Nem számít a neved

13.Szerelmes lettem

Faith szemszöge:

Miután Adam elment én lefeküdtem aludni.Lassan elnyomott az álom amikor halk kopogást hallottam az ajtómon.
-Kicsim?Alszol már?szólt halkan Steve.
-Nem.morogtam a párnámba.
-Ez az Adam gyerek itt hagyta a pulcsiját ha ez az ővé.
-Mien?fordultam oda de a sötét szobában csak árnyékokat láttam.De ki tuttam venni a pulcsi alakját.
-Mien színű?kérdeztem.
-Fekete.válaszolt.
-Az az övé lesz.mosolyodtam el remélve , hogy apa nem látja.Majd megfordultam így már háttal voltam az ajtónak.
-Kicsim holnap korán elviszem apád vizsgálatra de olyan 10 körülre hazaérek jó?
-Oké.válaszoltam már félálomban.
-Jóéjt Faith.
-Jóéjt apu.
Ezután magával rántott az álom , Adam-mel álmodtam csak nem túl szépeket.

Álom:

Újra hajókáztunk, de nem egyedül voltam.Adam helyén egy szőke kékszemű idegen állt , olyan 27-29 éves lehetett.
-Te ki vagy?kérdeztem-Mit keresek ezen a hajón?bombáztam a kérdéseimmel.
-A férjed vagyok Faith.
-A férjem?
-Fait.halottam egy hangot a hátam mögül .Ezer közül is felismerném.Adam.Amint megfordultam a nyakába borultam majd sírni kezdtem.
-Mit csinálsz?
-Mi van veled?engedtem el
-Csak be szerettem volna mutatni a páromat.mutatott a jobbján álló nőre.Egy magas , világosbarna hajú hölgy , csodás alakkal.
-Mi folyik itt Adam?
-Miről beszélsz?
-Miért vagyunk újra ezen a hajón ?Nem emlékszem semmire Adam.
-Újra?Hisz most járok elösször ezen a hajón.
Könnyek szöktek a szemembe.
-Tényleg nem emlékszel?A csókra , az idős párra -,a könycseppek patakzottak a szememből majd végigfolytak az arcomon és meghaltak az ajkaimon-Nem emlékszel-vontam fel a szemöldököm és elvékonyodott a hangom-ahogy a karjaid közt sírtam és te megvígasztaltál.
-Miket beszélsz Faith hisz én alig ismerlek.
-Nem emlékszel?
-Ezt az egészet csak beképzeled.
-A csónakázásra sem emlékszel Adam?
-Milyen csónakázás?
-Az Ég Szerelmére Adam ne tettesd a hülyét hisz én .....Szeretlek.

Hirtelen fariadtam.Ez csak egy álom volt .De a könnyek valóságosak.A fejem úgy fájt mint még soha.Kezembe temettem az arcom.Teröröltem a könnyeimet.A fejem továbbra is rettentően fájt.Lassan visszafeküdtem de nem tudtam aludni a fejfájás lassan enyhült de valahogy nem tudtam lehunyni a szemem csal bámultam a sötétet.Vajon mit jelenthet ez az álom?Adam miért nem emlékezett semmire ?Miért nem ismert?
Lassan felkeltem majd a folyosón át benyitottam apáékhoz , sötétség , a helyiséget csak egy kis holfény világította meg.Én lassan az ágyhoz sétáltam és befeküldem kettejük közé.
Tudom már nem vagyok kislány aki ha rosszat álmodik átmegy a szülei szobályába , de most szükségem volt valaki közelségésre.Lehalytottam a párnára a felejem és behunytam a szemem.
-Faith?halottam Bucky hangját , lehet még kapok mert felébresztettem azt aki még alatatóval sem tud aludni de ez jelen esetben nem érdekelt.
-Igen.mondtam halkan.
-Mi a baj?halottam álmos hangját , bár mikor nem az?
-Nem gond , hogy átjöttem?
-Nem dehogy.halottam , hogy mosolyog.Majd emberi karjával átölelt.Éreztem , hogy vannak akik vigyáznak rám vannak akik támogatnak.
Erre volt szükségem.Lassan de legalább elaludtam.Csak abban reménykedtem , hogy nem álmodok majd semmit.

