Special Policewoman ×Befejezett×

✪12.fejezet ✪

 ▴ ▾ ◂ ▸Pár nappal később ▴ ▾ ◂ ▸

Fáradtan ébredtem, kocsiban aludtunk külön-külön. Vagy 12 mérföldet kellet lefutnom, mire elég gyorsan telt az idő. Futás közben, elfelejtetem mindent ami az utóbbi időben történt, soha nem éreztem ilyen szabadnak magam. Imádtam, ahogy a hajamba kap a hajnali szél. Hajnal felé kezdtünk el kocogni, aztán egy kis erőnléti. Alexa, Brian alig bírta a tempót, Dom se. Nevetve futottam előre.Élveztem az egészet. Nővérem büszkén támaszkodott a térdére.  Izzadtságomat letörölve, lenyújtottam.

-Ki vagy te? Edward Cullen?-sóhajtott fel Brian fáradtan. Mosolyogva ráztam a fejem, feltámadt a friss szellő. Leültem, nyújtott ülésben, hajolgattam a lábamra. 

-Huh, ez nagyon jól esett!-dőltem hátra, többiekre néztem.-Nyújtsatok egyet, fájni fog a lábatok!-vissza ültem, pillangó nyújtás, nyíl nyújtás. 

-Jó-jó!-mondták egyszerre, mire csak nevettem. Mosolyogva nyújtottak. Elmentem a kulacsomért, megittam a felét. Dom  mögé sétálva segíttetem neki.

-Nyugi, nem fog fájni!

-Mindjárt meghalok ennyi nyújtástól!-nyafogva, dőlt előre. -Máskor majd kocsit emelsz!-szorítottam le a lábát.

-Nem...!-nyögte, komolyan azt hiszi attól erős lesz ha nyomja a gázpedált? Nővérem pirulva segített a hős szerelmesnek. Oda hajoltam;

-Ezek ugye nem járnak? Kicsit gyanúsak!

-Remélem nem! Még az hiányozna!-mérgelődött.

-Nem engedem, soha nem fogom hagyni, persze ha Ő az utca versenyt akarja akkor nem börtönben végzi!-suttogtam, mire szomorúan nézett rám.

-Tudod, sose éreztem jól magam! Ne értsd félre, régen nem voltam kint az erdőben. Sose gondoltam hogy rendőrlánnyal edzek.-mosolygott rám, kissé pirulva mosolyogtam rá.

-Los Angeles utca vezetője ilyet mond? Te vagy az Torreto?-néztem rá.-Azt hittem féltek a zsaruktól?-nem kérdésnek szántam, de így jött ki a hangsúly.

-Én? Csak attól félek hogy egy lila szemű lány csuk le!-állt fel, leporolta magát majd vissza ült mellém, magához húzott össze borzolta a szőke hajam. Csapkodva próbáltam a karja alól kijutni, derakamnál fogva gurított le egy kis dombon.

-Nah, ez hogy tetszett?-nézett le rám, mérgelődve álltam fel. 

-Nah várjál csak Dominic!-elmentem hátra felé, eltűnve az erdő sűrűjében. Elkezdtem kocogni, Glocokomat magamnál tartva, róvtam az erdő közepét. Körbe mentem. ALexa nevetését hallva rejtőztem a kocsi mögé, megböktem Dom vállát, gyorsan megfordult, de én addigra előtte voltam. Hirtelen nem tudtam hol van. Feldobott a vállára, síkitva próbáltam menekülni. 

-Nyugszi Em! -furcsán hangzott ez a becenév tőle, feladtam. Körbe-körbe járkált. Alexa mosolyogva nézett rám.

-Mintha Alex lenne itt!-tátogta szomorúan, így van. Bátyánk vitt mindig így minket. Boldogan emlékeztem vissza azokra a pillanatokra. Dom letett, leült Brian mellé majd beszélgetésbe egyeledtek a közetkező versenyről.  Eltettem a fegyverem.

-Kéne a bulira ruha!-mondta ikrem csillogó szemekkel.-Valami csinos, de ami jól nézz ki!

-Futni is kell, szóval ne álmodj mini ruhákról!-lőttem le a terveit.

-Tudom, tudom. Akkor nadrág?-nézett rám.

-Nem tudom, nem tudom. Fiúk!-füttyentetem oda.-Megyünk vásárolni!

Dom szemszöge▴ ▾ ◂ ▸

Vásárolni mi? Hát két lánnyal elég nehéz lesz. Nekünk meg valami parti ruha kell, azt hittem hogy Emma-nak sokáig tart, de kellemeset csalódtam;

Beszálltunk, átöltöztünk beindítottam a járgányt, majd elhajtottam a legközelebbi shoping helyre, boldogan szállt ki a két lány. Brian félmosollyal nézte a lányok fenekét.Rácsaptam a tarkójára.

-Hadnagy lányai! Nem szövetkezzel! Neked annyi Em részéről, plusz az enyémről is.-sétáltam az ikrek után.

-Piercing? -nézett nagyot Alexa pislogva Emmára.-Igen, egy industrialt kértem a mai napra, úgyhogy én oda megyek elsőnek.-levette a farmer kabátját, a karján egy rózsa víritott, fekete volt. Furcsán néztem, piercing és tetkó? Nem néztem ki volna belőle.

-Bolond vagy!-karolt bele.-Ugyan, lesz még pc-m nyugika!

Bementünk a hatalmas épületbe, felmentünk a második emeltre. Angel Piercing Szalon ilyet se láttam, előre engedtem a két lányt.

-Sziasztok! Emma itt van?-nézett az ikrekre a 20-as évekbe járó, fekete, zöld melírozott hajú lányka.

-Itt vagyok, szia Angel!-ölelte, gondolom rég óta ismerik egymást.-Akkor, industrial ugye?-terelt be minket, leültünk a bőr kanapéra, Em beült a nagy székbe, megmutatta az ékszereket. Elmondta a tudnivalókat róla, aztán átszúrták a fülét. Két helyen is! Sziszegve szorította a kezeit.

-Kész is! Ne áztasd ki, ne piszkáld, ha kivérzik akkor ragaszd le sebtapasszal oksi?-forgolódott jobbra-balra Angel.-Oh, a kezelési papír is itt van. És akkor....

Em büszkén sétálgatott az új ékszerével, mindenki megnézte a fülét. Melletem sétálgatott, a csuklóján észrevettem egy másik tetkót is. Két nyíl, vajon mit jelenthet?

-Tetkómat nézed?-nézett fel rám.-Bátyámmal a közös tetkónk. Húg és Báty. Megcsináltattuk közösen...-hallgatott el hirtelen.

-Ne haragudj, nem tudtam.-néztem előre.

-Nem gond, nah akkor ide jöttünk! New York-er. Hát oké Nővérem!-előre engedtem megint, majd bele vetettük magunkat a ruhák közé.

Néhány ruha a kézben, mentek be a próba fülkébe az ikrek. Látszott a különbség; míg Emma nadrág-top, Alexa pedig ruha,szoknya.

Első ruha; Szaggatott nadrág, necc harisnya, haspóló LA Bitch's , és egy Nike sportcipő. Em meg is lett vele.

Alexa meg végül egy sima csőnadrág, és haspóló vagy mi a csoda!

Kezükben sétáltak a nagy táskákkal, aztán jöhetett a rémálom. Mi ruháink!

2018.02.04.

Hosszabb rész, remélem tetszett! Szerdán belevetjük az akcióba magunkat! ;)