Bloodshot Soul - Jeon Jungkook

5. ʀєsz

Kezemmel eltakartam az arcom, hogy nehogy valaki meglássa, hogy vele vagyok, vagy hogy eggyáltalán ismerem őt, bár ez nem nagyon jött össze, mivel bármerre mentem, utánam jött.
-Hé, nem szállnál le rólam? Ha eljöttél idáig akkor menj találj magadnak valami elfoglaltságot, és senkinek ne mond, hogy ismerjük egymást. - Hesegettem el őt, miközben a tömegen keresztű Moonbyul után néztem. A zene tombolt, a tömeg beszélgetett, az alkohol, és parfüm szaga összekeveredett, a lámpák világítottak, a csajok rövid ruhában, minden sarokban smárolnak, csak épp nem vetkőztették le egymást ott helyben... Telyesen olyan, mintha egy Discoban lennél, ami egy házban van tartva.
-Miért? - Biggyesztette ki alsó ajkait. - Azt akarod, hogy majd felszedjem minden barátnőd? - Vigyorodott el kajánúl. Najó, ezt nem hiszem el. Még viccnek is rossz. Ironikusan elvigyorodtam, csípőre tett kezekkel:
-Szerintem egyikük sem fog majd szóba állni veled, megnyugodhatsz. - Tájékoztattam őt, mire csak megforgatta a szemeit, aztán pedig random elvigyorodott. Mikor magam mellé pillantottam, megláttam Moonbyult, ahogy teljesen zavarba jőve, már pirosas arcal integet ennek a gyíknak. Abban a pillanatban adtam volna magnak egy facepalmot, de inkább visszafogtam, és csak sóhajtottam egyet, kínosan Jungkookra mosolyogva.
-Szerintem most... Menj.. Khm. - Intettem az előttem álló fiúnak, aki még mindig vigyorogva vállat vont, majd intve eggyet tovább állt, elvegyülve a tömegben. Remélem a többi liba nem fog így viselkedni vele első látásra, azt meg végképp nem akarom, hogy valakit hazahozzon magával, mert ki is dobom a házból.
-Hallood... Ki ez a csávó? - Hajolt oda hozzám Moonbyul a ruhámba kapaszkodva, hogy nehogy elájuljon. Jézusom, nehogymár ennyire oda legyen érte. Ajkai picikét szét voltak nyílva, úgy nézett Jungkook után ahogy eltűnik. Nem hiszem el, úgy érzem magam, mintha egy k-dramaban lennék, és épp lassított felvétel lenne a "szerelem első látásra" részből.
-A lakótársam... - Feleltem neki végül sóhajtva. -Csak lakótárs. Nem pasi, nem férj, nem barát, CSAK lakótárs. - Hangsúlyoztam neki magabiztosan, miközben arrébb húztam őt, helyet foglalva az egyik kanapén. Persze, megkaptam a "mi a fasz van veled" nézést, hogy ennyire kiemeltem, hogy csak lakótárs semmit több, de ignoráltam. Biztos már nincs magánál, hiszen ő hozott haza még suliból is, és írta az üzeneteket hogy "NEKED VAN BARÁTOD ÉS NEM MONDTAD EL NEKEM" most meg még csak azt sem tudja ki ő... Bár, jobb is ez így.
-Inkább csak igyunk. - Vigyorogtam, majd elvettem a kanapé melletti asztalról a sörösüvegeket, és egyiket a barátnőm kezébe nyomtam. -Hiszen azért jöttem el, hogy szórakozzunk, nem? - Nevettem, és mindketten húztunk egyet az üvegből. Első kortyra persze érződött a számban a furcsa íz, de idővel egyre jobb lett, mintha cukrot ennék.
Elkezdtünk beszélgetni teljesen értelmetlen dolgokról, és még így, részegen is a tanárokat beszéltük ki eggyütt. Igen, elég hamar lerészegedek, hisz az italt sem bírom valami jól, ráadásúl a mértékre sem nagyon figyeltem. Mikor hirtelen a tömegre pillantottam, megláttam Jungkookot ahogy épp Hyungsikkal beszélgetnek valamiről. Mit akar ez a hidegvérű életem szerelmétől? Azt hiszi, hogy már a fiúkat is csak úgy felszedheti?
