Hamis remény ~ Kylo Ren ~

Part 8

Három napja áthelyezték Aysa-t egy másik részlegbe, de betanításához még várni kell, hisz nem bíznak benne, joggal. Azóta enni se kapott, csak minden nap egy kis folyadékot raktak be neki. Ő még azt sem akarta meginni, teljesen reményvesztettnek érezte a helyzetét. Már megbánta, amit napokkal ezelőtt tett, saját magát juttatta ide, mert nem tudott uralkodni az érzésein. Ha lenne rá lehetősége, bocsánatot kérne Kylo Ren-től és egy ideig eljátszaná a szerepét. Természetesen csak addig, míg adódna egy esély a szökésre. Azért viszont mélységesen szégyellte magát, amiért képes lett volna végezni a férfival dühében. Tudja, hogy gondolnia sem szabadna erre, hiszen ez a sötét oldal felé sodorná őt. Kylo nem ölte meg. Ekkor az járt a fejében, hogy talán tényleg itt a helye, mert semmivel sem jobb, mint ők, sőt ők parancsot teljesítenek, de ő de ő dühében gyilkolt volna. Torkában a gondolattól hatalmas gombóc keletkezett és sírni kezdett.

Az ajtón egy viszonylag nagydarab férfi lépett be és köszöntötte a hercegnőt.

- Helló szépségem!- Füttyöt hallatott. A lány felpattant és a férfi elé állt határozottan.

- Beszélni akarok Kylo Ren-nel.

- Hahahaha. Én nem vagyok jó neked drágám?- Elkapta a derekát és közel húzta magához. Aysa bár gyenge volt, de az erő segítségével kitaszította magát a dagi karjaiból és pillanatok alatt a háta mögött termett, miközben hajlatával a férfi nyakát szorította.

- Csillagom nagy hibát követtél el ezzel.- Ekkor egyik kezével az övéhez nyúlt a fegyverért, ám annak hűlt helyét találta.

- Ezt keresed?- Kérdezte a hercegnő játékosan és a tarkójához emelte.- Most pedig kinyitod nekem az ajtót!- Utasította. A férfi engedelmeskedett, Aysa pedig elrohant egy pillanat alatt.

Nem tudta merre fusson, csak vitte a lába. Néha meg kellett álljon, hogy ne legyen feltűnő, szerencsére lenyúlta a pasas sapkáját, így nem keltett nagy érdeklődést a piros haja. Elsétált az étkező mellett a maszkos alakot keresve. Kerülte a tekinteteket amennyire csak tudta, mert eszébe jutott, hogy Ren sem mindig hordja a sisakot. Meglátta Hux-ot egy asztalnál, így gyorsan tovább lépett. Hátranézett egy pillanatra remélve, hogy nem vette őt észre és akkor neki ment valakinek. Megszeppenve nézett az álarcra, figyelmen kívül hagyva a két rohamosztagost, mivel Kylo leintette őket. A férfi csípőre tette a kezét, közben felmérte, hogy a lány ránézésre fegyvertelen. Épp gyűlni kezdett benne a harag és kérdőre akarta vonni, hogy mit keres itt, mikor mindenki meglepetésére Aysa hirtelen átölelte és sírni kezdett. A gyors mozdulatra Kylo a fegyverért nyúlt, de félbe maradt a mozdulat.

- Ne haragudj Kylo kérlet, nagyon sajnálom! Bocsánat!

A férfi érezte a lány heves szívverését és látszólag el is merült a pillanatban, de a síri csend és a tátva maradt szájak kizökkentették. Lehámozta magáról Aysa-t, látszólag figyelmen kívül hagyta és odaszólt a rohamosztagosoknak, hogy vigyék az eredeti szobájába.

A hercegnő nem értette, hogy Ren miért nem mondott neki semmit, de biztos volt benne, hogy nem sokára bemegy hozzá, hisz nem küldte vissza. A lány megörül, hogy ismét fürdőszoba közelében lehet, kapva kapott az alkalmon, ledobta az ágyra a ruháit és beszaladt zuhanyozni. Kicsit sikerült ellazulnia a forró víz alatt, de kapaszkodott, mivel az éhség miatt émelygett. Mikor végzett, belebújt a halvány rózsaszín selyem hálóingjébe és leült az ágyra. Nem kellett sokat várnia, nyílt az ajtó és Kylo lépett be rajta. Aysa feszengve fészkelődött lesütött szemekkel az ágy szélén. Meglátott két bakancsot a lábai előtt, ekkor felnézett  a nála egyébként is jóval magasabb maszkos alakra, az lehajolt.

