Bloodshot Soul - Jeon Jungkook

3. ʀєsz

-Hogy mivan? - Akadt ki Moonbyul, és kezét hirtelen a homlokomra tette. -Te tényleg nem vagy jól. - Vetett egy aggódó pillantást rám, mire nekem muszáj volt emosolyodnom.
-Igazad van, tényleg nem vagyok jól... - Nevettem kínosan, elvéve a kezét a homlokomról, és próbáltam megkapni a kényelmes helyem a széken (már amennyire kényelmesek lehetnek az iskolai székek) de nem ment. Folyton úgy éreztem, mintha valami csak úgy szívná el az energiám, és folyamatosan hányingerem volt. Vajon tényleg igazat mondott Jungkook? De a sulim nincs is olyan messze a házamtól, mindössze 17 km. Biztos csak magamtól érzem ilyen szarul magam, és nincs ennek semmi köttetése a démonnal.
Nemsokára meg is szólalt a csengő, nekem meg az első dolgom az volt, hogy leszaladjak a wcre, hogy megmoshassam egy picit az arcom hideg vízzel. Mikor odaértem, nekitámaszkodtam a falnak, és egy nagyot sóhajtottam. Tényleg nagyon rosszúl érzem magam. Szinte az egész szünetet itt töltöttem a falnak dőlve a plafont csodálva, majd mikor megszólalt a csengő, elvettem a táskám, és indúltam is a következő terembe. Sajnos ez az órám nem Moonbyullal van, ezért egyedűl sétáltam el a teremig. Ahogy odaértem, gyorsan helyet foglaltam a székemem, és letettem a fejem a padra, próbálva pihenni picit, ami természetesen nem jött össze a zaj miatt, meg a hülye állapotom miatt sem. Nem sokkal később bejött a tanár is órát tartani, és elkezdett papolni. Én ugyan úgy el voltam terülve a padon, és próbáltam aludni, mivel így legalább nagyobb a csend.
-Eun Jaehee! - Hallottam meg a nevem amint a tanár szólít, amire gyorsan felkaptam a fejem.
-Igen? - Pillantottam rá, remélve, hogy nem vagyok nagy galibában.
-Kérlek gyere ki felelni. - Mutatott a széke melletti helyre, mire én először csak nagyokat pislantottam, majd beadva a derekam felálltam, és kiálltam az osztály elé.
-Kérlek mond el mindazt amit mondtam eddig. Nem muszáj szóról szóra, csak a lényeget. - Nézett végig rajtam, mire én kimondtam egy néma "Baszki"t. Persze, semmire nem figyeltem abból, amint mondott, nagy dolog az is, hogy tudom milyen órám van.
-Nos... Őőhh..  - Kezdtem bele kínosan, es az rendre minden osztálytársamra rápillantottam, hátha segítenek valamit, de semmire nem mentem ezzel. Hirtelen átfutott az egész testemen egy furcsa érzés, ami után szédülni kezdtem, és éreztem, hogy kezdem elveszteni az egyensúlyom. -Tanárúr én nem érzem jól magam. - Adtam tudatára a tanárnak, miközben a fejemet fogtam, és a falnak dőltem.
-Hát Jaehee, ilyen helyzetben én sem lennék valami fényesen. - Pillantott rám, gúnyosan mosolyogva. Hát ezt nem hiszem el. Biztos vagyok benne, hogy látszik rajtam, hogy komolyan nem vagyok jól, még ki is röhög. Elkezdtem egyre nagyobbakat szippantani a levegőbe, hogy elnyomjam a hányingerem, majd hirtelen az egyik pillantban elvesztettem az egyensúlyom, és a földre zuhantam, előttem pedig minden elsötétült.

