*A film után felmentünk Kookal a szobámba, egész érdekes volt a film, sokat nevettem rajta. A kis szarcsimbók beszart a félelemtől*
- F-Fürdünk...együtt? *reméltem hogy igent mond, ezért picit mosolyogni kezdtem és megfogtam a kezét*
- Igen. Miért is ne?... *mosolygott. Azt hittem gondolkozni fog rajta, de olyan egyszerűen válaszolt nekem. Mintha már ezer éve erre a kérdésre várt volna. Megfogtam ruháimat és a fürdő felé igyekeztem ő pedig mellettem jött. Miután bementünk bezártam az ajtót*
- Azon gondolkoztam hogy hétvégén elmehetnénk valahová..... * nem tudom mi ütött belém, de hirtelen megcsókoltam. Kívántam ajkát.*
-.....Kirándulni...... *befejezte a mondatot és a falna lökött. Csókolni kezdett és nyelvével ajkaimat nyalogatta. Bejutást kért. Csókolózásunk közben mindkettőnkről lekerült a póló. Kockáit simogattam ő eközben nyakamtól lefelé csókolgatni kezdett. Levette rólam nadrágomat majd levette sajátját. A földre tepert engem és felém hajolt. Elvesztem szemeiben, ő pedig bambulásom közepette megszabadított alsómtól. Ideges voltam.... Állandóan tagomat figyelte, miközben saját alsóját is levette. Elszomorodtam ugyanis én akartam tőle megszabadítani. Belém helyezte első ujját, ezáltal halk nyögést váltott ki belőlem. De csöndességre intett engem. Később csatlakozott hozzá másik két ujja is. Miután befejezte, belém helyezte tagját. Halk sikolyt hallattam, ezt egy csókkal némította. Lassan mozogni kezdett. Teste gyönyörű volt... Mintha eddig sose vettem volna észre. Gyorsított...*
- Szeret....lekh, Tae!
- É- énish... Kook. * Imádtam érintését és illatát*
*Lassan a végéhez értünk. Először én aztán pedig ő élvezett el. Egy darabig még úgy maradt és egy csók után, ami nyelvcsatába ment át... Ledőlt mellém az ágyra és betakarta magunkat. Egy darabig még beszélgettünk....*
- Isa-val holnap szakítok. *sóhajtottam* De ez így fura.... Jó hogy a szüleink távol élnek, biztos elválasztanának minket. És én azt nem bírnám ki... *arcomon végig folyt egy könnycsepp, amit puha kezével letörölt*
- Nehogy sírni kezdj nekem, majom. Tudod hogy kibaszottul szeretlek.... Nem hagynálak el soha. *hogy jobb kedvre derítsen picit fülembe harapott, amin persze nevetnem kellett.*
- Hogy érzed magad? *kérdeztem tőle, mert őszintén nem tudtam hogy a boldogságon kívül mit érez...*
- Fáradt vagyok picit. És te? *erre a kérdésre fülig ért a szám*
- Én szárnyalok.... *alsó ajkamba haraptam és szemébe néztem*
- Mitől szárnyalsz? Nem rúgtalak fel.... *nevetett de én komoly választ adtam neki*
- "Szárnyalok a Szerelemtől".... * erre a válaszra sírni kezdett és egy csókot nyomott arcomra, majd ajkaimra. Átkaroltam őt*
- Boldoggá teszel engem, Jeon Jeong- Guk.... *nyakig betakarózott és karjaim között lassan bealudt. Szemeim nekem is lassan lezáródtak.... De valahogy rossz előérzetem volt. De nem.... Amíg vele vagyok nem történhet rossz.... így hát mosolyogva aludtam el*
Remélem tetszik!!!
VOCÊ ESTÁ LENDO
~사랑에서 도약하다~ (Szárnyalni a Szerelemtől) **Befejezett**
RomanceMár ezer éve barátok voltunk............ De az a nap... Az az egy nap... Minden megváltozott! -És már többet éreztem, Mint barátság.....Ez már: Szerelem!