Az a rózsabokor - Shawn Mendes

6/1.rész

Péntek reggel van. Ránéztem az órára ami 2:59-et mutatott. Nem hiszem el! Egy perccel az ébresztő előtt keltem! Ennél nincs is roszabb a világon! Még egy kicsit forgolódtam, hátha Shawn felkel és nem ijed meg annyira az ébresztőtől. De semmi! Meg se mozdult!

És elkezdődött....A telefonom először rezegni kezdett...Aztán megszólalt a 'Youth' (tudom, hogy a riói koncert előbb volt, de ez a szám nagyon tetszik szerk.) refrénje.
'You can't take my youth away
This soul of mind will never break
As long as I wake up today
You can't take my youth away' Shawn erre kipattant az ágyból és azt kiabálta, hogy:
-DE IGENIS ELVESZEM, MERT FELÉBRESZETTÉL!!!-ezt persze olyan hangerővel kiabálta, mint az emberek a 'Pikachu, téged választalak!'-ot. Szóval nagyon megijedtem. Aztán szépen nyugodtan visszafeküdt és ártatlan szemekkel kérdezte:
-Hol a kávém?- majd mosolyogni kezdett, mint aki jól végezte dolgát. Én erre elkezdtem nevetni.
-Neked is jó reggelt! Majd csak akkor lesz kávé, ha lemegyünk.
-Asszony! Milyen dolog ez? Én eltartom a családot, Te meg még kávét se csinálsz? Ezt érdemlem?-mondta felháborodott hangon, de lehetett hallani, hogy majdnem elröhögi magát. Ezért, hogy "szótfogadjak" feláltam a pihe-puha ágyból és elindultam az "Uramnak" kávét csinálni.

Már egy ideje lent vagyok, amikor meghallom a lépcsőket nyikorogni. Megfordulok és egy olyan Shawn áll előttem, hogy nincs póló rajta, a haja össze-vissza áll, és egy melegitő van rajta... Nem vitte túlzásba a készülődést.
-Remélem a reptérre nem így jössz majd.-mondom neki majd átnyújtom a gőzölgő italt.
-Nem terveztem,de biztos örülnének neki egy páran-kaccsintott rám egyet és belekortyolt a kávéjába. Fintorgott egyet, gondolom az íze miatt, felállt, közben megitta ami a pohárban volt és elindult öltözni. Megböktem az oldalát, amolyan 'Köszönöm vagy valami?' erre visszafordult és elkezdte bökdösni az oldalamat. Én már a földön fetrengtem, de nem akarta abbahagyni.
-Sh-hawn, ehngehdj eeeel!
-Csak akkor, ha kapok egy puszit!-majd mutatta az arcán lévő heget. Hajoltam hozzá majd amikor becsukta a szemét gyorsan kislisszoltam alóla és elfutottam. Be a fürdőbe. 

Tudta, hogy hol vagyok... Próbáltam halkan szuszogni, de nem ment... Hirtelen kicsapódott az ajtó, aminek hála én nagyot sikítottam. Ha eddig nem is tudta hol vagyok, mostmár igen...
-Kedves Rosie! Nekem ígértél valamit! -mondja lágy, de mégis gonosz hangon.
-Hehe...Ömm...La-lassan inulni ké-kéne a repülőhöz.-próbáltam terelni a témát.
-Ráérünk.-odalépett hozzám és megint mutatta a heget az arcán. Megszántam szegényt és boldogítottam egy puszival. Bólintott majd elment.

Elvégezve a reggeli rutinomat, elindultam reggelizni. Gofrit csináltam magunknak. Nagyon finom lett.

Mikor mindennel végeztünk és összepakoltuk a cuccainkat, elindultunk. VÉGRE!

A kocsiút lassúnak tűnt, mert már vártam a repülést. Shawnnal felválzva ásítottunk, hiába voltam izgatott. Nem vagyok egy korán kelő tipus.

Sikeresen elvégeztünk minden reptéri dolgot. Már csak a repülő járműre vártunk.
- Szerinted, mikor jön meg?-kérdeztem Shawntól, miközben a szemem csukva volt.
- Fogalmam nincs...-majd ásított egyet. Fél füllel elkezdtem zenét hallgatni, hátha kicsit felébredek. Nagyjából sikerűlt. Amikor mondták, hogy a riói járat nemsokára indul, elkezdtem Shawnt ébresztgetni.
- Nee...Csak még 5 perceeet!-mondta rekedt hangon
- Majd alszol a repülőn Mendes!-majd elkezdtem az oldalát csikizni.
- Ááá!!-sikított fel, mint egy kislány. A körülöttünk lévő emberek furán néztek.
- Szerintem, inkább menjünk...-mondtam és elkezdtem Shawnt utánam húzni.

A repülőn egymás mellé ültünk. Shawn az ablaknál ült, én középen. Mivel éleggé álmosak voltunk, ezért Shawn vállára hajtottam a fejemet és elaludtunk.

- Kérem, hogy az öveiket csatolják be! Megkezdjük a leszállást Rióba!-mondta a kapitány...

Sajnálom, hogy ilyen rövid rész lett és, hogy ennyit kellett rá várni. Nagyon gonosz ember vagyok...😢 Mondjuk, nem hiszem, hogy sokan olvassák, de aki olvassa, annak köszönök mindent!❤ Legyen szép estétek/reggeletek/napotok! Puszi!❤❤❤