Palacsinta illatra ébredtem meg, meg arra, hogy valaki énekel. Lassan kinyitottam a szemem, és felmértem, hogy a szobámban vagyok. Ahh dejó, szóval hazahoztak. Felültem az ágyon, és csak bambultam magam elé. Jungkook kitakarította a szobám, aminek láttan elmosolyodtam, és körbenéztem, majd felálállatam, és lassan eldöcögtem a konyháig. Egyre hangosabb volt a hang ahogy közeledtem, majd mikor beléptem a kijelölt helyre, megláttam Jungkookot, ahogy palacsintát süt, közben pedig énekli a Gucci Ganget.
-Jóreggelt... - Mondtam kómásan, helyet foglalva az asztalnál.
-Inkább estét. - Kuncogott, és felém nézett. -Kiváncsi voltam már mikor hoznak haza.
-Mért? - Kérdeztem fejem megdöntve a kezembe, miközben a serpenyőre vetettem a tekintetem. Ahh, csak most kezdett bele. Azt hittem már zabálhatok.
-Ha a távolság miatt fájdalmaid vannak, azt én is érzem. Amúgy meg nyugi, most azért voltál ilyen rosszúl ilyen kis távolság miatt is, mert ez volt az első alkalom, hogy messzebb kerültünk egymástól. - Magyarázkodott, még mindig engem figyelve, mire csak sóhajtottam. Szóval tényleg ez volt az oka annak, hogy olyan hirtelen rosszúl lettem.
-Amúgy kik hoztak haza?
-Az egyik tanárod, már elfelejtettem a nevét, meg vele volt egy csajszi is, azt hiszem Moonbyul volt a neve... - Gondolkodott. -Nagyon oda volt érted, és annyi kérdéssel halmozott el hirtelen, mintha kihalgatáson lennék. De aztán valahogy elhalgattattam. - Mosolygott.
-He? - Pillantottam rá értetlenűl. Hát igen, Moonbyulnak nem meséltem részletesebben arról, hogy Jungkookal lakok mától, biztos azért kísérte el a tanárt, hogy majd velem maradhasson, és figyelje az állapotom, mivel egyedül lakok. Illetve laktam.
-Azt mondtam neki hogy a barátod vagyok, meg hogy majd vigyázok én rád, így aztán visszament a suliba. - Mondta szemet forgatva, majd elvigyorodott. - Igazán szerencsés vagy, hogy ilyen jóképű pasid van. - Ezek hallatán jól homlokon csaptam magam, és elkezdtem nyafogni.
-JUNGKOOOOK! Nem kellett volna ezt mond. Ez lesz az új pletyka a suliban. - Néztem ra egy halálkomoly fejjel, esküszöm csak egy hajszálnyira voltam attól, hogy ne üssem le valamivel.
-Naaaés? Majd mond azt mindenkinek hogy worldwide handsome vagyok. - Vigyorgott. Ezt nem hiszem el... Égett szagra lettem figyelmes, majd mikor Jungkook háta mögé pillantottam, láttam, hogy a palacsinta égni kezdett.
-Baszki a palacsinta! - Álltam fel gyorsan, majd elvettem a serpenyőt, és a kagylóba raktam vizet eresztve rá. Jungkook csak ott állt, nekidőlve az asztalnak, és nagy szemekkel figyelt. - Még ezt sem tudod rendesen megcsinálni. Inkább csak ülj le, majd én megsütöm őket. - Mondtam, leültetve őt az egyik székre, és nekifogtam a sütögetésnek.
-Örülj hogy legalább megpróbáltam. - Vágott be egy grimaszt, kinyújtva a nyelvét.
-Ha még kommentálsz, rádöntöm a forró olajat. - Néztem rá halálkomoly fejjel, mire csak feltette mindkét kezét védekezésképp, és ismételgette a "chill down" szót, én meg csak szemet forgattam.
-És, van, vagy volt valami terved mára? Hisz péntek van. - Törte meg végül Jungkook a csendet.
-Mért, hány óra van?
-Este 10. Egy jó ideig nem keltél fel. - Húzta el a száját. Azigen. Én aztán rendesen kipihentem magam, de így is olyan vagyok mint egy kinyúlt béka.
-Nem, nem volt. - Válaszoltam, majd a tányérra raktam az első palacsintát, és elé tettem. -Most kajálj. - Ő csak bólintott, és belekezdett az evésbe.
Miután a mosogatással is végeztem, kimentem a nappaliba, ahol Jungkook be volt bújva 3 paplan alá, és onnan nézte a TV-t.
-Veled meg mivan? - Léptem közelebb hozzá, és legugoltam a kanapé elé, hogy szembe nézhessek vele.
-Fázom.
-De hisz 25°C van a házban, hogy fázhatsz? - Kérdeztem, és végig néztem magamon, hogy én alig vagyok egy pólóban, meg rövidnaciban.
-Akkor is nagyon fázok. - Didergett nekem. -Szerintem reggelig meg fogok fagyni, ha itt kell aludjak. - Nézett rám cuki cica szemekkel. Először egy olyan "ne is gondolj rá" pillantást vettem rá, de végül megesett rajta a szívem. Tényleg látszott rajta, hogy fázik, és nincs jól. Sóhajtottam egyet, majd bementem a szobámba, hogy elkészítsem az ágyat, és hogy átöltözzek, majd miután mindennel megvoltam kiáltottam egyet:
-Na akkor jössz aludni, vagy sem? - Ki sem mondtam teljesen a mondatot, már ott termett mellettem. - Ezekben a ruhákban akarsz aludni? - Kérdeztem végignézve rajta. Hisz ez volt rajta egész nap, nehogymár ebben aludjon.
-Nincs más. - Vonta meg a vállát, és az ágy fele indúlt.
-Várj, majd adok én. - Sóhajtottam, és a szekrény felé indúltam, hogy előkeressem a ruhadarabokat.
-Fel nem veszem a te ruháid!
-Ki mondta hogy az enyémeket kell felvedd? - Vettem elő a pólót meg a rövidnacit, és az ágyra dobtam. - Tessék.
Kézbe vette őket, és nézegetni kezdte.
-Ezek a kiék?
-A volt barátomé. Valahogy itt maradtak, és nem dobtam ki őket, mert gondoltam jóljöhet és tádá, nem tévedtem. - Mosolyogtam, maj befeküdtem az ágyba, és őt néztem. Vállat vont majd felállt, és egy szempillantás alatt megszabadúlt pólójától, így elém tárúlt felsőteste.
-Yaaah! Ne itt öltözz már! - Takartam el a szemem, de titkon mosolyogtam.
-Miért ne? - Kérdezte, mire nem feleltem, csak ráöltöttem a nyelvem. - Na már megvagyok, idenézhetsz. - Szólalt meg újra, így elvettem a kezem a szememtől, és megláttam őt még mindig felső nélkül, és boxerben.
-Hazug fasz. - Forgattam meg a szemeim, es a plafonra néztem mosolyogva. Szemem sarkából láttam ahogy magára veszi a ruhákat, majd mellém feküdt az ágyban, és leoltotta a villanyt.
-Ilyen hamar le is akarsz feküdni? - Fordítottam felé a fejem ahogy ő háttal feküdt nekem.
-Lehet hogy te jót aludtál délre, én viszont nem. Ráadásúl takarítottam is, szóval jóéjt. - Legyintett a kezével, hogy ne nézzem, mire csak kuncogtam, majd én is háttal fordúltam neki, és aludni próbáltam.