Eltörölgettem az edényket helyükre tettem, húgom fel-alá szaladgált a lépcsőn, szivacsos töltényes játékfegyverrel. Nagyon bele élte magát, elbújtam a kanapé mögé, gumi lövedék se jobb, de nagyon bolond April. Sóhajtva álltam fel.
-Hé, hé! Ne lőjj! -tettem fel a kezem.
-Jól van, de akkor kezeket a tarkóra! -célzott.
-Nem így kell! -sétáltam fel a lépcsőn, megfordítottam, óvatosan hátra fogtam a kezeit, össze bilincseltem, legalábbis úgy tettem, de csak össze fogtam.
-Szóval így! Most már értem!-közölte boldogan. -Köszi Em! -ugrott a nyakamba.
-Szívesen! Figyelj! Mi lenne ha játszanék veled. Én is mozgok meg te is! -tettem le a földre.
-Apa! Emmával játszhatok?-rohant le.
Apám mosolyogva kapta el a karját. Óvatosan megfordultam a szoba felé hogy átöltözzek, játszós ruhába. Leszedtem magamról az övem. Baretta-mat levittem, van egy széf, ide rakom a mai naptól fogva a fegyvert. Mivel April sem megbízható.
-Emma! Akkor gyere! -rángatott April a kocsi felé.
-Hova megyünk?-néztem körbe, mire mindenki csendben maradt. Értem.
-Hozd a fegyvered! -förmedt rám Ryan, azt hittem lekeverek neki. Nem sokon múlt.
Vissza rohantam, vissza az emeletre, hajamat felkötöttem, felvettem a sportmelltartót. Kényelmesebb ruhát raktam el, fegyvertartótam az övemre. 5 percbe se telt az egész készülédésem.
-Itt-itt... vagyok! -lihegtem, majd beültem April bal oldalára.
Csendben telt az út, éreztem ahogy görcsbe rándult a gyomrom, mivel oda mentünk ahol. Utáltam itt lenni.
1 hónap se telt el, amióta Torretoval itt jártunk. Lenyeltem a gombócot a torkomban.
-Itt is lennék, kiszállás! -fegyelmezett minket. Persze én tudom az ő szabályait. Rend, s fegyelem. Tipik ugye?
-Szóval! Emma már tudja! De ti! Figyeljetek! -kiabálta túl a városi metrók zaját.
-Elsőnek! Nem nyúlunk a fegyverekhez, mivel ezek Nemzetköziek! Nem lövünk ész nélkül! Amit itt látok, az mind titkos! FBI papírok, kitüntetések, világháborús pisztolyok, lefoglalt, illegális. Minden amit itt látok! Engedélyem nélkül semmi! Értve?
-bólintva jelezték hogy megértették.
Beütöttem a 10-20 karakter közötti pin kódot, pittyent egyet. Belöktem a vas ajtót. Belépve megcsapott a dohos szag.
-Ez a kapitányság fegyverraktára! Megnézni meglehet, de mást nem csináltok! April ez rád vonatkozik. Ne szaladgálj! -mosolyogtam rá.
-Igenis Hadnagy! -tisztelget.
Ryan csodálkozva nézte a régebbi képeimet. Meg simította óvatosan az üveget, keze alatt David Hadnaggyal egy Német MP40-et fogok. Lövök, tárat cserélek, Alex kutyával drogot keressünk. Rég volt... Nagyon rég.
-Oh, kislányom emlékszel erre? -nyomta a kezembe a MP40-et. Pislogva fogtam a kezembe. Végig simítottam a csővén.
-13 éves volt akkor! -nyitotta ki a szekrényt. Azon a képen nagy vigyorral öleltem apát, és... A bátyám.
-Alex! -suttogtam, fiatal volt. 17 éves volt.
-Ki ez? -mutatott rá Ryan.
-Bátyánk, ő az ikrem Alexa. Alex a bátyám. Így vagyunk testvérek csak hogy Alexa eltűnt. Alex, drog elvonáson. Most egyedül vagyok. Szóval ennyi! -kaptam fel egy Colt-ot, hallásvédőt a fejemre tettem. Idegsen álltam az egyik ablakhoz, leengedtem a bábut, majd lőttem.
-Emma! -kiabáltak rám.
-Keress téged valaki! Valami Torreto! -ordított Ryan. Mivel apám April-t tanította, Ryan meg csak állt.
- Kösz! -intettem neki.
-Szívesen.
Kisétáltam a meleg tavaszi időbe, Dom lazán ácsorgott napszemüveggel a fején.
-Hello Dom! Jöttél látogatni a rendőrséget?-mosolyogtam rá.
-Gondoltam elnézek hozzád. Hogy vagy?
-Őszintén? Pocsékul, Alexa franc nem tudja hogy hol van, apám új családjánál lakom, egy idegesítő "báttyal".-karmoltam a levegőbe. -Elköltöztem, szabin vagyok. Te hogy vagy? Be gyógyult a sebed?
Elnevette magát.
-Torreto-nak semmi nem fáj. Köszönöm, egész jól. Bár Mia meg Letty veszekednek mindennap. Hiányzol Miának.-hervadt le a mosolya.
-Nem mehetek. Apám megtiltotta hogy elmenjek hozzátok. Addig amíg tudsz valamit a nővéremről addig beszélgethetünk...-haraptam el a mondat végét, nem tarthatom a kapcsolatot velük. De nagyon szeretetnék, de nem engedi.
-Nyugi Kislány! Jövök, tudom hogy szar hogy eltűntek ezek, de amint meglatom nyakát tekerem! Megígérem.-nézett a szemembe. Lehunytam a szemem.
-Emma! Jaj, hát elnézést. Szóval maga a híres versenyző!- hallotam meg Ryan gúnyos hangját.
Nah, ebből balhé lesz.
2018.04.16.
▶◀▶◀▶▶◀▶◀▶◀▶◀▶◀▶◀▶
Sziasztok, kedves olvasóim!
Gyors voltam? :3 :D Új rész, Alexa sehol. De vajon Dom miért jött ide? Kiderül... ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
El se hiszem hogy 12-e óta vagy 60-nal több lett az olvasottság! Köszönöm nektek, imádlak titeket! 😍😍😍
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Special Policewoman ×Befejezett×
Боевик-Helló, bocsi.Segíthetek valamiben?-kérdeztem tőle óvatosan mire hirtelen a fegyvertartójárára nyúlt, de nem húzta ki onnan. Szemébe néztem egyenesen, kissé meglepődve, láttam hogy lila a szeme. -Jó napot! Csak erre sétáltam, semmi különös...Igen li...
