Az Élet Nem Való Mindenkinek /Befejezett/

20.Fejezet

  3 hónaposak vagyunk Ryannal, készült valamivel hogy megünnepelhessük.Kicsit áldoztam megint a férre tett pénzből ugyanis vettem neki egy órát,lehet kicsit korai az ajándékozás de nem rég ment tönkre a sajátja és szerettem volna venni neki valami hasznosat. 

Ryan:Öltözz ki! ;)

  Úristen...étterembe fog vinni.. tuti odavisz,ah mondtam neki hogy utálom a csilli-villi dolgokat,nem lehet igaz...  

-Mi a baj?Mi történt?Jól vagy? Mi az???-pattan fel az ágyból

-Ryan étterembe visz és nincs ruhám!

-Ahh..megijesztettél azt hittem van valami

-Ez igen is komoly dolog!-háborodok fel

-De nem megoldhatatlan!-oda megy a nagy két ajtós szekrényhez ami tele van ruhával,kiemelt egy csoda szép fehér ruhát, egy pirosat és egy feketét,kiterítette az ágyra hogy jobban láthassam. A fehér egy hosszú csillogó pánt nélküli ruha, de ez inkább esküvői,a piros rövid és buggyos a szoknyája, a fekete térdig érő karcsú derekú az ujja pedig hosszú és csipkés,tökéletes.Felveszem a ruhát és az ágyra dobom a fogast

-Gondoltam-mosolyog Klara 

-Ez csoda szép!

-Az első randinkon volt rajtam,imádtam ezt a ruhát és ő is-nézz szomorúan az ágy másik végére,megölelem Klarát és átrohanok a szobámba.Felveszem a ruhát egy magassarkú szandált ami Becca adott kölcsön, kisminkelem magam de most csak szolidan és kontyba fogom a hajam.Meghallom a dudát ezért lerohanok a lépcsőn,ott pedig az egész család áll mindenki tátott szájjal.

-Úristen-mondja Ákos

-De gyönyörű!-Emily

-Csodaszép-Klara

-Hercegnő-Dorina

Ez annyi gáz nem tudok mit mondani,és tuti full vörös a fejem

-Remekül nézel ki!-mondja Klara is futólag megölel majd szinte kilök az ajtón,ahol persze Ryan áll és ráesek

-Hűha micsoda kilépés..-hagyja abba mikor lábamra állít is végig nézz rajtam-csodá..csodálatosan nézel ki

-Ohh üm köszi-paradicsom tuti úgy festek mint egy nagy paradicsom  

-Ezt neked hoztam!-nyújt felém egy óriás csokor rózsát,elveszem és megfordulok,hogy bevigyem de Klara kiveszi a kezemből majd rám csapja az ajtót bent pedig hangos nevetés és hüházás hallatszik.-hát akkor menjünk!-ringatózik a sarkán,belekapaszkodok a karjába ő pedig a kocsihoz vezet. 

Igazából nem mentünk sokat és nem oda mentünk ahová terveztem...a háza előtt állunk meg.Ryan kiszáll majd kinyitja a kocsi ajtót hogy én is ki szálljak,felbámulok rá a tipikus "mi a franc" fejemmel de nem mond semmit csak próbálja a mosolyát visszatartani. Végülis ez tök jó kettesben és nem idegenek előtt,gondoltam kb. Fél percig míg az ajtóhoz értünk aztán becsöngetett..a saját házába
-Mi a..-nézzek rá
Egy magas szöke nő nyitja ki az ajtót bájos mosollyal az arcán
-Beatrix! Örülök h megismerhetlek,ideje volt már!-nézz a fiára, és beinvitál minket
-Trix!-üdvözöl mosolygósan Ryan idősebb,őszebb változata-temetésre jöttél?-komorodik,elszégyenlem magam és a földet bámulom-  -Csak viccelek!! Azt hiszed nem hallottunk,meg láttunk rólad eleget! Tudjuk milyen vagy! Én nincs ezzel semmi baj!Gyere ülj le-teszi a kezét a hátamra majd az kihúzza az egyik széket hogy üljek le.

A vacsora finom,a társaság remek,nagyon jól éreztem magam,nevetünk sokat beszélgettünk,most pedig Ryan szobájában fekszünk.

-Nagyon szörnyű volt?-kérdezi a karomat cirogatva

-Egyáltalán nem gondoltam hogy ezt tervezed,de nagyon jól éreztem magam

-Anyámmék kicsit..

-Pörgősek -fejezembe a mondatot-nincs velük semmi baj,jó fejek voltak,kedvesek és viccesek,remek ötlet volt!-Ryan elmosolyodott majd kihúzta a fejem alól a karját és fölém magasodik

-Csodálatos vagy!-suttogja.Csókolgatni kezdi a nyakam az arcom majd a számat,szétnyitom hogy szabad utat engedjek ő pedig becsúsztatja a nyelvét,megfogja a kezem majd feljebb tolja az anyagot és elkezdi cirógatni a karom

-Mi a franc..-pattan ki a szeme,elhúzódik és felül magával rántva,a kezébe veszi a karom és tanulmányozni kezdi-mi tettél?-nézz rám szomorúan

-Én...-makogok,eddig nem szóltam neki mert féltem mit szólna hozzá,de valószínűleg most megtudom..

-Miért nem mondtad el?

-Én csak..

-Azt hittem megbízol bennem-mi?ez nem erről szól..

-Bocs hogy nem mondom el minden jött mentnek!

-Minden jött ment? 3 hónap Trix! 3 hónapja vagyunk együtt!

-Nem úgy értettem!

-Felvágtad az ered és még csak el sem mondtad?

-Nem tegnap történt és igen képzelt nem szeretek erről beszélni!

-Mindent elmondtam magamról! Te pedig ilyen fontos dolgot titkolsz el?-dobja le a kezem és az ágy szélére ül  

-Nem titkoltam el egyszerűen nem mondtam el

-Már értem miért jársz mindig hosszú ujjúba..

-Féltem attól hogy mit fogsz gondolni rólam,de most már tudom..-mondom végszóra és kirohanok az ajtón.A konyhában Ryan szülei pakolnak

-Köszönöm a vacsorát! Nagyon finom volt! És remekül éreztem magam

-Mész is?

 -Igen sajnos-nézzek az emelet felé

-Ryan nem kisér haza?csodálkozik az anyja

-Nem,most nem..

-Hát..Remélem még látunk!

-Hát én is..-suttogom felkapom a kabátom és haza sétálok.