Hamis remény ~ Kylo Ren ~

Undor

Kylo kikapcsolta a vas karperecet, közel hajolt és megszorította a lány kezét, mire ő a maszkra szegezte a tekintetét.

- Ha bármivel próbálkozol ellenem, te meghalsz, de a családodnak nem kegyelmezek, tönkre teszem és megkínzom őket.- Fenyegetőzött mozdulatlanul, közben nem kerülte el a figyelmét a szépsége, mint ahogy az sem, hogy a lány undorral teli arccal csak bólintott egyet. Nyilvánvalóan zavarta a sötét alak közelsége.

- Kövess!- Parancsolta, Aysa pedig felpattant, nyújtózott gyorsan és a nyomába eredt.

Ahogy haladtak a hatalmas hajó folyosóin némán, az emberek akaratlanul is megbámulták őket, hiszem nem mindennapi látványt nyújt Kylo Ren egy hálóinges lány társaságában. A hercegnőt azonban nem érdekelte, csillogó szemekkel nézelődött, még a lábai elé sem figyelt, ennek köszönhetően belecsapódott valami keménybe, ami Ren mellkasa volt. A férfi sóhajtott egyet, majd oda nyújtotta a köpenyét.

- Ezt vedd fel.- Köpte oda, mivel megunta a furcsa tekinteteket.

- A te köpenyed? Biztos, hogy nem fogom, még a végén valami rám ragad a jellemedből.- Hangjában leplezetlen megvetés dübörgött.- Egyébként sincs mit szégyellnem, nekem jó alakom van és kellemes a megjelenésem, veled ellentétben nem kell elrejtenem.- Kacsintott egyet, amivel tudta, hogy feszegeti a határokat.

Kylo értette a célzást, de figyelmen kívül hagyta Aysa pimasz stílusát és tovább indult.

A férfi megállt egy ajtó előtt, megnyomott egy gombot és kinyílt a sötét szoba ajtaja. Szürke falai voltak, volt egy ablak az ajtóval szemben, ahonnan a csillagok fényei szűrődtek be, egy ágyat és egy szekrényt látott még csupán.

- Nézz körbe, mindjárt jövök.- Azzal kisétált a férfi.

Aysa az ablakhoz lépett és könnyei megállás nélkül hullani kezdtek. Ahogy nézte a csillagokat, eszébe jutott a családja és az, hogy milyen kilátástalan a helyzete. Egy ilyen erős emberrel nem szállhat szembe és abban sem volt biztos, hogy emberrel van dolga.- Lehet, hogy félig robot vagy valami más lény.- Merengett magában.

A lány hallotta az ajtó nyílását, de nem fordult meg, nem akarta megmutatni a könnyes arcát, pár másodperc múlva hideg fémet érzékelt a nyaka körül és egy csattanást hallott. Odakapott a kezével és megfordult.

- Mi ez??- Vonta kérdőre a maszkost.- Nem vagyok a kutyád, hogy nyakörvet rakj rám!- Hangja remegett a dühtől.

- Ha úgy tettszik, akkor ez egy nyaklánc. Megakadályoz az ostoba próbálkozásoktól és áramütést kapsz, ha megnyomom a vezérlőjén lévő gombot.- emelte fel egyik kezét.

Aysa nagyon megalázva érezte magát, kezébe temette az arcát és zokogni kezdett.

- Balra van egy fürdő helyiség, pihend ki magad, holnap új lappal indulunk. Csak addig lesz rajtad, míg szükségét látom.- Hangja lágyabbra sikeredett, mint szerette volna, sarkon fordult és elhagyta a szobát.

Aysa gyűlölte, de nem tud mit tenni, meg kell várja, mire megy ki a játék. Megtörölte az arcát és elindult zuhanyozni. Szinte perzselte bőrét a forró víz, de annyira szomorú volt, hogy észre sem vette. A meleg víz és a levendula illatú szappan egy kicsit megnyugtatta, becsavarta magát egy törölközőbe, majd bebújt az ágyba és miközben a csillagokat nézte, álomba szenderült.

Másnap már nagyon korán fent volt és szinte semmit sem aludt, egész éjszaka azon gondolkozott, hogy hogyan szökhetne meg, vagy hogyan végezhetne Kylo Ren-nel, de ismét rájött, hogy nem tehet semmit. A hajóról megszökni szinte lehetetlen és ki tudja van -e a "nyakláncában" nyomkövető, harcba szállni Kylo-val ismét egy ostoba ötletnek tűnt, hiszen akkor az egész legénység őt támadná. Valahogy bizalmat kell szereznie, hátha akkor lekerülne a nyakörv és adódna egy nagyszerű alkalom. De hogyan érhetné ezt el?

