Az Élet Nem Való Mindenkinek /Befejezett/

22.Fejezet

  Pislogok egyet,kettőt.Fáj a fejem,tű van a jobb kezembe ami egy infúziós állványra van kötve,a mellkasomon rengeteg tapadó korong mellettem meddig hozzá tartozó pittyegő gépek,fehér falak körülöttem és rajtam kívül 3 beteg ebből kettő alszik a mellettem lévő ágyon egy nálam fiatalabb srác olvas.Este lehet mert olvasó lámpát használ és el van húzva a függöny az ablakoknál.Vissza nézek a fiúra aki most nem olvas,engem bámul tátott szájjal,megakarom kérdezni tőle mi baja de annyira száraz a torkom mintha nem beszéltem volna egy éve.Nem tudom mi baja de komoly lehet mert az ágya melletti nővérhívót nyomkodja folyamatosan közben továbbra is engem bámul.Berohan egy nővér ránézz a fiúra én is rá nézzek most rám mutogat,mi baja? A nővér is rám nézz,elkerekedik a szeme majd kirohan. Mi bajuk az embereknek? 3 másik nővérrel jön vissza és egy orvossal,a nővérek elkezdték leírni az adatokat a gépekről,és kicserélték az infúziót     

- Beátrix! Hogy érzed magad?-kérdezi az orvos

 -Nem tudom mi történt-suttogom minél hallhatóbban

 -Adjanak neki vizet-az egyik ápoló ki is rohant és egy szívószálas pohárral tér vissza amit a számba rak

-Nem tudom mi történt-ismétlem meg hangosabban

 -Szerinted milyen hónap van? 

-Április....5 kb. Utoljára annyi volt 

-Öm..jó most pihenj egy kicsit! 

-Nem akarok pihenni! Tudni akarom mi történt!-pittyeg a mellettem lévő gép jelezve a szívverésem ami most idegesítően gyors 

-Jó,csak nyugodj meg!-mondja és firkál valamit a kórlapomra-Trix 2 hónapja autó baleseted volt a gyámod..

 -Klara-javítom ki 

-Klara..nem tudják az okát,de át sodródott az út másik oldalára.Az autótok egy jeppel,majd egy fának ütközött és felborult 

-Úristen-nyögöm-Hol van Klara? Látni akarom!-ülnék fel de az ápolók vissza nyomnak az ágyba

-Most adjam be neki?-kérdezi a nővér az infúzió mellett de az orvos nemet int

-Beatrix..-szomorodik el és a karton csatját kezdi piszkálni

-Nem..-mondom halkan mikor rájövök miért halogatja a választ

-A helyszínen életét vesztette

-Nem,nem,ne..

-Nem tudták meg menteni-közli majd int a nővérnek

-NEM-üvöltök és csapkodok,de egyre kevesebb az erőm-Mit adtak be?-de már nem hallom a választ,minden elsötétül...megint.

Jó pár órára elaltattak mert már fényes nappal van és minden beteg remekül el foglalja magát.Én csak fekszem és nézem a plafont,nem csinálok semmit,nem tudok semmit sem csinálni,pisilnem kell és tuti rám férne egy zuhany de azt mondták 2 hónapja bent vagyok lehet fel sem tudni állni,abból kifolyólag,hogy beszélni sem tudtam.2 két hónap..mit jelent ez?Már nyár van?Julis talán..De hogy? A folyóson álltam..Ellával..egy tanárral.Autóbaleset megint?Hisz már mehettem egyedül ahová akartam,Klara minek vitt bárhova..Mr. Dikson biztos mérges a kocsi miatt..Klarát gyászolja,engem meg jobban utál mint valaha.De ha már nyár van..akkor 18 éves vagyok és szabad,azt csinálok amit akarok!Legalább ennyi jó van az egészben...

-Amikor először hallottam a történeted,elég para volt.-szólít meg a mellettem lévő kissrác

-Jah,gondolom-mondom egyszerűen,nincs túl sok kedvem beszélgetni. Klarával már épp olyan  jóban lettünk..szinte tényleg anya-lánya szintem,de minimum barátnőként tekintettem rá,most meg..

-Alex vagyok!Te meg Beatrix-folytatja 

-Trix-javítom ki

-Oké,király,a családod...durva ami történt..

-A családom!-kapom fel a fejem,a gyerekek,hol vannak már? Biztos megakarnak látogatni-Hé! Hahó!-szólók ki egy ápolónak aki az ajtó előtt halad el de vissza fordul és megáll-Nem tudja mi van a családommal? A testvéreimmel! Biztos látni akarnak már!

-Hogy hívnak?-kérdezi

-Beatrix.. Manderson! De az ő nevük Dikson!

-Hívom..

-Oh..köszönöm-hálálkodom

-Az orvost-fejezi be a mondatát majd kihátrál az ajtóból

-Mi?Minek?-értetlenkedem 

10 perc múlva sikerül is előkotorni az orvost,bár fogalmam sincs milyen célból

-Beatrix!-mosolyog biztatóan,de erőltetetten-Hogy érzed magad?

-Miért nem beszélhetek a testvéreimmel?

-Egy újabb rossz hír lenne..biztos most szeretnéd ezt?-komorodik el,már lassan én sajnálom őt amiért mindig neki kell közölnie

-Csak mondja már..-nézem a plafont újra

-Mr.Dikson le mondott a gyámságodról,így már nincsenek testvéreid...

-Mi az,hogy lemondott a gyámságról?-kapom fel a fejem-Már 18 éves vagyok!Nagy korú,nincs is szükségem rá!-háborodok fel

-Trix! Még nem vagy 18!

-Mi? Az h lehet? Azt mondta 2 hónapja itt vagyok!Már be kellett töltsem!Mikor fogom?

-Ha jól emlékszem jövő áprilisban,a kartonod szerint

-Jövő? Az nem lehet!Hány autóbaleset volt?

-Egyről tudunk,az októberiről! 

-Igen arról én is! És ez a mostani?

-Mostani?Trix! Az októberi a "mostani"!December 19. van,nem léptünk át az új évbe!

 -Ezt nem értem..lehetetlen! 

-Mi az utolsó emléked? 

-A suli folyóson állok,áprilisban!-látom a meglepődést az orvos arcán,majd oda szól az egyik nővérnek aki pedig elrohan

-Azt hiszem,akadt egy agyi trauma..lekötünk a gépekről,megnézzük hogy boldogulsz,átkötjük a kötést a fejeden és lekísérnek a pszichológushoz.Mi a franc folyik itt..