-Szeva lúzerkám.- Jackson hangját meghallva remegett meg a gyomrom. Istenhez imádkoztam, hogy bárcsak úgy távozna el a közelemből, hogy nem nyul hozzám. De sajnos ez nem így volt. Arra eszméltem föl, hogy egy erős lökéssel neki esek a kemény falnak. Ezt minden nap eljátsza velem. Már kezdem megszokni.
Közelebb lépett hozzám, majd falra tapasztja jobb kezét majd engem kezd el bámulni. Én fejemet lehajtva kezdtem el cipőmet vizslatni, arra várva, hogy megszólaljon.
-Kész van a leckéd stréber?
Hevesen bólogatva rohantam a táskámhoz, majd a matek füzetem után kezdtem kutakodni de sajnos az nem volt a táskámba. Kikerekedett szemekkel kébzeltem el, hogy mit fogok én Jacksontól kapni.
Lassan Jackson felé emeltem fejem, aki arra várt, hogy végre megkapja azt amit kért. Nagyot nyelve szólásra nyitottam a szám.
-N-ne h-haragudj, d-de o-otthol felejtettem.
Következőnek Jackson öklét éreztem meg gyomromban. És abban a pillanatban estem össze, majd kezeimet a fájó részre szorítottam.
-Legközelebb ez ne fordúljön elő, mert akkor többet kapsz. Értve vagyok? - Guggolt le majd államnál fogva felemelte fejem, hogy a szemembe tudjon nézni.
Bólogatva jeleztem, hogy értettem, majd felállt és a haverjaihoz sietett, hogy egy gyorsat lepacsizzon velük.
Pár másodperc múlva én is felálltam, és a szekrényemhez mentem, ahova Jaebum haverommal egyszerre értünk oda. Végignézett rajtam, majd elhúzta a száját.
-Szarul nézel ki. Minden rendben?
-Igen persze. Csak tudod Jackson.
-Komolyan megütött? - Hangjába hírtelen félelmet véltem felfedezni.
Bólogattam, majd táskámat hátamra kapva idultam meg a tanterem felé. Jaebum követett, és közben szitkozódott.
-Ezt már kurvára nem hiszem el. Egyszer megölöm ezt a köcsögöt.
-Nem kell. Ne aggódj. Nem fájt annyira. - Egy mosolyt erőltettem ajkaimra, majd a lépcsőn kezdtünk el felmenni.
Be értünk a terembe, és egymás mellé ültünk a legutolsó padba.
-Emlékszel Jinyoungra? - Kérdezte a melledtem ülő személy, miután a tanár elénk nyomott egy pár teszt lapot, hogy óra végéig fejezzük be. Legszivesebben ott hagytam volna, de bukásra állok és a szüleim ha megtudják megölnek.
-Igen emlékszek. Miért?
-Ma este tart egy bulit. Muszáj eljönnöd. -Felhúzott szemöldökkel ránéztem, majd vissza a papirra.
-Miért kéne elmennem. Hiszen alig ismerem a srácot.
-Ember, muszáj kimozdulnod, és ismerkedned.
-Te mész? - Megkérdeztem, mire ő csak a szemeit forgatta.
-Persze hogy megyek te hülye. Akkor minek kérdezném. - Nevette el magát.
-Légyszi Mark, gyere te is. Dög unalom lenne nélküled. - Könyörgött hogy menjek.
Egy nagy sóhajt vettem majd igent mondva bele egyeztem. Amúgyis ez csak egy idióta buli. Legalább le ihatom magam a sárga földig.
- Rendben.. Elmegyek. - Jaebum arcán egy 1000 wattos mosolyt véltem felfedezni. Komolyab ennyire örül hogy belementem.
Kicsengettek. A lapokat oda adtuk a tanárnak, majd a kajálda felé vettük az irányt. Nem szoktam itt enni, mert a kaja az valami borzalom. Otthonról meg lusta vagyok csomagolni.
