~사랑에서 도약하다~ (Szárnyalni a Szerelemtől) **Befejezett**

13.rész

/Taehyung szemszöge/

*Reggel arra keltem ,hogy a nap sugarai lágyan simogatják arcomat. Mellettem pedig egy drágaság feküdt. Végig simítottam arcán, mire megmocorgott, de nem ébredt fel. Lassan felültem az ágyba és megnéztem mennyi az idő. 9:30-at mutatott. Amikor kicsi voltam, ilyenkor anya már rég dolgozott. Vajon most is elment? Kimásztam az ágyból és kiléptem régi szobámból. Édes illat csapta meg orromat, és amint leértem a konyhába egy vidám sütögélő nőt és egy mögötte álló nevető férfit láttam. 3 év alatt ennyire megváltoztak? Tán azért mert elmentem. Leültem csendben egy székre és figyeltem őket. Kis időbe telt míg észrevettek.*

-Jó reggelt, kisfiam. *mosolygott rám édesen majd kivette a palacsintát a tepsiből és újat kezdett sütni*

-Anya,Apa...Jó reggelt. Hogy hogy ilyen jó kedved van? *ellépett a tűzhelytől és mellém állt majd megsimogatta hajamat.*

-Csak örülök, hogy visszakaptalak. Amikor elmentél megfogadtam, hogy megváltozok....Sajnálom... *legördült egy könnycsepp orcáján, majd szorosan magamhoz öleltem.*

-Ne sírj anya...Ne! *simogattam fejét majd apa is odalépett mögénk és átkarolt minket.*

-Sajnálom fiam... *szólalt meg mély, mégis gyengéd hangján. Rámosolyogtam.*

-Szeretlek titeket... *anya erre csak még jobban pityergett.Apa válaszolt helyette.*

-Mi is téged, fiam. *magukhoz szorítottak. Lehetetlen, hogy 3 év alatt ennyire megváltoztak... Mindvégig az hittem, hogy utálnak.*

/Jungkook szemszöge/

*Felébredtem, de Tae nem volt már mellettem. Lassan kikeltem a puha ágyból és az ajtó felé sétáltam, kinyitottam és kinéztem. Az emeletről láttam, hogy Tae épp a családjával ölelkezik...?... Nem akartam megzavarni őket, így visszamentem a szobába és elővettem a telefonom. Felmentem a Facebookra. 32 értesítésem volt. És 12 olvasatlan üzenetem. Már vagy egy hete nem léptem fel semmilyen közösségi oldalra. Sorjában nyitogattam meg az üzenetek és válaszoltam rájuk. Felhallatszott az emeletre, hogy milyen jókedvűen nevetgélnek lent. Unatkoztam, így felkeltem és lassan leindultam.*

-Jó reggelt, Mrs. Kim, Mr. Kim. *mosolyogtam, és végig Taet néztem, hogy milyen boldog. Régen azt mondta utálták a szülei, vagyis ő ezt hitte. De ő most boldog.  Én már csak egy dologra vágyom.... hogy anya szemébe nézhessek bocsánatot kérjek és megöleljem. Hogy elfogadja azt ami köztünk van Taeval.*

.Jungkook, megbeszéltük hogy tegezhetsz. *mosolygott rám Tae anyja majd a reggelit az asztalra tette. Tae mellett kaptam helyet.* Jó étvágyat!

*neki fogtunk a reggelinek, és Tae anyukája egy nem mindennapi ajánlatot ajánlott fel.*

-Költözzetek ide, olyan rég láttalak. Biztos jól éreznétek magatokat itt.

-Anya... Szeretném, de Kook barátjai ott vannak és a fél életem is. Hiányozni fogsz és megint eljövünk majd... De nekünk ott a helyünk. *Tae kissé szomorkás volt mire én csak bólintottam. Itt az alkalom, hogy megtegyem. Az apja előtt kérem meg a kezét....Ez így romantikus.*

-T-Tae, figyelj gyere egy picit. *nyújtottam neki a kezemet, mire megfogta. A szüleivel szemben álltunk és akkor nagy levegő és rajta! Letérdeltem Taehyung elé.*

-Kim Taehyung. Boldogsággal tölt el, hogy mellettem vagy. Szeretném viszonozni neked ezt. Szeretném ha a mindennapjaidat örökre velem töltenéd. KimTaehyung hozzám jönnél? *Kurva nagy csönd lett. Senki se szólalt meg, aztán Tae bőgve a nyakamba borult.*

-Igen,igen,IGEN! Szeretlek... *lecsókoltam arcáról a könnyeket, majd Tae szülei tapsolásba kezdtek*

-Cuki. Sok boldogságot. *mondta az anyja.*

*Felálltam és visszaültem a helyemre. Ma este megyünk vissza Szöulba. De ezek után már semmi sem lesz a régi...*

-Kook, nincs kedved sétálni egyet? *bólintottam mire felállt és a kezembe dobott egy pulcsit. Csak így pizsamába? Na nem baj. Felkaptam a pulcsit és felálltam. Mellém lépett majd intettünk szüleinek és kiléptünk az ajtón. Belém karolt majd lassan sétáltunk az utca végéig majd vissza a házhoz. Az egyik ház udvarán gyerekek szaladgáltak. Nagyon édesek voltak. Talán majd nekem is lesz egy....*

/Taehyung szemszöge/

*el sem hiszem, hogy megkérte a kezem. Jót tett az a kis levegő amit kint töltöttünk. Cukik voltak a gyerekek az utcában. Mikor visszaértünk a házhoz anyáék a kanapén aludtak így a szobába mentünk és elkezdtünk beszélgetni.*

-Nem utálnak téged...

-Tudom. De én végig azt hittem....

-Viszont engem utál anya. Apa segített a szökésben... *így hogy visszagondolok, helyes tett volt, de egyben fájdalmas döntés is. Eldőltem az ágyon majd fejét mellkasomra húztam,majd többet nem is beszéltünk.*

/3 órával később/

/Jungkook szemszöge/

*egy óra múlva indul a gép. Mindent összepakoltunk és Tae szülei kivittek minket a reptérre.*

-Vigyázzatok magatokra és látogassatok meg hamar. *kiadta nekünk az utasítást Tae anyja majd kaptunk egy-egy puszit. Apja csak intett és ugyan ezt elismételte. Felszálltunk a gépre és az egész utat átaludtuk. Taxival mentünk haza, ahol hirtelen éberség fogott el. Taet felkaptam és a szobába vittem. Az ágyra tettem és felé emelkedtem. Lágy csókot nyomtam ajkaira, mire átkarolta a derekam. Ez egy izgalmas éjszaka lesz......*

:)Annyeong! Rem. tetszik. Olvassátok sokan!:)