Kim

2 Fejezet

Kimászott az ablakon, szülei nem vették észre a szökését. Kényelembe helyezte magát az ülésben. Már nyugodt volt, most van ideje gondolkozni, hogy alakult volna az élete, ha a vérszerinti szüleinél nevelkedhetett volna. Biztos nem ilyen sivár gyerekkora lett volna, mint a nevelöszüleinél. Amíg kicsi volt, úgy tizenkétéves koráig, törödtek vele, játékokat vettek neki és elvitték sok helyre, szerették öt, kényeztették. Egyszer még nyaralni is elmentek a tengerhez. Nagyon tetszett neki ott, még most is emlékszik mindenre. Ezért választotta San Francisco -t,  a tenger miatt. Késöbb, ahogy elkezdett kamaszodni, minden megváltozott. Nem törödtek vele már úgy, mint elötte. Nem jártak el sehová. Elvesztette kisgyerekes báját, így már nem volt jó nekik. Vajon a saját édes gyekükkel is így lett volna? Biztos vagyok benne, gondolta, mert nem jó emberek. Kényszerítette magát hogy ne gondoljon rájuk, elég volt belölük, nem akar többé a régi életére gondolni, ami nem lesz könnyü... Hotel szobát is bérelt magának, telefonon keresztül. A legolcsóbb hotelben, valahol a külvárosban van. Taxi majd oda viszi. Késöbb vesz magának egy használt autót. Ilyen nagy városban nem lehet autó nélkül létezni. Vigyázni kell a pénzére, nem szabad sokat költenie. Mindenképpen dolgozni akar, hogy legalább a szállást kifezesse és hogy élelmiszert vegyen, másra nincs szüksége. Ha talál egy normális munkát, akkor talán hamarosan kiköltözhet majd a hotelból. Nem tanult semmit, nem tud semmit, csak eladni. Eladókra mindíg szükség van, ha megérkezik, az lesz az elsö hogy munka után néz, addig jó lenne egy keveset aludni, ha nem tolakodna be fejébe a szörnyü mondat.." gyere a papához... gyere közelebb... nem fog fájni". Végül is sikerült pár órát aludnia.  A taxi elvitte öt, a találomra kiválasztott hoteljába. Itt fog lakni, élni egy ideig. A hotel a város szélén van, inkább motelnek lehet nevezni. A szobája tiszta, van benne egy hütöszekrény, villanytüzhely , mosogató, természetesen fürdöszoba. Egész hónapra elöre kifizette szállását, erre egyelöre nincs gondja, de ha akar maradhat tovább is, de szeretne innen minnél elöbb elmenni. Úgy akar élni mint minden normális ember, nem úgy mint szülei. Saját házat szeretne, utazni, világot látni, új ruhákat venni magának, és eljárni szórakozni. A város messze van a moteljához, de van buszjárat, taxira már nem ad ki több pénzt. Itt  sok élelmiszerbolt van, és sok más mindenféle üzletek, gyönyörü kirakatokkal, soha nem látott árukkal. Elgyönyörködött egy darabig a szép dolgokban. Összeszedte minden bátorságát és bement a boltokba, munka után kérdezni, de sajnos eldóra nem volt szükség sehol. Élelmiszerboltokban is csak rázták a fejüket - most nincs szükségük eladóra, jöjjön máskor- így ment ez egésznap. Holnap újra folytatja a keresgélést, valahol csak szükség lesz rá. Sajnos a következö nap is ugyanúgy folytatódott, lemondásokkal. Rengeteg üzlet, és egyiknek sincs szükségük új munkatársra. Már majdnem felakarta adni a keresést, amikor észrevett egy péküzletet, az ajtón tábla lógott - Eladót keresünk- ez nem lehet igaz, végre! Bement az üzletbe. Nagyon kicsi helyiség, de a polcokon frissen sütött kenyerek és sütemények illatoznak. A pult mögött egy öreg hölgy áll. Egy jóságos arcú néni , mint a mesékben. Az öreg hölgy nagyon megörült neki, csak tegnap tették ki a táblát, nem gondolta volna hogy ilyen hamar jelentkezik valaki.