Steve szemszöge:

Halottam , hogy Faith az este átjött.Nem tudom mi vette rá.Már pár éve nem csinált ilyet vajon mi történhetett?
Reggel miután Bucky-t kiraktam a korháznál hazamentem, úgy is estig marad.
Miután hazaértem megkerestem Faith-ot.
Még mindig az ányunkban aludt.Ledobtam a cuccom majd leguggoltam az ágy mellé szembe vele.Lassan megsimítottam a fejét.
-Faith kicsim , ideje lenne felkelni.szóltam hozzá halkan.
-Apa?kérdezte csukott szemekkel.
-Igen?
-Tönkre ment a telóm , de a kártyám megvan , így szám is.
-Én nem értek ezekhez.
-Tutom.mosolygott
-Veszünk ujjat.mondtam.
-Köszönöm.
-Gyere reggelizni.
-Jó mindjárt.
Ezután kimentem a konyhába és csináltam neki egy kávét és egy szendvicset.Amikor lassan pizsiben kibaktatott.
-Ma elmegyünk venni jó ?kezdtem.
-Jó.válaszolt és ásított.
Amíg ő reggelizet én elolvastam az aznapi újságot.Semmi figyelmre méltó nem volt benne bár a vicc jó volt.
Mikor végzett a mosogatóba rakta a tányérokat .
Majd elment öltözni.Pár perc múlva végzett és elindultunk kocsival.Kivételesen hűvös volt.De Hála Isten nem volt olyan hosszú az út a legközelebbi bevásárlóközponthoz.Ahol bementünk egy elektronikai szaküzletbe.
Nagyon idegen volt .Ezek a modern dolgok olyan furák .Bár hasznosak is.Nekem egy kész tortúra akár egy eszköz használatát is megtanulnom.De ez a mai gyerekeknek könnyen megy.Rájönnek a dolgokra.Faith is mivel én , sem a férjem nem tudtunk neki segíteni.Ahhoz képest elég jó volt az ilyen dolgokban.
A mobiltelefonokhoz mentünk.Faith körülnézett majd válaszott egy nem túl drága szürke érintőképrnyős Samsung telefont.Sohasem választott túl drága dolgokat.
Montam már meki , hogy válasszon nyugodtan kedvére valót de ő azt mondta tökéletesen meg van elégedve a választásával.
-Jó lesz ez?vettem a kezembe a dobozt.
-Persze.
-Olyat kapsz amiet szerenél.szerettem volna neki mindent megadni amire szüksége van.
-Ez jó lesz , de ha már itt vagyunk nem veszünk neked is egyet.
-Hisz van.mutattam fel a nyomógombos Nokiámat.
Majd elnevette magát.
-Létszi megtanítalak használni.
-Rendben.mosolyogtam ,néha én csoldálkoztam , hogy még működik a telefonom.
-Akkor vegyél el még egy ilyet.emeltem fel a kezemben lévő dobozt.Mire ő elvett egyet.A kasszához mentünk majd fizettünk.Miután kimentünk a boltból megkérdeztem:
