8.rész

192 8 0
                                    

Reggel nyolc óra körül kinyitottam a szemem. Nem tudtam, hogy hol vagyok. Aztán eszembe jutottak az esti emlékek. Felületem az àgyon. Óvatosan, hogy ne keltsem fel Dybalat. Ránéztem és elmosolyogtam magam. Elöntötte a forróság a testemet, de ezt  kevés ideig erezhettem. Legörbült egy könnycsepp az arcomon. És utána patakokban kezdtek el folyni. Gyorsan kikeltem az ágyból, felkaptam a ruháimat, feloltoztem, aztán elindultam kifele. Majd eszembe jutott valami. Nem hagyhatom itt, csak így. Kerestem egy lapot és egy tollat. És írtam neki egy kisebb levelet.

Ne haragudj, de erre nem vagyok felkészülve. Sajnálom. Hiba volt a tegnap este. Nem kellett volna ebbe belemenni. Sokat ittunk mindketten ès szerintem egyikünk sem gondolta át a dolgokat, a következményeket. Remélem nem késő, megszakítani a közöttünk lévő kapcsolatot. Ha lehet ezt ennek nevezni. Azért köszönöm a tegnapi napot, és remélem neked is jó volt. Sajnálom, de nekem ez az egész túl gyorsan történt és én erre még nem állok készen. Nem megy, nem megy.

Jobb lesz, ha elfelejtessz. Hidd el. Mindkettőnknek jobb lesz.

Anna

Nem akartam, hogy így legyen vége. De igazàból el se kezdődött semmi. Remélem.

Fogtam magam és kiléptem az ajtón, kiléptem az életéből.

Otthon

Ahogy beértem a lakàsba, felszaladtam a lépcsőn, és sírva beledőltem az àgyamba. El akartam feledni, de nem tudtam, egyszerűen nem lehet elfelejteni. Beleszerettem. De nem szabad. Ő egy híresség. Egy focista. És amúgy is, nem állok készen  egy újabb kapcsolatra. Nem. Nem vagyok erre képes. Félek. Félek, hogy újabb csalódás fog érni. Félek, hogy olyan érzéseket fogok iránta táplálni, hogy ha számítanánk, vagy csalódást okozna, akkor, akkor abba belehalnák. De ebbe is belehalok.

Csak zokogtam és nem tudtam másra gondolni, csak rá. Mérhetetlen nagy fájdalmat érzek, de ugyanakkor félelmet is. Ami legyőzi a szerelmet. Legyőzi. És belülről megöl. Egész nap csak sírtam, és nem tudok màst csinàli. Nem tudok. Nem.

Este

Felkeltem az ágyról. A hajam màr az arcomra száradt a sok sírástól. Undorító. Bementem a fürdőbe és engedtem egy kád forró vizet. Levettem a ruháimat,majd beleultem a vízbe. Gondolkodtam. És gondolkodtam. Majd sîrtam. Sokra nem vittem.

Kiszálltam, feltöltöztem és befekudtem az ágyba.. majd sok forgolódàs után, valamikor a hajnali órákban elaludtam.

Remélem tetszett az új rész, igaz régen írtam már, de most itt van😊😘

Èrzések és félelmekDonde viven las historias. Descúbrelo ahora