- Ha akarsz már holnap kezdheted a munkát nálunk, de nem csak az eladással kell foglalkoznod, hanem az áru átvételkor is segítened kell. A férjem is öreg már, nem bírja egyedül becipelni a cukros, lisztes zsákokat, de nem túl nehezek ne félj, és néha a sütésben is segítened kell. Mi egy hagyományos sütöde vagyunk, ezt csináljuk már évtizedek óta, mindent kézzel csinálunk. A pénz amit fizetni tudunk neked nem túl sok, jobban szerettünk volna egy férfi eladót , kisegítöt, de mivel Te vagy az elsö jelentkezö, és szimpatikus vagy nekem, megpróbáljuk veled, ha Te is akarod.-

 Persze hogy akarja, a megnevezett összeg elég lesz neki, hogy a szállást kifizesse, és marad élelmiszerre is belöle. Megegyeztek, hogy másnap reggel kezdheti a munkát. Reggel megismerhette az öreget is, nagyon kedves volt hozzá. Magában csak öregnek nevezi öket, mert egyszerüen nagyon öregnek néznek ki, azok is, két jóságos öregember. Megmutatta hogy miben tud majd segíteni neki. Semmiség az egész. Az eladás ugyanaz mint odahaza volt csak sajt és szalámi helyett, kenyeret süteményt ad el. Jól érzi itt magát, rendesen csinálja a dolgát, az öregek nem dolgoztatják agyon, de természtesen ö mindenben segít nekik, megvannak vele elégedve. Munka után, a maradék kenyerekböl, süteményekböl vihet haza, amennyit csak akar. Ez nagyon nagy segítség , sok pénzt tud így spórolni. Minden héten egyszer liszt, és cukor szállítmány érkezik, egy fiatalember hozza nekik az árut. Bement a raktárba hogy segítsen az öregnek, de már nem volt rá szükség. A fiúnak most kivételesen, maradt egy kis ideje, és segített az öregnek a polcokra felrakni a zsákokat. Máskor csak lepakolja az ajtó elé és elrohan, mesélte az öreg. Tekintetük találkozott, a fiú szája nyitva maradt a csodálkozástól, nem gontolta hogy itt ebben a régimódi üzletben egy ilyen gyönyörü lánnyal találkozik. Szemük egybe olvadt, nem akarták hogy ez a varázslat megszünjön, de Kim józan esze hamar visszatért, ki fordult a raktárból, nem törödött többet a fiúval. Ilyen érzése még sosem volt, úgy érzi mintha már régóta ismerné. Melegség öntötte el az egész testét. Otthon újra, és újra megjelent elötte a fiú arca. Megprólta elüzni szemei elöl a kedves arcot, de nem sikerült. Még csak az híányzik neki, hogy szerelmes legyen, megfogadta hogy soha egy férfira rá se fog nézni, soha nem lesz szerelmes, mintha azt lehetne szabályozni. Itt a példa, az elsö látásra beleszeret egy idegenbe, létezik ilyen egyáltalán? Akármennyire tiltakozik ellene, úgy néz ki, hogy mégis van szerelem az elsö látásra. A lányok a régi munkahelyén soha nem hittek benne. Vágyik utána, újra szeretné látni, de még egy hetet kell várnia.

Vágyakozással eltelt napok után, újra megjelent a fiú, az újabb liszt szállítmánnyal. Kim a menyországban érezte magát hogy újra láthatta. Keze, lába remegett az izgalomtól, szeretné megszólítani, de nincs hozzá bátorsága. A fiú megelözte öt és kérte, hogyha  van egy kis ideje jöjjön ki a bolt elé, beszélni szeretne vele. Ö bólintott, persze hogy kimegy, ebben az idöben úgy sincs vevö. Alig várja hogy közelebbröl is megismerhesse.

