Ez az első storym úgyhogy kérlek nézzétek el a hibáimat és írjátok meg nekem őket.
A történet egy lányról szól aki azt hiszi tudja kicsoda de ez egy pillanat alatt megváltozik és kell találnia a helyét az életben........
-Csak ennyi éven keresztül nem is találkoztunk és akkor is még nagyon kicsik voltunk így nem ismerjük anyira egymás mostani énjét.
-Nekem mindig meséltek rólad és nyomon követtem a lépeseidet. Sokszor ott voltam körülötted.
-Ööö..., Oké ezt most ne fojtassuk....- Majd felnevettem kínosan.-Én akkor sem ismerlek!
-Neked sosem meséltek rólam?
-A mai napon kívül nem igazán.-Mormogtam halkan szinte már suttogva. De ő mégis meghallotta.
-Akkor majd megismerkedünk de térjünk a témára amiért feljöttem.-Terelte a témát aminek kifejezetten örültem.
-És mi lenne az?-Érdeklőttem csillogó szemekkel.
-A szüleiddel meg a többiekkel már beszéltem, és ha te is beleegyezel holnap indulunk Norvégiába.
-Őőő..., Miért is megyünk mi norvégiába?- Néztem rá furcsán . Ezzel a kijelentésével sikerült rendesen megdöbbentenie. Hisz Norvégia Európai ország. És az nem ojan mint Amerika. Ott még sosem jártam. De ha megyek is ott olyan hideg van. És hóó... . Imádom a havat! Már most teccik az a hely!
-Van két haverom akik énekelnek és épp táncosokat keresnek. Ráadásul szállást is adnának .
-Rendben ! Irány Norvégia! - Nem tudom hogy a hó vagy az aranyos gödröcskéi miatt adtam be a derekam de ezen én is meglepődtem hogy ilyen könnyen kezeltem.
- Tényleg?
-Uhum! - Mosolyogtam el csodálkozott arcát látva.
-Klassz! Akkor hagylak pakolni! Holnap 9-kor indul a gép úgyhogy 7re ide jövök.
-Oké.
-Akkor szia!-ölelt át .
-Szia!
Majd kilépett az ajtón. A családjával együtt nemsokára elmentek. Előszedtem 2 bőrőndöt és elkezdtem pakolni. Egyikbe a pólókat, ruhákat, fehérbemüket, pulcsikat, kabátokat, kiegészítőket, pizsammákat tettem. A másikba gatyákat, leginseket, melegitőket, sportfelszereléseket, képeket, ékszereket, parfümöket, sminket, 2 fésüt, türcsiket, neszeszert pót fogkefét, fogkrémet , kabátokat tettem . Épphogy belefértem bár rá kellet ülnöm ahhoz hogy össze tudjam őket zárni. Aztán elővettem egy kestaláskát amibe toltartót, füzeteket, innivalót, 4 műzliszeletet tettem. Ezen kívül elcsolagoltam a bőrönd külső zsebébe különféle cipőket.amikor késznek nyilvánítottám magam, már hajnali 1 volt. Már nem volt erőm fürdeni ezért csak úgy ahogy voltam bedőltem az ágyba.
Másnap arra ébredtem, hogy valaki bögdös. Ahogy kinyitottam a szememet először kiválasztotta a fény majd amikor hozzászoktam nem lepődtem meg hogy Balival találtam szembe magam . Ekkor eszembe jutott hogy, este nem zártam be az ajtót.
- Miért bökdösöl kora reggel te agyalágyult?
-Na tisztázzuk valamit hugi! 1. Ezt most nem veszem magamra de velem így nem beszélhetsz! 2. Fél kettő neked mióta korán? 3. Fél akartalak ébreszteni hogy nehogy elkéss! Szívesen!- azzal kiment az ajtón engem magamra hagyva.
Ekkor rápilantottam az órámra ami valóban fel 2-t mutatót ezért elmentem lezuhanyozni és rendbe szedni magamat. Konty a kötöttem a hajam majd csak egy kis szempillaspirált és szájfényt vittem fel minimális smink gyanánt. Majd jöhetett a ruhám. Ezt már tegnap kikészítettem ezért nem volt nehéz dolgom.
К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.
Meleg ruhákat prőbáltam választani a hidegre való tekintettel.
Lementem a konyhába ettem pár falatot, és csomagoltam az útra sütiket. Ezután mégegyszer átellenőriztem a csomagjaimat, raktam és tőltőket, fülhalgatókat, és a JBL-emet a táskába raktam. Mikor ezzel végeztem meghallottam a csengő hangját. Gyórsan leszakadtak hogy ajtót nyissak. Amikor kitártam megláttam egy fehér kocsit melette az én barátnőmet és a barátját épp a csomagtartóba pakolni, a kocsiban Bálint anyukáját, elöttem meg az említett fiút.
-Szia. Indulhatunk?-mosolygott kedvesen.
-Szia. Igen.
Segített kicuccólni a bőröndjeimet a kocsiba amíg én elköszöntem a bátyámtól és a szüleimtől.
A kocsi út csöndesen telt. A reptéren viszonylag egyszerűen becsekkoltunk majd még vettünk innivalót meg nasikat mert azt nem lehetett felvinni a repülőre csak amit itt vettél. A megyünk pont a bal szárnyához szólt. Én ültem az ablak mellett, mellettem Jázi aztán Alex és a végén Bálint.Felszállaskor sok fényképet csináltam eggyet posztóltam is instára:
К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.
"Pár méterrel a felhők felett 🖤"
Egyből jöttek a lájkok de egy valamin megakadt a szemem.
@marcusandmartinus lájkolta a képedet.
Rámentem és az eredeti oldalt dobta ki. Azt hittem elájulok amikor újból jelzet a telefonom.
@marcusandmartinus követni kezdett téged.
Ezt nem hiszem el! Megmutattam a tőbbieknek. Mindenki csak tátott szájjal nézte kivéve Bálint. Ő csak sunyin mosolygott.
Az útt tőbbi részét ataluttam. Mikor leszáltunk és megszereztük a bőröndöket egy nagydarab fekete ruhás ember felé haladtunk aki a kezében egy táblátt tartott amire a következő volt írva: "Bálint és barátai!" Bemutatkozott mindenki majd Válasz elmondta hogy ő csak a testőre azoknak akikhez jöttünk .
-Kik ők hogy testőrük van?-erdeklődtem.
-Bemsokára megtudod! -Kacsintott rám . Kiérve az épületből 1 nagy szürke és egy nagy fehér kocsi állt. Az egyiknek támaszkodva egy lány ált aki egyből Bálint nyakába ugrott amint meglátta majd megcsókolták egymást.
Itt egy kicsit összeszorult a szívem. Ezt jobb lett volna elöbb tudni. De nem törődtem sokat vele mert nyílt ki a fekete kocsi ajtaja és megpillantottam őket......
To be Contunie! Ha tetszett nomj egy vote-t, commentelj . Az a nagy kérdés hogy egyáltalán érdekel valakit ez a könyv? A választ írjátok meg commentbe.
