Az a rózsabokor - Shawn Mendes

5. rész

Ma csütörtök délután van. Éppen megyünk Shawn-ékhoz összeszedni a ruháit meg elhozni a bőröndjét. A hét többi napja unalommal és tanulással telt.

Mikor odaértünk a házuk elé, megcsodáltam azt a rózsabokrot, majd indultam be. Ahogy kinyitottam az ajtót feltörtek az emlékek. Már könnyes szemekkel mentem az emeletre és néztem a képeket a falon. (Igen, mindenhol vannak képek a lépcső falán.) Beléptem Shawn szobájába. Egy normális tini fiú szoba.
- Azt hittem, hogy eltévedtél! - röhögve felállt, majd a telefonját a zsebébe rakta és ment a szekrényhez. Elővett egy nagy bőröndöt, ágyára helyezte és elkezdte pakolni a ruháit. Én addig kapcsoltam be zenét, mert úgy jobb. Énekeltünk, beszélgettünk.

Mikor készen lettünk elindutunk lefele. Én amilyen " ügyes" vagyok megbotlottam a lábamban és leestünk a lépcsőn Shawn bőröndjére. Én szerencsére puhára estem, de ez nem mondható el az alattam fekvő srácról. Nem bírtam tovább, kitőrt belőlem a nevetés. Szép lassan feltápászkodtunk és elindultunk haza.

- Mi lenne ha áthívnánk Camila-t egy búcsúztató bulira? - vetette fel az ötletet.
- Rendben, de akkor Cameron is jön! -mutattam fel mutató ujjamat kijelentésem után.
- Ezt akkor megbeszéltük. - egymásra mosolyogtunk és haladtunk tovább.

Amint hazaértünk, hívtuk a barátainkat vagyis az említett két személyt. Amíg Shawn felcipelte a bőröndjét én addig megkértem Anyát, hogy vegyen inniket és chipset.

Felmentem a szobámba és ameddig nem jönnek a vendégek elkezdem pakolni a cuccaimat. Nekem jóval több, Shawn szerint "felesleges" dolog kell.
- Shaaaaawn, nem akarsz segíteni?
- Ahh na jóóó... Mit kell pakolnom?
- Ömm.. hát.. alsó neműket, pólókat, nadrágokat stb. Én addig a fürdőben szedem a dolgaimat.
- Hát jó...
Indultam vissza a szobámba és benyitottam. Shawn a csipkés alsó neműim közül válogat és nézegeti őket. Full vörös fejjel rohantam oda és azzal a lendülettel kaptam ki a keze közül őket. Mérgesen ránéztem és nem tudtam mit mondani.
- Te mondtad, hogy pakoljak be alsó neműt!- tette fel védekezően a kezeit.
- Tudom. De.. De.. Azért.. Na... Ezeket a jövendőbeli barátomnak tartogatom...
Láttam Shawn-on, hogy mindjárt elkezd nevetni.
- Shawn, ez nem vicces! - mondtam, majd a kezeimet körbefontam magam előtt.
- De az! - majd kitört belőle a röhögés. Csak tudnám, hogy min nevetett...
- És ezen mi olyan vicces?
- Nem tudom! Ez az egész szituáció!
- Ahhjj akkor hagyjuk... A Te logikádat úgyse lehet megérteni!

Mire elpakoltuk a ruháimat meg a többi " felesleges" cuccot, meg is jöttek a többiek. Mintha olyan sokan jöttek volna.
- Sziasztok!-köszöntöttük őket
- Shawnie-kám!! - ugrott Cameron Shawn nyakába. Mi csak röhögtünk rajtuk.
- Virágom, virágom! - mondta Cam és megölelt. Én csak fura fejjel néztem, de vissza öleltem.
- Szia Camilaaa!- mosolyogtam a lányra,majd megöleltem. Mindenkit megölelek! Muhahahaaa!!
- Szia Rose! - mondta Camila.

Mikor vége lett az ölelkezéseknek, bementünk ès leültünk kicsit beszélgetni.
- Szerintem csináljunk valamit! -pattant fel Camila.
- Jó, de mit? -kérdezte Shawn.
- Nem tudom. Ti vagytok a házigazdák! -majd ránk mutatott.
- Hmmm..... Karaokézzuuuuuuunk!!( lehet nem így kell írni, sőt szinte bíztos... De psssszt... Titok😉)
- JÓ! - mondta hangosan mindenki.
A TV-n bekapcsoltuk a YouTube-ot és kerestünk zenéket.

Mikor mindenki kiénekelte magát, utána jött a Just Dance ötlet. Nagyokat nevettünk, amikor próbáltuk leutánozni a mozdulatokat.
-Srácok, asszem én kimegyek inni. Ti nem vagytok szomjasak?- kérdeztem.
Erre mindenki nemlegesen rázta a fejét.
- Hát jó...- majd kimentem. Öntöttem magamnak üdítőt, amikor két meleg kezet éreztem a derekamon. Nem tudtam, hogy ki lehet így megfordultam... Cameron volt az. Arcunk pár centiméterre volt. Kicsit kellemetlen volt, ezért a poharat gyorsan odaemeltem a számhoz és ittam. Majd valahogy megoldottam, hogy kikerüljek a kezei közül és indultam vissza, de amint elhaladtam mellette hallottam, hogy halkan suttogja azt, hogy 'Ezzel még nem végeztünk.'. Mit sem törődve ezzel mentem vissza a többiekhez.

Szépen lassan mindenki elfáradt és Shawn-nal nekünk kelnünk kell reggel. Szóval sajnos véget vetettünk a búcsúztatónak.
- Sziasztok! Később találkozunk!- ezzel köszöntünk el tőlük.

Mindketten megfürödtünk, én az ágyban feküdtem mikor Shawn egy szál boxerben (vagy boxerban) jelent meg az ajtóban. Kicsit szerintem elpirultam, mert nevetett egyet. Majd elkezdtett pózolni, mint azokon a mutogatós versenyeken szoktak. Miután végzett a tevékenységével és én is abba hagytam a nevetést, befeküdt mellém.
- Jó éjt Hercegnő! - majd adott a homlokomra egy puszit.
- Jó éjt Tánckirály! - mondtam és még szorosabban öleltem.
Végül elaludtunk.

Sziasztok! Ahogy ígértem itt is a rész. Igaz, kicsit késő van, de nekem nem megy úgy az írás, hogy leülök és fél-másfél óra alatt megírom. És nem lett valami hosszú rész, de remélem, hogy azért elnyeri a tetszéseteket. Ha tetszett akkor vote-olj légyszi, esetleg ha van valami építő kritikád akkor várom kommentbe.
További szép estét/reggelt/napot! ❤