13 Fejezet

3 0 0
                                    

Másnap este, találkoztak a Metropol elött, Max belékarolt és egyenesen a lifthez vezette. Kim meglepödött, ilyen határozottságtól, de erre vár tegnap óta. A legfelsö emeleten kiléptek a liftböl. Max megállt egy széles ajtó elött, kártyával kinyitotta az ajtót, és beléptek egy hatalmas, elegánsan berendezett lakosztályba. - Gyönyörü - lelkendezett Kim - még soha nem láttam ilyen szép lakást, csak a képesújságokban. -

-Örülök ha tetszik neked, meglepetésnek szántam, azért, mert tegnap nem voltam egy úriember,  végig panaszkodtam az estét, és semmilyen érdeklödést nem mutattam irántad, pedig ez nem igaz, nagyon vágytam rád, de várni akartam még...

Kim közelebb lépett hozzá , nyakát mindkét kezével átkarolta, és a fülébe suttogta- nekem mindegy lett volna hogy hova viszel, csak veled lehessek-

 Max levetköztette, felkapta a karjába, és gyengéden lefektette az ágyra.

Márkot nagyon szerette, legalább is úgy gondolta akkoriban, hogy az szerelem volt, mindíg alig várta hogy ágyba mehessenek, együtt lehessenek, de ez most más. Amíg szerették egymást megszünt számára a világ, elfelejtett minden rosszat, ami vele történt eddigi életében, és elfelette azt is hogy ö mit tett. A férfi nagyon gyengéden bánt vele, nem úgy mint az eddigi férfiak, akik durvák voltak, jól összetapogatni öt, kielégülni, hazamenni, ennyi volt, ö is mindíg alig várta hogy megszabaduljon tölük. Úgy szerették egymást mint a szerelmesek, teljes odaadással. Egy férfi nem képes egy nöt így szeretni, ha nem szerelmes. Ismeri már jól a férfinemet. Késö éjszaka volt, amikor búcsúzkodni kezdett, bár nem szívesen bújt ki a férfi ölelö karjaiból, de abbakell hagyni amíg nem késö, most talán még könnyen eltudja engedni...Mégis maradt reggelig, Terit felhívta, hogy ne aggódjon utána. Nem bírt ellenállni, Max gyengéd csókokkal nyomta vissza az ágyba, testük egybeolvadt, újra és újra. Reggel Kim megkérdezte mikor kell elhagyni a lakosztályt.

-Amikor mi akarjuk, ha akarunk maradhatunk egész héten, vagy egész hónapban... nagyon szeretnék veled itt még sok-sok napot eltölteni.-

-Én is, nagyon szívesen, de sokba kerülne neked-

-Már nem, megvettem, már régen, az én lakosztályom, az én tulajdonomban van, és a hozzá tartozó hotel is az enyém, és több más hotel is.-

-Az egész hotel a tiéd? az egész Metropol hotel a Te tulajdonodban van?- kérdezte Kim- csodálkozva-

-Igen-igen -nevetett a férfi - és itt fogok várni rád minden éjszaka! -

Lélegzete is elállt, azt hitte megszakad a szíve, amikor a férfi kimondta ezeket a szavakat, nem csak egy futó kaland volt neki, de ö már nem fog vele többé találkozni. Nem azért mert nem szeretné, hanem féltésböl, öt valamikor úgy is megfogják találni, halálra van ítélve, megint elöjöttek a sötét, kínzó gondolatok. Nem akarja hogy Max veszélybe kerüljön miatta, neve megtépázva legyen, ma még nem mondja meg neki, de hamarosan.Úgy búcsúztak el egymástól hogy holnap este találkoznak, és Max szeretne vele komolyan beszélni. Reggel telefonált Mandynak, ha egy Max nevü férfi keresi- az akivel tegnap este együtt volt- mondja azt hogy beteg, és a következö randevút ne a Metropol hotelba szervezze meg, mindegy hová , csak ne oda. Mandy megígérte hogy úgy lesz. Terinek elmesélte, hogy élete legszebb napja, éjszakája volt tegnap, a legjobb ami történt vele egész életében, Maxot ajándékba kapta a sorstól, egyetlen éjszakára, és hogy szerelmes,  de neki nem szabad. Azt is mondta  hogy soha többé nem fog találkozni a féfival- Teri tudja miért nem... Mindennap elmentek valahová, a szokásos sétájukon kívül, és a vacsora estéken kivül, most elöször, moziba is elmerészkedtek, Kim megpróbálta gondolatait Maxról elterelni, de csak rövid idöre sikerüt, nem lesz könnyü...semmi sem segít. 

KimWhere stories live. Discover now