-Szeretnél még valamit.
-Ceruzát.
-Jaj nem is mondtam kaptam egy csomót Sharon nénitől.
-Milyenek? csillant fel a szeme.
-Sikerült szereznie 13B-set.
-Woow komolyan?mosolygott.
-Igen de ettől függetlenül nyugodtan vehetünk.
-Nem nem akkor nem kell , kíváncsi vagyok azokra.
-Viszont nekem be kell még mennem polcokért abba az üzletbe.mutattam egy boltra nem túl távol tőlem.
-Oké.
Majd gyorsan elintéztem.
-Hova lesz a polc?kérdezte kifelé a boltból.
-A nappaliba.
-A könyveknek?mosolyodott el.
-Igen , nem férnek el könnyen.mondtam tényleg sok könyvünk volt és már nehéz helyet találni nekik.
A kocsiban rádiót hallgattuk pontosan Michael Jackson-t.
Bírom a zenéit.Jut eszembe majd megkérem Faith-ot , hogy valahogy varázsolja át a számait a vadonat új telefonomra.
Nem sokára hazaértünk.Majd kirakodtunk.
-Összedobok valami ebédet.mondtam .Olyan 11 óra körül lehettet.
Csináltam zacskós levest.Ez a specialításom , és muffint.Ez van ha én főzök. Inkább hagyom Faith-ra vagy Buck-ra
Ők anélkül , hogy megerőltetnék magukat mint én tegnap este , is tudnak finomakat főzni.Mikor kész lett, megkerestem a ceruzákat , majd megfogtam párat és bementem Faith-hoz aki az új telefonokhoz tartozó papirokat rendezgette.
-Itt vannak a ceruzák.nyújtottam oda.
-Próbálad ki.mondtam .Mire ő gyorsan firkantott egy vázlatot, egy női portréhoz.
-Ezek nagyon jók.mosolygott.
-Mikor jön Sharon néni?Muszály megköszönnünk.
-Jövőhéten , na de gyere kihül az ebéd.
-Jó.
Majd kimentünk megenni a mesterművem.Még szerencse , hogy nem tegnap csesztem el a kaját.
Az ebéd csendben telt azon kívül , hogy Faih kedvesen megjegyezte , hogy a kaja borzoalmas.Majd miután végeztünk átmentünk a nappaliba tévézni.
-Mesélj nekem Adamről .kezdtem.Kicsit meglepődött.
-Hát kedves fiú , és segítőkész.
-Na és mit csináltatok ebben a kis időben?
-Sokat beszélgettünk , mesélt a családjáról és én is és.....
-És?
-Semmi.titkolózott.
-Ugyan Faith nyugodtan mondj el mindent bennem megbízhatsz.
-Megcsókoltam.mosolygott megbánóan de közben vidáman, a szemei ragyogtak , nem szeretem ha „fiúzik" de már elég nagy hozzá.
-És ez volt az első csókod?kérdeztem.
-Igen.vigyorgott
-Örülök , hogy örülsz.
-Azt hiszem....szerelmes vagyok belé.
-Akkor szeresd , ha tényleg szereted soha ne negedd el.

