love the way you LIE +18 •|💔 Befejezett 🙈|•

28.fejezet

Már vagy 20 perce csak megyünk az autóval és nem látok semmit mivel egy fekete szövet van a fejemen. A szívem csak egyre jobban dobog a pulzusom az egekben. A légzésem is egyre szaporább. Majd hirtelen meg állunk. Csak azok a válaszol jártak a fejemben hogy mit mondjak hogy ne öljenek meg. Majd valaki fel kap hirtelen a hátára. Moccani sem merek sem kiáltanni soha nem lesz jó vége a filmekben akkor a valóságban sem. Majd az ajtó hirtelen nyitódik. Engem még le rak majd csukódik az ajtó. Majd lépteket hallok és leveszi rólam...
- Szia, figyelj mi előtt ki akadnál tudom sajnálom, de azt is tudom hogy magadtól nem jöttél volna el ide és nekem muszáj veled beszélnem!!! - mondta Jack kétségbe esve. Azonnal akkora pofont adtam neki hogy még én meg sajnáltam őt, de állva maradt... Inkább nekem fájt szerintem mint neki... Nem válaszoltam semmit csak fordultam is meg és próbáltam ki nyitni az ajtót de nem tudtam mert be zárta...
- Be zártam az ajtót, tudtam hogy így fogsz reagálni de nem tehetek róla!!! - hirtelen olyan ideges lettem hogy neki futottam de a kezével vissza tartott...
- Nem tudom mit képzelsz magadról azt hittem meg fogok halni idióta vagy?! EZ MÁR BETEGES!!!! És még be is zársz...!!!!! - ordibáltam vele.... Nem tudtam mást tenni.  Ő csak nézett rám. Már rohadtul melegem volt és tudtam hogy egyszer úgy is el enged szóval le vettem a kabátom és a cipőm majd bementem, le ültem a kanapéra és rá gyújtottam.  - nem érdekel hogy bent nincs cigi, leszarom ...!!! - mondtam neki ő csak bólogatott és mosolygott.
- Mit mosolyogsz normális vagy?! - és még jobban csak idegesített.
- Olyan aranyos vagy mikor ennyire ideges vagy! - azt hittem hogy hozzá vágom a poharat téli vízzel. De nem, nem tettem...
- most már meg tudhatnám hogy miért raboltattál el!??-  kérdeztem eléggé gúnyosan. Az igazat meg vallva valamilyen szinten érdekelt is.
- Hát már mondtam, hogy nem jöttél volna el magad ezért ide hozattalak, nem így akartam de így sikerült sajnos... Gondoltam főzök neked valamit éhes lehetsz a kedvencedet csináltam rakott krumplit. - mosolygott.
Valahogy az a rakott krumplit a konyha pulton most jobban vonzott mint az hogy el rabolt...
- Ki nyitod nekem az ajtó ablakot vagy mit hogy ki dobják a csikket!? - kérdeztem arányosan.
- Nem kell kidobnod, add oda csak!- okke csak néztem rá, oda adtam neki ő a csap alá nyomta és beledobta a szemetes be.
Én ekkor fel álltam, közben hevesen nézett rám. Oda mentem a késekhez ahová azonnal utánnam futott és le fogott.
- Figyeld ne csinálj hülyeséget jó! Én sajnálom hogy ki basztam veled, de nem akartam valahogy eddig is bárkivel voltam csak rád gondoltam folyamatossan, és arra jöttem rá hogy én szeretlek de tényleg. Tudom hogy nem hiszed el de igen. Ez így van. És és mindent megteszek azért hogy a kapcsolatunk újra normális legyen.!! Ha éveket kell érted harcolnom nem érdekel meg teszem!... - könnyek közt öntötte nekem ki a lelkét. Ami rohadt jól esett de nem mondtam meg neki.
- Rendben, aranyos vagy, de én csak a krumplit szerettem volna fel vágni! - közben be harapta a száját és rám nézett majd el engedett. Majd vágtam magamnak is meg neki is a krumpli ból. Leültünk csendben és elfogyasztottuk.