Felejthetetlen Szerelem💔😫

#15

A  Vasárnapokat nála töltöttem persze, amikor elengedtek. Folyton a szobájában voltunk egymás, mellett feküdtünk és úgy néztünk filmet vagy beszélgetünk közbe közbe, félbehagytuk a filmezést és egy kis huncutságokat csináltunk félve, hogy egyszer ránknyitnak, de szerencsére ez nem történt meg, legalábbis én úgy emlékszem. Az édesanyja folyton finom ételekkel látott el, ami olyan ízletesek voltak. Szerettem az édesanyja törődését, az aggodalmát, mint ha a saját fia lettem volna. Igaz a szüleitől sok szeretetet nem igazán kaptam és igen sokat nem is látom őket, de olyan jó volt az édesanyja arcán látni azt, hogy mennyire boldog, hogy nekem és Nórának örömöt okozott azzal, hogy náluk lehetem. Nagyon megkedveltem az édesanyját, de egyszer úgy leültem volna vele beszélni és elmondjam, hogy a lányuk mennyire fantasztikus lány és, hogy semmi értelme nincs folyton folyvást szidalmazni. Megértette volna és biztos voltam benne, hogy végig hallgatott volna, de nem tettem meg Nóra mit nem, bevalom feltétettem és túlzásba vitem a ragaszkodásom, de okkal tettem, nem akartam elveszteni, de hát ebből tanul az ember és ebből egy életre tanultam ha jobban ragaszkodik az ember valakihez hamarabb elveszíti és fájdalmasabb lesz az elszakadás tőle és a túllépés is.