-Na, mit nézel annyira? - Bökött oldalba Moonbyul, és ő is ugyan abba az irányba nézett, amerre én. - Ááá, te is az új fiú után olvadozol nem igaz? Annyiiiira szexy! - Ájuldozott mellettem, véletlenül magára is öntötte egy picit az italját, de számba se vette, mintha meg sem történt volna.
-Isten ments. - Vetettem keresztet, és homlokon pöcköltem őt. - Yaah, tudod hogy oda vagyok Hyungsikért... - hajoltam közelebb hozzá, hogy halkabban mondhassam ezt ki. Nincs kedvem, hogy bárki is meghallja, hogy egy ilyen átlagos lány mint én, Hyungsikről, a suli legmenőbb csávójáról álmodozik... Igen... Ez tényleg csak álom marad.
-HOGY MI? TE KEDVELED HYUNSIKOT? - Ordította el magát ez a liba.
-SHHHT BAZDMEG! - kaptam a kezem gyorsan a szája elé, és ráugrottam. Egy páran felénk is néztem, én pedig csak kínosan mosolyogtam rájuk olyan "Nem hallotatok semmit, nagyon be van baszva a csaj, azt sem tudja mit beszél" nézéssel. -Istenem de idióta vagy... - Szálltam le róla, miután mindenki foglalkozott a saját dolgával.
-Mindenben rád hasonlítok. - Vigyorgott a csaj, majd felállt, engem is magával rángatva, és veszélyesen közel kerülve Jungkookhoz meg Hyungsikhoz táncolni kezdtünk. Igazából amit mi lerendeztünk az mindennek nevezhető volt, csak táncnak nem.
Jungkook észrevette, hogy folyton rajtuk tartjuk a szemünk Moonbyullal, ezért a crushommal eggyütt ők is odajöttek mellénk "táncolni". Nem értem, ezek máris öribarik lettek, én meg még csak hozzá sem tudok szólni Hyungsikhoz, mert lekoptat? Ahj... Az élet annyira igazságtalan tud lenni.
És ez még nem is elég, mint mindig, muszáj lennie egy ünneprontónak is a helyszinen, méghozzá az osztály kurvájának: Jisoonak... Aki ugyan úgy Hyungsikra bukik. Csak az a csávó valamiért minden csajt lekoptat. Sokszor felmerült már bennem, hogy talán meleg lenne-e, de nem hinném.
Jisoo odaférkőzőtt Jungkook, meg Hyungsik közé, akik csak nemtörődöen folytatták a dolgukat. Látom Jungkook is tisztában van vele már, hogy ki is ez a csaj, mondjuk róla 100km-ről is meglátszik, hogy egy ribi.
-Ő meg mit keres itt? - Kérdeztem Moonbyultól, miközben tovább táncolva, és egy szúros pillantást vetettem a Jungkookék mellett szórakozó csajszira.
-Kitudja... De ha rá meri tenni arra a szépfiúra a karmait, kibelezem. - Vonta össze a szemöldökét barátnőm, mire akaratom ellenére is elmosolyodtam. Úgy nézett most ki konkrétan mint egy cuki boxoló, aki bármire képes. Biztos vagyok benne, hogy holnapra szinte semmire sem fog emlékezni a ma történtekből, szóval igazán muris lesz neki elmesélni mennyire is meg volt őrülve a "barátom" után.
Jungkook hirtelen megfogta a csuklóm, és magával húzott ki az udvarra, a medence mellé. Persze velünk tartott Hyungsik, meg Moonbyul is, ezért nekem sikerült rákvörössé varázsolnom az arcom.
-Ti ismeritek egymást? -Pillantott felém életem szerelme, amikor meglátta, hogy engem is magával rángatott ez a barom.
Mikor elhangzott a mondat, megéreztem egy kezet a vállamon, és veszélyesen közel kerültem Jungkookhoz.
-Persze, ő a lakótársam. - Vigyorgott, én pedig próbáltam rendezgetni a hajam, és mosolyogni Hyungsik előtt, mikor pedig észhez kaptam, hogy Jungkook ennyire közel van hozzám ellökdöstem őt.
Igazán jól esik egy kis friss levegő a fejemnek, így legalább viszonylag tisztábban tudok gondolkodni az alkohol hatására is, viszont Moonbyult ez mintha csak rosszabb helyzetbe hozta volna. Mivel náluk ilyen forróvizes medence van, ami igazából nagyon mély, látni lehetett, ahogy párolog a víz. Gondolom ezt is csak azért töltötte fel, és melegítette be, hogy jobban szórakozhassanak az itteniek, bár szinte senki sem volt az udvaron, a medencében meg főleg nem.
