-Uram figyelmeztetnem kell , hogy beteg be van nyugtatózva és egyéb gyógyszereket is szed melyek reakciója egymással , hasonlíthat egy- két tudtamódosítószer által okozott tünetekre.
-Renben.szólt bele apa.
Egy kis mocorgás majd apa rekedtes hangja.
-Steve?
-Igen én vagyok , de most Faith szeretne veled beszélni.
Semmi válasz.
-Szia apa Fiath vagyok.
-Mit akarsz?erre a hirtelen kérdésre apára nézte majd ő intett , hogy folytassam tovább.
-Sajnálom , hogy nem mondta el ki Adam, és , hogy nem mondtam igazat.
-Sajnálhatod.Jut eszmbe-váltott hangnemet-mesélt már Adam a nagyszüleiről?halattszott a hangján , hogy mosolyog.
Ekkor apa szólt bele
-Kérlek Bucky ne.szólította fel hallgatásra.
-Tudod , hogy haltak meg?
-Bucky!lett mérgesebb apa.
-Tudod kinek a kezétől haltak meg , ki ölte meg őket , tudod ki emlékszik tisztán az arcukra , tudod ki szorította ki belőlük az életet?
-Elég Bucky!Elég lesz!
-Én voltam az , én öltem meg őket-majd ismét a vékony női hang-sajnálom a beszélgetés rossz hatással van a beteg állapotára.
Ekkor megszűnt a vonal.
-Miért tette?néztem apára aki csak sokkolva ült.
-Nem ő volt , az a Tél Katonája volt.
-De hisz ő a Tél Katonája.
-Elég Faith , te is hagyd abba!
-Renben.néztem magam elé lehajtott fejjel.
-Adam ezt tudja?kérdeztem
-Szerintem nem de úgy érzem , hogy Tony most a lehető legtöbbet kiadja majd magából.

Sziasztok!Köszönöm , hogy olvastok!Kellemes Ünnepeket kívánni!
Kellemes téli szünetet és további jó olvasást!
🌈🌈🌈🌈🌈