- Hölgyeim és Uraim, fiúk-lányok, ez itt a világhírű, az egyedülálló, az utánozhatatlan TRIMÁUS TUSA!
Ludo Bumfolt irdatlan méreteket öltő hangereje még a víz alatt is tisztán kivehető volt. Sorra sorolta a házakat, a tömeg pedig üdvrivalgásban tört ki saját bajnokaik nevének hallatán. Meglehet, hogy mi is élveztük volna a második fordulót, de a nyálkás vízben bujdokolva nem tűnt egy felemelő élménynek. Albus és Scorpius elöl úsztak egyre mélyebbre, míg mi a nővéremmel szorosan mögöttük, egymás kezét szorongatva haladunk. Mikor beléptünk a csatornába Lizzy suttogva, de megjegyezte, hogy újra elöntötte a rossz érzés, pont ugyan úgy, mint mikor Delphi-vel találkoztunk. Ezúttal nem akartam félvállról venni a figyelmeztetését, ezért szorongattam a kezét a sajátomban, miközben ide-oda ingattam a tekintetem a fiúk és közte.
- És elindulnak... Viktor cápa, mi más lenne, Fleurt nézni is öröm, a mi Hihetetlen Harrynk varangydudvát használ – okos Harry, nagyon okos – Furfangos Eleonoránk mugli találmánya is bevált egy kis varázslattal megspékelve, Cedric pedig, de jó is ránézni, hölgyeim és uraim, Cedric buborékfejbűbájjal búvárkodik.
Épp jelezni akartam Lizzy-nek, hogy a két kisebb fiú, már emeli a pálcáját, de hirtelen elém nyúlva a másik irányba mutatott, pont mikor üvöltés hangja ütötte meg a fülemet. A hang irányába kaptam a tekintetem és az izmaim reflexszerűen vonták erősebbre a szorítás Lizzy ujjain. Anya tizenéves változata volt az, aki az előbb üvöltött. A víz körülötte vörösre színeződött, az arcáról csak a színtiszta fájdalmat és küzdést lehetett leolvasni, ahogyan Apába és Geroge bácsiba kapva a felszín felé indult.
- De mi történik ott? Cedric Diggory kiemelkedik a mélyből és nagyon úgy fest, hogy feladja a küzdelmet.
Lizzy megrántva a kezemet magára vonta a figyelmemet.
„Nem sikerült megakadályoznunk őket"
„Reménykedjünk, hogy nem fordult jobban a feje tetejére a világ"
A felszín felé mutatva jeleztem, hogy eljött a visszaugrás ideje, mire Lizzy elengedve a kezem bólintott. Amint kibukkant a fejem a víz alól, éreztem, hogy valami nem stimmel. Szorított a mellkasom.
- Juhúúúúú. – hallottam meg Scorpius lelkes éljenzését, mire a hajamat hátrasimítva kitöröltem a vizet a szememből. – Albus? Kit nem látod Albust?
- Az előbb ott volt melletted. – felnyitottam a szemeimet, de egyből meg is bántam. Minden sötétebb volt és baljóslatúbb. Semmi sem passzolt ahhoz a világhoz, ahonnan eljöttünk, de főleg egy valami hiánya volt, ami igazán zavart. Vagyis inkább valakinek a hiánya.– Hol van Lizzy?
- Nem látom egyikőjüket se!
- Christopher Waylon Denem! Scorpius Malfoy! Most azonnal jöjjenek ki a tóból! Most rögtön, szaporán!
Denem? Valami nem stimmel, de nagyon, nagyon nem stimmel.
- Hölgyem, segítsen, kérem. Kérem, hölgyem.
- Ő nem hölgyem – pisszegtem le a fiatal fiút, mire azonnal abbahagyta a kalimpálást. – Ő Dolores Umbridge.
- Umbridge professzor vagyok, az iskolájuk igazgatója! – szólalt fel felháborodottan a rózsaszín habcsókba öltözött nő. Anya rengeteget mesélt róla kiskorunkban, így semmi jót sem jelenthetett, hogy most a mólóm állva parancsolgat nekünk, állítva, hogy ő az igazgató. Az pedig, hogy Denemnek hív...
- Itt van a tóban egy fiú és egy lány! Kérem, hívjon segítséget! Meg kell keresnünk őket hölgyem. Tanárnő! Igazgatónő! Ők is Roxfortos diákok. Elizabeth Annie Weasley és Albus Potter.
- Potter? – kérdezte felháborodottan Umbridge, mire a víz alatt ökölbe szorult a kezem. A nővérem nevének említésére semmilyen reakciót sem adott. Mintha nem is érdekelte volna. – Évtizedek óta nem volt Potter nevű diákunk és az utolsóban sem volt sok köszönet. Nem mondom, hogy nyugodjék békében Harry Potter, inkább nyugtalankodjon kárhozatban az a bajkeverő.
- És a nővérem? Nem tudja, hogy hol van Lizzy, Umbridge professzor? – kérdeztem, mire Umbridge arcán értetlenség futott át.
- Milyen nővére? Egyáltalán mi lelte ma magukat? Igaz, hogy mind a ketten kivételes aranyvérű diákok, főleg maga Denem úrfi, de ez nem ad okot maguknak arra, hogy felzavarják a demenorokat és tönkretegyék nekünk Voldemort napját.
Hiába voltam derékig a jéghideg vízben, éreztem, ahogyan kiráz a hideg Voldemort nevének hallatán. Párszaszó suttogás lopta be magát a fülembe, miközben a világ egyre sötétebbé vált. A nővérem eltűnt. Nincs többé. Nem tudják ki ő...
Az utolsó, amit hallottam Scorpius suttogása volt.
- Voldemort napja?
Minden elsötétült.
ESTÁS LEYENDO
Weasley Twins ( Harry Potter fanfic )
Fanfic!!Slytherin Princess folytatása!! George és Fred Weasley? Nem. Sokkal inkább Elizabeth és Waylon Weasley, az új Weasley ikrek, akik ugyan olyan kisördögökké készülnek válni, mint amilyen az apjuk és a bácsikájuk volt a régi szép időkben, de a so...