Jungkookon kezdtem látni, hogy egy picikét idegesítí már Moonbyul nyomulása, amire muszáj volt elmosolyodnom, én pedig szó nélkül álltam Hyungsik mellett, egy szót sem szólva, csak párszor sunyiba rápillantottam, és felméretem azt a tökéletes arcát.
-Bemegyek hozok még egy kis sört, maradjatok itt. - Mosolygott kínosan Jungkook, majd amilyen gyorsan csak tudott, beszaladt a lakásba szabadúlva Moonbyultól, aki nyafogva leült a földre karbatett kezekkel, mint egy kisgyerek. Nem tudtam visszatartani a nevetésem, ahogy Hyungsik sem, de az ilyen jó pillanatokat is persze, hogy el kell hogy bassza valami. Jisoo megragadta a karom, és magával rántott a medence másik felébe. Hiába próbáltam ellenkezni, erőm se volt, meg szédültem is, teljesen beütött a pia, ezért inkább hagytam, hogy magával rángasson.
-Yaah, ereeessz. - Nyafogtam neki, Hyungsik pedig csak összezavarodva nézett minket, Moonbyul még mindig a földön duzzogott, észre sem vette a történteket. Jobb helyzetbe nem is lehetnék.
-HOGY MERÉSZELED? - Lökött hátrább vállamnál fogva a csaj, miközben órdítozni kezdett.
-Ezt mégis mire érted? - Sepertem le magamról a kezeit, még egy viszonylag higgadt hangsúllyal kérdezve. Esküszöm ennek a libának akkora körmei vannak, hogy akár fegyverként is használhatná őket.
-Ahhh, szóval teszed a hülyét? Látom hogy hogyan viselkedsz Hyungsik mellett, de most szépen elmagyarázom... - Vigyorodott el, és a mellkasomnál fogva egyre hátrább kezdett tolni. -... Hyungsik az enyém, szóval szállj se szépen róla, mert ha nem, azt kurvára meg fogod bánni. - Vigyorgott az arcomba, majd egy nagyobbat lökött rajtam. Észre sem vettem, hogy a medence peremén állok, ezért természetesen csobbantam egy nagyob a vízbe. Szerencsére nem volt hideg a víz még az hiányzott volna. Kapálóztam, levegő után kapkodtam, próbáltam szabadúlni, megfogni a medence szélét, de nem sikerült.
-BASSZUS VALAKI HOZZA MÁR KI, NEM TUD ÚSZNI! - Hallottam meg Moonbyul hangját ahogy elkiáltja magát, majd üvegtörést, utána pedig azt, hogy valaki beugrik a vízbe. Nyeltem már eleget, szinte már alig bírtam viszonylag a felszinen maradni, mikor valaki ölbe vett, és kivitt a medencéből, a földre ültetve. Abban a pillanatban elkezdtem köhögni, meg levegő után kapkodni, a hideg levegő meg csak rosszabbított a helyzeten.
-Jézusom Jaehee, jól vagy? - Pillantottam meg magam mellett Jungkookot, aki csurom vizesen fogta a hátam. Amennyire tudtam bólintottam egyet, még mindig köhincselve, majd Moonbyul is odajött mellém, és átölelt. Naigen... Ez az átka annak, ha nem tudsz úszni, és még a barátnőd sem tud.
Jungkook felvett az ölébe, hogy bevihessen a házba, hogy ne üljünk így, csurom vizesen kint a hidegben.
Ahogy vitt befele, megpillantottam Jisoot, ahogy Hyungsikra mászva próbálja felszedni őt. Mekkora egy ribanc, esküszöm ezt nem fogom annyiban hagyni.
-Van kocsid, amivel hazavihetem? - Kérdezte Jungkook Moonbyult, miközben felvittek a szobájába, hogy tiszta ruhákat kaphassak.
-Persze. - Felelte a lány, majd a fiú kezébe nyomta a kulcsokat.
-Na nem, nekem te nem fogsz részegen vezetni, felejtsd el. - Néztem rá szigorúan, ő pedig csak sóhajtott.
-Nyugodj meg, nem ittam sokat, gyere már, elég volt neked mára. -Felelte, majd odaszolt Moonbyulnak egy "köszit" és kirángatott a szobából.