*Bambam szemszög*
Közeledik a karácsony. Mindenki készülődik hogy haza utazzanak családjaikhoz. De sajnos az én családom túl elfoglaltak, hogy együtt legyünk mint egy rendes család.
Nem szeretném látni a bandatársaim boldog arcát, ahogy azon beszélgetnek, hogy ki hogyan ünnepli a karácsonyt. Ezér kijöttem az erkélyre, hogy egy kis friss levegőt szívjak. És közbe nézem a tájat ahogy lassan mindent fehérbe borít a frissen esett hó.
Hiányzik a családom, hiányzik minden amit ilyenkor szoktunk csinálni. Együtt nevetgélni, énekelni, vagy azon veszekedni a tesóimmal, hogy ki rakja fel a fára a csúcsot. Anya pedig csak fogja a fejét, hogy már megint itt tartunk.
Ezekre gondolva egy könnycsepp folyt le arcomon. Amit nagy gyorsasággal törlök is le mert észre vettem, hogy nem vagyok egyedül.
-Minden oké? - Hallodtam meg a maknae hangját.
-Azt hiszem. Csak fáj hogy ebben az évben nem a családommal ünneplek. - Vallodtam be az igazat. Ő csak megölelt és a hajamba puszilt.
Így álltunk míg meg nem hallodtuk Jaebum hangját.
-Srácok! Mi elmentünk. - Kiáltott.
-Rendben. Jó szórakozást. - Mondtuk egyszerre.
Hallodtuk hogy csapódik az ajtó. Majd a szemeim Yugyeomra tévedtek.
-Te nem mész?
-Netán zavarok? - mosolyodott el.
-Dehogyis. - hajtottam le a fejem.
-Ha zavarok, csak szólj, és amúgyis a szüleim Vietnámba karácsonyoznak, és nekem semmi kedvem nincs repkedni.
-oh..
-De ne sajnáld. Inkább vagyok veled. - Engedett ki öleléséből, és vissza a házba vesszük az irányt, amibe mostmár csak ketten vagyunk.
*Yugyeom szemszög*
Igaziból megsajnáltam Bambamet hogy a családja nagyon elfoglal. Nem akartam hogy egyedül maradjon karácsonykor. Nem a legjobb érzés a szeretet ünnepét egyedül ünnepelni. Igaz anyu nem igazán örült neki hogy ebben az évben nem karácsonyozok velük, de mikor elmondtam Bambam nem tud haza utazni, így megenyhült és azt mondta hogy akkor maradjak itt vele. De ezért a nyári szünetben haza kell mennem.
-Nem vagy éhes. - Néztem Bamre miután felálltam.
-Egy kicsit.
Bementem a konyhába és a hűtőbe kezdtem kutakodni, de sajnos semmi nem volt itthol. Úgy tünik Jinyoung omma nem gondolt ránk.. Ezért még számolunk omma!
Vissza mentem Bamhez, aki már a tv előtt ült, és valami vigjátékot nézett. Le ültem mellé, majd felé fordultam.
- Nem rendelünk pizzát? - Néztem rá kérdően.
- Nincs itthol semmi kaja. Jinyoung nem vásárolt be mielőtt elmentek.- Hajtottam fejemet vállára, amin egy kicsit meglepődött.
- O..oké. Akkor rendeljünk.
30 perc volt még vissza a filmből. Azt megnéztük aztán gyorsan megrendeltük a pizzát.
Bő fél óra múlva meg is érkezett a frissen sütőtt ropogós pizza. Aminek finom illata már az ajtórésen be érzett. Kinyitottam az ajtót hogy kifizessem, majd megköszönve csuktam be kulcsra az ajtót, mert az 100% hogy ma már nem fogunk elmenni sehova.
Vissza mentem a pizzával a kezembe majd leraktam a dohányzó asztalra. Bam éppen a telefonján pötyögött valamit. Én pedig ráraktam valami zenecsatornára. Leültem a kanapéra majd felé fordultam, amit észre is vett így kérdőn nézett rám.
-Mi van? - Kérdezte. Én csak megráztam a fejem.
-Anya írt, hogy sajnálja hogy nem ünneplünk együtt. - Hajtotta le a fejét. Én megfogtam a vállát majd megszólaltam.
-Nyugi. Velem is jól fogsz szórakozni. - Felnézett majd én egyet kacsintva rá, majd felvettem a hangerőt a tvn amibe Justin Timberlake - Sexy back című száma ment. Én feláltam majd a zene ritmusára kezdtem el táncolni.
Mire vége lett a zenének Bambam felé fordultam, és láttam hogy kikerekedett szemekkel figyel. Mire nekem egy óriási mosoly telepedett az arcomra azzal a tudattal hogy ennyivel zavarba tudtam hozni. Olyan cuki ilyenkor. *-*
