Milyen Másnak lenni? [SZÜNETEL]

Gondok

- Szóval ki is a legjobb barátod? - sürgetett Lisa. Zavaromban  a homlokomat dörzsölgettem és reméltem, hogy jól döntök.
- Paula, Paula a legjobb barátnőm.
- Na látod fehér lány? Én vagyok a legjobb barátnője! -húzta fel az orrát Paula, mire önkénytelenül is elmosolyodtam, mintha tudnám, hogy sokszor csinálja ezt, mikor igaza van. 
Egy kis idő eltelt, míg ott ácsorogtunk és Lisa felfogta, hogy nem ő a legjobb barátnőm. Aztán szó nélkül elvonult a teremhez, ahol óránk lesz. Csak az a baj, hogy együtt lesz óránk.
- Huh, remélem végleg leakad rólam - sóhajtottam szórakozottan. - Nem igazán van kedvem most még vele is foglalkozni.
- Megértem, úgyis dolgozatot írunk  - mondta sokat sejtetőn.
- Első órában? - háborodtam fel. - Ez kínzás!
Paula elvigyorodott és megveregette a vállam. Mintha tudna valamit, úgy nézett rám.
- Na menjünk, még át kell néznünk az anyagot! - terelt átkarolva a termünk felé, én pedig az ismerős érzésre elmosolyodtam. Tényleg olyan volt, mintha nagyon régóta ismertem volna Paulát. 

A terembe beülve a helyünkre elővettem a könyveim, amik az órarendben voltak, amit találtam. Fizika. Utálom. Kinyitottam a füzetem és az utolsó anyagot kezdem olvasgatni. Ezt már rég vettük, ráadásul pont tudom. Mázli, de azért átolvasom párszor. Közben meg akad a szemem a duzzogó Lisa gyilkos tekintetében. Ijesztő volt, de nem csak engem bámult, hanem Paulát is méregette. Én pedig nagyon reméltem hogy nem csináltam nagy galibát.

A tanár bejött, bemutatta az osztálynak Lisát, majd kiosztotta a dolgozatokat, és mi sietősen nekikezdtünk az írásnak. Szerencsémre könnyű kérdések voltak és mindent tudtam.
Előbb is végeztem, mint a többiek így kivittem a tanárnak és visszaültem a helyemre. Próbáltam úgy viselkedni ahogy a test gazdája szokott, amivel csak az volt a baj, hogy fogalmam sincs hogyan is szokott általában viselkedni.
- Feküdj az asztalra - suttogta Paula, mire értetlenül meredtem rá, majd követtem az utasításait. - Pihenj, a következő tesi lesz!
Mikor befejezte a mondatot megnyugodtam, hogy nem jött rá vagy ilyesmi, de azért jobb lett volna vigyázni. Mintha a fejembe látott volna úgy mondta! 
Alya tényleg nem szerethette a testnevelést, mert ez a test hamar elfáradt, mikor lefutottam 10 kört, ahogy a tanár parancsolta. Igazán én sem rajongok érte, de én nem nyafoghatok. Futás után fociztunk, a tanár választotta a csapatokat, így Paula és én külön csapatba kerültünk. Ráadásul Lisa Paula csapatába került. Hát hogy is mondjam? Nem egy békés meccs volt. És nem a két csapat között volt durvulás, hanem egy csapaton belül. Azaz ... nyilván mindenki tudja melyik csapatban.

Tesi után külön volt óránk Lisától és ez engem valahogy megnyugtatott. Valahogy túléltem a napot, és órák után Alya nővérét kerestem, hogy hazamenjünk. De sehol sem volt. Be pánikolva álltam az iskola előtt. Na és most most hogy jutok haza?
Amikor hirtelen valaki megfogta a vállam. Ijedten fordultam az illető felé. Paula, ki más? Megnyugodtam kicsit, de még mindig feszült voltam amiatt hogy úgy viselkedett mintha tudna valamit. Mivel nem vagyok gondolatolvasó sajnos csak remélni tudtam hogy nem sejt semmit.
Mondott valamit spanyolul, válaszoltam. Még mindig fura volt, zsigerből jött, mintha nem én mondanám. Hiszen szinte nem is én mondtam. Lényegtelen.
Azt mondta hazakísér ha szeretném, a válaszom persze igen volt. Így indultunk kettecskén haza. Beszélgettünk erről-arról, például Lisáról. Amitől Paula nagyon ingerült lett és olyan hévvel mondta a magáét - ezúttal olyan nyelven, amit értek - hogy én csak mosolyogni tudtam rajta.
Mikor hazaértünk hozzám elköszöntünk egymástól és elváltunk. Bementem a lakásba, majd egyenesen a szobámba és levetettem magam az ágyra olyan fáradt voltam. De hirtelen kopogtak az ajtón és hamar elszállt a fáradtságom.
- Igen? - kérdeztem bizonytalanul felülve az ágyon.
- Kicsim, nem jössz vacsorázni? -kérdezte feltehetőleg a Alya anyukája.
- De egy perc és megyek - mondtam idegesen. 

A finom vacsora után fogat mostam és a szobámba igyekeztem, hogy újra önmagam lehessek. Alvás! Gyerünk!! - gondoltam magamban és átöltözve abba amiben ébredtem az ágyba vetettem magam. Hamar el is aludtam, így újra a saját testemben lehettem.

Na végre itt vagy a következő!
Haru, borzalmas vagy!
Stb. tudom srácok.