A fiú udvariasan bemutatkozott, Márknak hívják. Szeretné este viszontlátni, találkozzanak egy bárban. Márk elmagyarázta holt találja meg, szerencsére itt van a szomszéd utcában. Csak bólogatni tudott, az izgalomtól nem jött ki hang a torkából. Szemeit alig tudta levenni a fiúról. Elmélyedt a zöldesbarna szemeiben. Szép arca van, biztos a lányok ragadnak rá. Kolléganöjei mindíg figyelmeztették, hogy óvakodjon a jóképü férfiaktól, de hogy miért, azt nem mondták. Tudja ö hogy miért, tapasztalatlan még, de nem buta.

A munka után azonnal a bárba ment, nem volt rá  ideje átöltözni. A fiú már várt rá. Pár percig szótlanul ültek egymás mellett. Italt rendeltek, Kim csak limonádét, a fiú sört. Nehezen de beindult köztük a beszélgetés. Elöször a szokásos ismerkedési társalkodás. A fiú bevallotta hogy elsö találkozás óta vágyódik utána, minden nap csak ö jár a fejében. Nem bír ki tovább egy napot sem nélküle. Kim is így gondolja. Kezeik összeértek , a fiú Kim ujjait csókolgatta. Késö este hagyták el a bárt. A kijáratnál Márk megkérdezte hogy hazamehet e vele. Kim ezt egy kicsit korainak találta, de nem tudott ellentmondani. Bevitte öt az egyszerü kis szobájába. Szerették egymást reggelig, és kis idöre mindent elfelejtett, nevelöszüleit, édes szüleit, apja mézes mázos hangját, csak a fiú létezett számára. Reggel következett a kijózanodás idöpontja, mit tett, mint egy utcalány lefeküdt az elsö útjábaesö férfival, szinte semmit nem tud róla. Ahonnan ö jön, ott nem bújnak a lányok elsö nap az ágyba egy idegennel. De most nincs rá idö ezen tipródnia, Márknak dolgozni kell menni, és neki is, egyékként is, azt csinál amit akar, senki nem parancsol neki. Este felhívta öt a fiú, hogy  szeretné ha hozzá költözne. Pakoljon össze és már ma este jöjjön. Túl gyorsan történik minden, de igent mondott, egy percig nem akar nélküle élni. Igen, szerelmes lett, életében elöször. Mostmár tudja milyen érzés ez. Csodálatos. Este a fiú érte jött a kis teherautójával azzal amivel a lisztet szállítja, nem az övé a malomhoz tartozik, neki nincs saját autója. Nem érdekli hová viszi, csak együtt legyenek. Az út nem tartott sokáig, ez még elhanyagoltabb városrész mint az övé, a házzal szemben ahol leparkolnak egy erdö is van, lehet majd sétálni. Márk lebeszéli róla, inkább ne akarjon ebben az erdöben sétálni menni, nem kirádulóknak való, de nem mondja, hogy miért nem. A ház ahol lakik, hasonló az ö moteljához, de nem az, egy födszintes épület, sok kis lakással, az ajtók közvetlen az utcára nyílnak. A lakás elhanyagolt, koszos, rendetlen,  a lakója nem törödik vele. Kér két nap szabadnapot, majd rendberakja, telefonon lemondja motelszobáját, a pénzt valószínü nem kapja vissza, de nem baj. Két napig nem keltek fel az ágyból, szenvedélyesen szerették egymást, a takarítás, rend csinálásból semmi nem lett. Harmadik reggel sajnos Kimnek dolgoznia kell menni . Márk azt modta, hogy ö ráér késöbb bemenni. Semmi mozgás nincs a ház köröl, úgy néz ki hogy az itt lakóknak nem kell dolgozni járniuk. Többet kell neki gyalogolnia a buszmegállóhoz mint a moteltól. Sürgösen autót kell vennie, Márk majd segít, neki nincs tapasztalata ezen a területen. Nem túl barátságos itt az erdö mellett.  Késöbb majd megpróbálja rábeszélni hogy költözzenek el innen. Vidáman igyekezett a buszmegálló felé, ilyen boldog még soha nem volt életében.