Felejthetetlen Szerelem💔😫

#14

Az idő is lecsendesedet és nekem meg közbe haza is kellet, hogy menjek 3-km volt gyaloglás. Annyira fájt tőle elköszönni, de boldog voltam, mert magaménak tudhatom. Az eső is cseperget, olyan jó volt az esőbe megcsókolni a meleg puha ajka az enyémhez érve a hideg is végig futot rajtam. Amint elköszöntem tőle hátrafelé nézve néztem hátha közbe közbe vissza néz és így is tett, egymásra mosolyogtunk amikor egymásra néztünk. Gyaloglás közbe elgondolkodtam, hogy mennyire is szerencsés vagyok ezzel a lánnyal, hogy van nekem. Nincs is jobb érzés mint, hogy tudod hogy van valakid akire számíthatsz és van aki szeressen és éjjel azzal a tudatal aludj el, hogy van neked és reggel újból viszont láthatod. Suliban folyamatosan vele voltam nem bírtam elszakadni tőle. Voltak napok mikor nagyon maga alat volt, de ott voltam neki és bátran elmerte mondani a problémáit, amelyeket figyelmesen végig hallgattam és a tőlem legtöbbet nyújtva próbáltam megvigasztalni, de sosem engedte, hogy bele szóljak erős lány volt lelkileg már kikészülve, de sosem adta fel. Becsülten ezt az akaratosságát és jobban is tettem, hogy nem szóltam bele a dolgaiba még rossz dolog is lehetet volna belőle. Petig annyira szerettem volna segíteni neki mivel, hogy ő is sokat segített mikor teljesen magam alatt voltam és jó érzés volt amikor átkarolt és a fülembe súgta:-"Én itt vagyok és nem hagylak magadra, nem lesz semmi baj." Annyira megnyugtató volt ezt hallani tőle, teljesen el felejtette velem a problémákat és a csókjával teljesen felepültem.