A hercegnő odalépett a szekrényhez, hogy felöltözzön. Mikor kinyitotta az ajtót, unottan pillantott végig a ruhákon, ugyanis az összes fekete volt. Kikapott egy inget, egy nadrágot és egy pár bakancsot. Gondolta, míg nem jön be a gyűlölt személy, addig meditál, de személy egyáltalán? Lehet, hogy valami masina, de az is lehet, hogy valami ronda lény, bizonyára egy szörnyeteg, ezért is takarja el az arcát. A lány lehunyt szemekkel undorodva képzelte el a csúnyábbnál csúnyább teremtményeket.

Lassan kitisztult a feje, száműzte a gondolatait és érezte, hogy az erő minden porcikáját átjárja. Nem érzett mást, csak békét és nyugalmat. Ereje hatalmas volt csak nem tanulta még meg rendesen használni. Nem tudta mekkora erőt birtokol és néha kordában sem tudta tartani, ez látszott is, ugyanis miközben meditált, a körülötte lévő bútorok jó pár centire a levegőbe emelkedtek. Ez oda vezethető vissza, hogy az akadémián mestere arra tanította, hogy a koncentrálást és összpontosítást úgy gyakorolja, hogy meditálás közben köveket emeljen maga köré. A csendben annyira elmerült, hogy meg sem hallotta az ajtó nyílását és záródását, Kylo lépett be. A férfi ledöbbenve nézte a látványos műsort és a szoba közepén ülő lányt. Szemöldökei magasba szöktek a maszk mögött és ismét elképedt a lány erején. - Végülis érthető. Az akadémián megtanulta használni, de hogy engedhettek el egy ilyen erejű jedi tanoncot?!- Mélázott magában.

Aysa a fénybe feledkezett, de hirtelen valami azt beárnyékolta. Valami rideg és sötét, És pont itt van a szobában. Tudta, hogy mi az, vagyis ki, mert számított rá. Lassan leengedte a bútorokat, felállt és megfordult. Bár szíve szerint az előtte álló sötét alaknak rontott volna, de fegyelmezettnek kell maradnia.Ahogy lassan megfordult, Kylo ismét elcsodálkozott a lány szépségén. Tűzpiros haja két oldalt lógott befonva, rikító kék szemében titokzatosság csillogott, de hideg és távolságtartó volt. Aprócska termete miatt a legkisebb ing is nagy volt rá, ezért a két melle között volt az első gomb, illetve, hogy ne érezze magát hülyén, a hosszú felsőt nem gombolta végig, hanem deréknál megkötötte. Alakjára simuló nadrágját pedig egy aranyszínű övcsattal ékesítette. Bizonyára minden férfi figyelmét felkeltené egy ilyen látvány ezen az unalmas hajón és ez alól még Kylo sem kivétel.

A hercegnő nem tudta mit mondjon, Ren viszont még nem tudott megszólalni. A lány a feszült csend miatt esetlenül megfogta az egyik karját és a száját harapdálta kínjában, mikor a maszkos végre megtörte a csendet.

- Ha befejezted mehetünk.- Bökte ki zavarában.

- Neked is jó reggelt!- Morogta Aysa a szemét forgatva.- Hova megyünk?

- Megmutatom a hangárt, van ott egy kis dolgom, utána reggelizünk és átbeszélünk egy- két dolgot.- Ren eldöntötte, hogy nem ellenségként és fogolyként fog a lányra tekinteni, hanem mintha a tanítványa lenne, türelmes lesz és megpróbál a bizalmába férkőzni, hátha idővel megtud valamit a térképről vagy a másik kósza ötlete az volt, hogy hátha át tudja állítani maga mellé, de ez hosszú idő lesz. Jól jönne az oldalán egy ő hozzá hasonlóan erő érzékeny, nagy erővel rendelkező személy.

A hercegnő azonnal tiltakozni kezdett.

- Mégis hogy képzeled, hogy egy asztalhoz ülök veled? Az étvágyam is biztos elmenne, ha meglátnám a szörnyeteg arcát a nevetséges maszk nélkül!- Jegyezte meg epésen, de ahogy kimondta, meg is bánta hiszen önuralmat és bizalmat akart.

A férfi egy ideges morgással fejezte ki nemtetszését, magának sem vallotta volna be, de fájtak neki a lány szavai.

- Ha szörnynek látsz magad előtt, akkor úgy fogok viselkedni.- Sietős lépteket vett Aysa elé, megszorította a fegyver markolatát, ami az övre volt csatolva, de eszébe jutott a terve, hogy megtöri a lányt, ezért lehiggadt. Elengedte a markolatot, közel hajolt a hercegnőhöz és így szólt:

- Keresni fogod még te ennek a szörnynek a társaságát.- Morogta sejtelmesen, Aysa szóra nyitotta volna a száját, hogy kifejezze megbánását, de Kylo kiviharzott a szobából és hallotta a csippanást, ami az ajtó bezárását jelezte.