„Az igaz szerelem pillanatokan belül születik, de örökké tart."

-Apa ez nagyon szép volt.
-Tudod én is tudtam már az első pillanatban , hogy szeretem az apád.Ha te is így érzel akkor kövesd a szíved.
-Köszi apu.ölelt meg a lányom.
-Menj próbáld ki az új ceruzákat.súgtam a fülébe.
-Megyek.engedett el és ment a szobályába.
Majd én neki álltam felszerelni a polcokat ami nem volt egy könnyű feladat de lassan és nem túl tökéletesen sikerült de arra pont megfelel , hogy tartson pár könyvet.
Olyan 5 örára összepakoltam a felszereléshez szükséges eszközöket , összesöpörtem és felpakoltam a polcokra a könyveket.Amik valljuk be pont elfértek.Lassan el kell indulnom Bucky-ért.
Kopogtam Faith ajtaján.
-Gyere.szólt.én csak benyitottam.
-Megkérhetlek , hogy csinálj vacsit , mert elmegyek apádért és tuti csak olyan 8 körül érünk haza.
-Persze nem gond.nézett fel a rajzból.Az arca tiszta grafit.
-Köszi, akkor elmentem.
-Szia.
-Hello.
Majd bezártam a lakást és a kocsival elindultam a korházba.Miután megérkeztem bementem.Már kiismertem itt magam.
Rögtön mentem az E26-osba.
Kopogtam majd benyitottam.
Bucky nem volt ott.De egy orvos igen.
-Ne ijedjen meg -szólt hozzám-csak még ne fejezte be a vizsgálatokat.Viszont nem sokára kész , de azt ajánlom ezzel menjen el a gyógyszertárba adott egy receptet a kezembe
-Új gyógyszer?.kérdeztem
-Altató.
-Azt mondta a multkorinál nem adhat erősebbet.
-Kaptam engedélyt a felettesemtől.
-Oké.
Majd megfordultam és átmentem a korház melletti gyógyszertárba .Olyan 15-percig sorba álltam majd kiváltottam a gyógyszert.
Bár a hölgy kettyósnak nézett ilyen erős altatóval és figyelmeztetett , hogy ritkán vegyem csak be .Szóhoz sem tudtam jutni , hogy elmondjam nem nekem lesz.De nem álltam le vitatkozni egy öregasszonnyal.
Majd miután végeztem visszamentem a korházba.Ahol úgy 1,5 órát ültem mert az orvos mint mindig elmondta ugyanazt a szöveget.Bla bla bla.A végére majdnem bealudtam ,majd kezembe nyomott egy köteg paírt , gyógyszerek betegségek bla bla bla.
Majd hála istennek jött Bucky és mentünk.Beültünk a kocsiba és hazaindultunk.
-Durván benyugtatóztak.szólalt meg.
-Miért?kérdeztem.
-Nem tudom de mindha drogos és hippi lennék egyszerre , annyira nyugodt vagyok.
Erre elmosolyodtam.
Mire hazaértünk Faith kész volt a vacsival és csak miket várt .Hamar végeztünk majd én elmosogattam , Bucky a háloba ment , Faith pedig a szobályába.
Miután kész voltam én is a hálóba mentem majd lefeküdtem az éppen olvasó Bucky mellé.
-Beszélnünk kell.mondtam
-Steve tudod , hogy most nem nagyon fog az agyam.
-Ahhoz képest egy részecskefizikáról szóló könyvet olvasol.
-Hozzáteszem 3-madszorra , szóvál már nincs mit mértenem.
-Faith-ról van szó.tértem a lényegre.
-Szerelmes Adam-be.
-Abba az emósba.nézett rám furán.
-Honnan tudod?kérdezte.
-Elmondta.
-Mit mondtál?Ugye nem mondta az örökké szerelem, kövesd a szíved dumát?
Csak mosolyogtam.
-Steve.mondta.
-Na és ha igen.
-Még kurva sok nyugtató után is képes vagy felidegesíteni.
-Ne beszélj így Bucky.
-Ne beszélj így Bucky.mondta vékony hangon gúnyolódva .
Mire én csak mosolyogtam.
Majd lassan lefeküdtünk aludni.

Faith szemszöge:

Adam írt.Még szeremcse , hogy ma elmentünk telót venni és még jó volt a kártyám.

Adam:Hogy vagy?
Faith:Köszi jól és te?
-Én is csak olyan furcsa ilyen üresen a vendégszoba
-Nekem is furcsa , hogy nem vagy itt velem.Itt hagytad a pulcsid.
-Tényleg?
Küldtem egy képet a pulcsiáról.
-Tartsd meg a tied lehet.
-Dehogy majd visszaadom.
-Ez az ajándékom.
-És én mit adjak.
-Csak vedd fel és csinálj egy képet , legyen ez a te ajándékod.
Küldtem egy képet neki a pulcsiban.
-Ez háttérkép gyanús.
-Nehogy beállítsd Adam hallod.
Mire küldött egy képernyőfotót arról , hogy ez a kép a hattérképe.
-Követelek én is egy képet.
Erre ő is küldött.
Azután én is beállítottam háttérképként majd ezt a húzásomat elis küldtem
-Így vagyunk egálban.
-Igaz😂Sajna de mennem kell apának valami késő esti bemutatója van és azt akarja , hogy ott legyek.Bocs.De majd holnap írok.
-Oké.
-Szia Darling💋
-Ne hívj így , ne , ne , ne, Szia💋.

Hiányzott , hogy nem csókolhattam meg.Nem érezhettem puha ajkait , és tavasz illatát.
A képet néztem amit küldött.A látványára aludtam el.