- Mihez kezdjek veled?- Morogta lassan. - Megtámadtad az egyik emberem, elvetted a fegyverét és megszöktél, hogy ismét megpróbálj megölni...- Az utolsó kijelentésre a hercegnőnek görcsbe rándult a gyomra.

- Megakartalak keresni, hogy bocsánatot kérjek tőled.- Mondta alig hallható hangon könnyes szemekkel. - Bocsánat, kérlek ne haragudj. Engedd, hogy bebizonyítsam, mennyire megbántam.

Ren kiegyenesedett és hátrébb lépett.

- Legutóbb, mikor bizalmat adtam, megpróbáltál megölni.- Kezdett már ingerült lenni, ezt a lány is észre vette.

- Semmit nem tudok rólad. Nem érzem úgy, hogy a bizalmadba engedtél.- Oldalra nyúlt, előhúzta a ruhák alól a fegyvert, a sötét alak felé nyújtotta és felállt. - Ölj meg, ha szeretnél, de tudom, hogy nem akarsz.- Tette hozzá és még mindig nyújtotta a fegyvert.

- Könnyebb lenne.- Horkant fel a maszk alól. - Te nem tudod Snoke-nak már mennyire a bögyében vagy.-Elvette a lánytól a fegyvert, beütötte a kódot és kiadta az ajtón a két őrnek, majd elküldte őket. Visszalépett Aysa-hoz és fölé tornyosult.

- Mit akarsz? Hogy oldjuk meg a problémát?- Le merte volna fogadni, hogy ismét dulakodás fog kialakulni, mert tuti azt akarja, hogy haza engedje.

- Mutasd meg az arcod nekem.- Kérte a hercegnő.

Egy pillanatnyi habozás után jött a rövid válasz.

- Rendben.- Ren nyúlt a sisakja felé, de elkapta a kezeit.

- Várj! Engedd, hogy én fedezzem fel.- Az nem válaszolt neki, csak biccentett egyet.

Mivel az ablak mellett álltak, Aysa csak kinyúlt a sötétítő függönyért és behúzta. Szinte teljes sötétség volt az amúgy is sötét szobában. Igazából nagyon izgult és félt a látványtól. Hallotta, ahogy a maszk az ágyra került és az egész szoba a szívverésétől dübörgött. Lábai elkezdtek remegni, mikor egy kesztyűs kéz az övéért nyúlt.

Aysa megfogta a férfi orcáját, végig simította a kezét az álláig, a másik kezével pedig a homlokától indult el. A férfi behunyta a  szemét a kellemes, puha érintéstől és lejjebb engedte a fejét. A lány megkönnyebbült, mikor nyugtázta magában, hogy meleg vérű, két szemű és két fülű, vélhetőleg emberrel van dolga. Hosszúkás arcát hullámos haj keretezte és megesküdött volna a hercegnő, hogy a puha haja is fekete. Közelebb állt a férfihez, hogy jobban elérje.

- Milyen színű a szemed?- Remegő hanggal kérdezte. Olyan közel álltak egymáshoz, hogy csiklandozta a leheletük a másik arcát.

- Barna.- Hangja mámoros melankóliaként hatott a lányra, ezt Kylo is észrevette, mert ahogy megszólalt, megremegett a lány. 

Aysa elért Ren szájához, ami puha és meleg volt, azon is végig simított az ujjaival, mire a férfi résnyire kinyitotta. A hercegnő pedig nem tudott ellenállni, Kylo nyakába kapaszkodott és száját az övére tapasztotta. Ren átölelte a derekát és heves csókolózásba kezdtek.

- Szeretem ezt a falatnyi ruhát rajtad.- Szinte suttogta a mély, rekedtes hangján Aysa fülébe a szavakat és nyomott egy csókot a nyakára, mire a lány felnyögött. - Gyere. - Csókolta a hercegnő szájába, majd a lány térdhajlatához nyúlt és az ölébe kapta. Aysa átölelte lábával a férfi derekát és mohón csókolta őt. Kylo bevitte a fürdőbe, ráültette a mosdókagyló melletti pultra.

- Mögötted van a villanykapcsoló, kapcsold fel, hogy láss.- Mondta halkan és közben a lány arcát simogatta.

- Én érezni akarlak, csak sok rajtad a ruha.- Lepattant a pultról és az ágy felé vették az irányt, közben lepotyogtak a földre a ruháik.