35.Nem lesz baj

160 18 1
                                    

Faith szemszöge:

Mikor kinyitottam a szemem , rögtön be is kellett csuknom.
Az ablakon benyúló fénysugarak erősen sütöttek rám.
Kezeim az arcomra helyeztem .
A mellkasomra azonnal nyomás nehezedett amikor rájöttem , hogy valószínűleg senki sem fog mellettem feküdni.
Adam-ék korán elindultak jól tudom.
De akkor Adam miért nem búcsúzott el.
Bizonyára félt ettől.
Félt arra , hogyan reagálok.
Vagy talán attól , hogy ő hogyan fog.
Félt , hogy nem tudna elmenni , vagy talán túl könnyen el tudna.
Így belegondolva , kezdem megérteni miért is nem búcsúzott el.
De fáj , hogy nem mondhattam el neki az utolsó szavakat , ölelést , csókot.
Bár valami rémlik , hogy az éjjel folyamán éreztem , hogy ott van velem , de ez szomorú vígasz a helyzethez képest.
Kezeim elveszem az arcom elöl majd kezdem megszokni a fényes szobát .
A nyomás még mindig jelen van a mellkasomban.Egy apró könycsepp hullik a pólómra majd mégegy.
Lehet , hogy nehéz lett volna de igazán jó lett volna elbúcsúznia.
-Van szüksége valamire Faith kisasszony?hallom hirtelen Jarvis hangját.Még mindig meglep
-Nem Jarvis köszönöm.Motyogom felállva majd a mosdó felé véve az irányt.
-Állok a továbbiakban is rendelkezésére kisasszony.

Miután beléptem azonnal lehettem a ruháim és beálltam a zuhany alá.
A hűvös cseppek segítettek egy kicsit kitisztítani a gondolataim.
Így csak a testemen végigáramló kellemes hidegséget tudtam érezni.
Kezeimmel belesimítok a hajamba majd elzárom a vizet.
Miután megtörölköztem felvettem egy fekete farmert és egy lenge egyszerű felsőt.Még nedves hajam lófarokba fogtam .
-Jarvis nem tudod , hogy Adam miért nem búcsúzott el tőlem ?kérdezem a szoba közepén állva.
-Sajnálom kisasszony nincsen információm róla.
-Köszi Jarvis , apa hol van?kérdezem miközben kilépek.
-Mr.Barnes tudomásom szerint a szobályában tartózkodik még alszik.
Erre apa szobálya felé veszem az irányt .
Halkan lépek be , az ablakokat sötétítő fedi.A halvány fényben apát látom feküdni az ágyon.Válláig takaró fedi .
Behajtom magam ögött az ajtót majd odalépek az ágyhoz és leülök a szélére.
-Apu-kezdem halkan-jössz velem reggelizni?
-Faith?hallom a karcos hangot , miközben összehuzza a szemöldökét de szeme még mindig csukva van.
-Igen.válaszolok.
-Hány óra?kérdezi kinyitva szemeit.
-Nem tudom de szerintem eléggé idő van.
-Jó , jó-ül fel , közben a szemét törölgeti.Egy laza fekete póló van rajta.-indulj el kicsim minjárt csatlakozok.
Kezeivel lefedi az arcát mintha csak ülve aludna.
-Renben.mosolyodok el majd elindulok a konyha felé.

Nem találok ott senkit.
Csupán egy kék bögre álrválkodik az étkezőasztalon hagyva.
Felteszem a vizet forrni , aztán előveszek két bögrét.Majd meglepődöm , hogy egy teljes polcot csak kék és szürke bögrék foglalnak el.
Levettem kettőt majd sajnálattal fedeztem fel , hogy a konyhában csak poros kávét találtam.
Készítettem pád pirítóst és rátettem azokat egy tányérra.
Miután a víz felforrt kis undorral az arcomon beleöntöttem a port a vízbe.

Elkezdek enni amikor apa belép.
Arca fáradt , szó nélkül kezdi el enni a pirítóst.
Majd iszik , de az arca elfanyarodik.
-Uram  Atyám , mi ez Faith?
-Csak ilyet találtam , Jarvis?
-Sajnálom az épületben csak ilyen kávé találtható , ha igényt tartanak rá , pár órán belül megrendelem és meg is érkzik az önök által kívánt termék.
-Kérlek Jarvis rendelj egy csomag Brando-t.szól Apa.
-Pár órán belül megérkezik.
-Szerintem ez koffainmentes.teszi le a a bögrét.
-Nem kizárt.teszem le én is .
-Apa , mikor mentek el? Kérdezem komolyan mélyen szemébe nézve.
-Korán volt , de mind elindultak.
-Héj -ül arrébb mellém kerülrve , majd átkarol-minden remben lesz , mind sokat megéltek már ne féltsd őket , a fiúra pedig vigyáznak.
-Remélem.
-Megígérték , hogy valamilyen módon tájékoztatnak minket ha valami történik.
-Pontosan.-lép be Bruce majd felkapja az árva kék bögrét-Tonyval készítettünk egy telefon szerűséget.
Annyi , hogy beszélni nem tudunk de nagyon nagy távolságból képes a két eszköz egymásnak egyszerre kevés , morsee-hoz hasonló jelet közvetíteni.
At útvonalukat tekinve elösször megálltak Asgardban majd onnan mentek Alfheimbe.
Megkértem Tony-t , hogy helyezzen el egy apró készüléket Asgardban egyfajta átkapcsoló pontként.
-Ezt ott nem veszik észre?támaszkodik apa egyik kezével az asztalra.
-Mikroméretű .magyarázza kortyolgatva.
-El tudja helyezni?
-Azt mondta megtesz mindent , kell egy kis idő még megfelelően elindul , csatlakozik , de 80%, hogy működni fog.
-Szóval várnunk kell?kérdezem.
-Pontosan.Nyomatékosítja Bruce.
Apára pillantok aki ismét ajkaihoz emeli a bögrét.
Majd pár pillanat múlva észbekapva ismét lerakja.
-Hogy lehet ilyen macskaszar ízű kávét gyártani?
-Én már megszoktam , de tényleg szar.
Teszi Bruca a poharát a mosogatóba.

-Laborban vagyok ha kellenék.Ha érkezik jel tőlük akkor azonnal szólok.lép ki az ajtón.

-Apa , meddig maradnak távol?
-Nem tudom , kincsem , de biztos nem lesz baj.
-Egy idegen bolygón , emberként.
-Mint már mondtam mind tudnak magukra vigyázni , ráadásul ott van velük Thor , egy király.Talán így mégnagyobb biztosnágot élveznek.
-De akkor is , olyan rémisztő.
-Tudom , de néha áldozatokat kell hozni.
-Igen.
-Mi is sokat meghoztunk már apáddal , de túléltük.Sikerült.
Hidd el , nekik is fog.
Utána fognak járni mindennek , megoldják a gondokat és utána sokkal jobb lesz minden.
Erre csak szorosan átöleltem , ő is visszaölelt.Most hideg karja is melegen hatott.

Nem számít a nevedDonde viven las historias. Descúbrelo ahora