Megoldás

10 1 4
                                    

Atya gatya, gyerekek ötletem nem volt ehhez a részhez! Pedig ilyen még nem volt. Nekem mindig van újabb és újabb ötletem és ezért vállalom túl magam, hogy kiélhessem azt a sok-sok új ötletet. De most egyáltalán semmi nem jött ehhez, szóval nézzétek el, ha más a rész mint a többi. Vagy rövidebb.
Igyekeztem.
 

Letelt a hét, és megint önmagamként ébredtem. El sem hiszem, hogy sikerült megoldani a problémáját Henryéknek. Bár nem ment simán, és kellet hozzá Lolláék támogatása, de végül is megoldottam. És végre úgy aludhattam tegnap este, hogy nem lettem férfi! 

Ezt hittem hogy itt vége annak, hogy más életét kell élnem. Erősen tévedtem!

Az iskola olyan volt mint mindig. Csakhogy ebédnél már nem jutott eszembe hogy számolni kéne. Pedig Tracy percre pontosan megjött. De nem tehettem róla hogy belefeledkeztem a lányokkal való beszélgetésbe, mert épp azt ecseteltem nekik, hogy milyen jót tett, hogy férfi lettem, azaz nem pontosan férfi, csak hát .... Ajjjj.
- Micsoda meglepetés - hallottam meg azt az idegesítő hangot, és az órámra kaptam a tekintetem.
- Tracy? - néztem rá furán, mert nem értettem, hogy mit ért a "meglepetés" alatt.
- Megtáltosodtál és még hülye is lettél? - gúnyolódott Trixi, a slepptag. Tracy feltartotta a kezét, én pedig hitetlenül megráztam a fejem. Feltápászkodtam a helyemről és az asztalon támaszkodva a csajra meredtem.
- Tudod, legalább nekem nem parancsolgat a "barcsinőm" - gúnyolódtam, majd hozzátettem. - már ha Tracyt annak lehet nevezni.
- Hogy merészeled? - csattant fel a lány újra. Tracy megint elcsitította és elismerően felém biccentett. 
- Ez szép volt - mondta, de a hangja most kicsit sem volt megjátszott. - Ha esetleg hozzánk szeretnél csatlakozni ebédnél, szeretettel várunk.
- Meggondolom - ültem vissza a helyemre. És büszkén néztem ahogy eltipegnek. Trixi még értetlenkedett is, hogy Tracy hogy és miért nem állt a pártjára, és hogy miért is hívott el egy (idézem) jelentéktelen picsát.
- Wow - suttogta Mia Lollával szinkronban.
- Én azt hittem hogy amikor nyivákol ... - kezdte Mia, de befejeztem helyette.
- Hogy az az igazi hangja? Igen tudom, mindenki ezt hiszi. De én régebb óta ismerem - sóhajtottam és befejeztem az ebédemet. Elment az étvágyam az ajánlatától.

- Megfontolod? - kérdezte Hazel a suli előtt állva. Már épp mentem volna a kocsihoz, de a kérdésére megtorpantam. Persze egyből értettem, hogy mire gondol.
- Nem - mondtam határozottan. - Azaz, de, átgondolom, átgondoltam, de sosem dobnálak titeket érte. Ti vagytok a legjobb barátaim, és ez olyan dolog, amit semmi pénzért nem dobnék el. 
- Helyes - mosolyodott el és megölelt. 

Már lefekvéshez készülődtem amikor valami furcsát éreztem a bőröm alatt, bizsergett. Nem foglalkoztam sokat ezzel, csak ittam egy pohár vizet és lefeküdtem aludni.
Kár volt elaludnom. Pedig nagyon gyorsan jött az álom a szememre. Tudhattam volna, hogy nincs vége. Hogy nem Henry pénzügyi gondjai voltak az egyetlenek, amiket meg kell oldanom. 

A francba!

Milyen Másnak lenni? [SZÜNETEL]Onde histórias criam vida. Descubra agora