Èrzések és félelmek

10.rész

Eltelt még egy hèt. Èpp takarítok. Felvettem egy fehèr pólót, egy kantaros farmert es egy piros kendot a fejemre kotottem a hajam miatt. Igazabol utalok takarítani, de szerintem sok lány van így. Dèlután elmegyek sètálni. Már ket hete ami törtènt ès már egèszen jól vagyok. Amugy nem. Szarul vagyok, de probalok vidám lenni ha kimegyek. Most èpp a szobámat takarítom, èlèg nagy rumli van itt😅

csengetnek

leszaladtam a lèpcsőn, de szerintem ráfekudtem a csengőre, szerintem.

-Megyek már!-kiabáltam. Kinyitottam az ajtót, ès nem akartam hinni a szememnek. Visszaakartam csapni az ajtót, 18 evesen, elszaladok a megprobaltatasok elol. Na szoval, Dybala allt az ajtoban.
A lábam beleremegett, ès konnyek gyűltel a szemembe. Beakartam zárni az ajtót, de ő megakadályozta.

-Kèrlek, ne.- mondta Dybala.

-Menj el.- mondtam.

-Engedj be ès beszèljük meg, kérlek.- erre minyitottam az ajtót.

-Nincs mit megbeszèlnünk.

-Ez nem igaz, te is tudod. Ha nem fogunk beszèlni, akkor azt fogom gondolni es abban a tudatban fogok elni, hogy ugyan olyan vagy mint a tobbi lany, hogy csam a sex miatt voltal velem. Mert ebbol ez jön le. Ès nem èn nem így ismertelek meg.-mondta könnyes szemekkel.

Nem tudom, hogy mit csinaljak, en erre nem szamitottam. Nem tudok vele beszelni, de nem akarom, hogy egy kurvanak gondoljon.

- Gyere- mondtam ki nagy nehezen

Megfordultam, ès ő is belepett nem nezett korbe csak is engem figyelt. Leültem a kanapèra ő pedi mellèm. Egy farmer volt rajta, es egy fehèr póló, a pólojara akasztva egy napszemüveg es a kezeben egy fekete basball sapka. Nem tudtam levenni a szemem róla. Nem ment. Ő is így tett csak nézet. És nem tudtunk mit tenni, megszólalni.

-Figyelj, én elmondtam, hogy mit gondolok most így rólad, de szerintem vagyis remèlem ez nem így van. Kèrlek mondd, hogy ez nem így van.- mondta könnyezve.- Mièrt mentèl el szó nèlkül? Mièrt nem beszèltük meg szoban a dolgokat?

-Paulo, ne haragudj, sajnálmlom. Ès kèrlek ne gondold azt, hogy olyan vagy mint a tobbi lany, mert ez nem igaz. Ès èn nem akartam csak ugy elmenni, de nem tudtam ezt szemèlyesen megoldani. Azt hittem, hogy nem tortent koztunk semmk tobb, csam sex, es ellehet feledni, de rájottem, hogy mar keso volt, mert tobb volt koztunk- mindtam sírva.- Ès èn nem akartam ezt, de sokat ittam, ès az erzesek kijottem belolem, de èn nem allok kèszen arra, hogy egy új kapcsolatba lèpjek, nem megy.- belenèztem a szemèbe.- De èn szeretlek tèged, szerelmes vagyok belèd.- erre ő magához ölelt.

- Èn is szeretlek.-suttogta a fülembe, majd elhúzódott ès megcsókolt.

Benne volt minden fajdalom, erzelem, szenvedes, es szerelem. Így èreztem teljesnek magam, így vagyok boldog. Elváltunk egymástól. De a kezem mèg az arcán volt.

- Engedd meg, hogy segítsek. Szeretlek es bármit megteszek, hogy te is bolodog legyèl. Küzdeni fogok èrted megígèrem neked, csak engedd meg, kèrlek.- válaszul csak hozzábujtam es megöltem, igy volt biztonsagos számomra. Ő hátradőlt en pedig a melkasan fekudtem, mèg mindig sírtam, de o probalt nyugtatni simogató kezèvel. - Ne sírj kèrlek. Annyira gyönyörű vagy ha mosolyogsz es kacagsz.

-Nem is, csúny a fogam.- mondtam, hisz a fogam szètáll elol.

- Szerinted engem èrdekel, így vagy szèp ès egyedi. Ezer millio lanynak van tokeletes mosolya, mert jo a foguk, neked így van jol, Amugy is szerintem írto cuki vagy így.- es nyomott egy puszit a fejemre.

-Köszönöm.

-Szeretnèl ma valamit csinálni?- kèrdezte.

-Hát igazábol takarítottam, es utána elakartam menni setálni.

- Ès baj lenne ha velem mennèl sètálni?

-Nem, egyáltalan nem.

Felkeltünk az ágyról. Felálltunk es megakart csókolni, de nem hagytam neki, ezert csam egy puszit kaptam.

-Felmegyek a szobámba, átöltözök es mehetunk is, ha gondolod.

-Mièrt akarsz átoltozni?Szerintem gyere így.

- Rendben, akkor mehetünk.

Kimentünk a házból ès megfogta a kezem, ès szorította. Mármint nem erősen, csak, hogy tudjam vigyáz rám. Elmentünk egy helyre amit ő szeretett volna nekem megmutatni.

-Erre a helyre akkor szoktam jönni, mikor teljesen összeomlok, ès egyedul akarok lenni, es ha van egy kis idom akkor eljvok ide, gondolkodok es probálok megnyugodni, es a hibáimra rátalalni. Olykor sikerül, olykor nem, de mindig megnyugtat a hely, a környezet.

Itt egy ujabb resz, remelem tetszett..