✪ 13.fejezet✪

152 8 0
                                    

Elmentünk egy férfi ruházati boltba, sokáig kerestem egy megfelelő ruhát magamnak, de nem találtam nagyon, így maradtam egy egyszerű fehér ingnél és egy farmernadrág, Brian egy pólót vett. Fáradtan sétáltunk ki a fülledt levegőjű épüéetből, amint kiléptünk megcsapott a hideg tavaszi szellő.

◢ ◣Emma szemszöge◢ ◣

Hajamba kapott a szél, így mentünk elé négyen a kocsi felé, bedobva a cuccot  a csomagtartóba Dom kikanyarodva az utra tértünk hozzájuk a műhely felé, Letty, Mia nem voltak ott. Alexa, mint egy idegen sétálgatott a garázs részben, nem tudtam mi mihez való, megnéztem a fegyvereket, nem volt szimpatikus semelyik, a fiúk bütykölgették az autókat. Nővérem lábatlankodott Brian körül, 18 éves mégis egyenlő egy öt évessel. Leemeltem egy zsebkést a falról. Vissza tettem, járkáltam fel-alá, kerestem valamit hátha van közük Alex-hez, de semmi. Felemeltem egy kis fehér poros tasakot. Drog? Minek nekik?!

-Hé, Dominic gyere ide!-szóltam az említett személynek, ki oda jött hozzám.-Ez ugye nem az amire gondolok?!

Nem szólt semmit, ha azt tervezte hogy bedrogozza a csajt vagy minket akkor ezt elbaszta. De durván. 

-Nem az enyém esküszöm! Brian?!

-Hm?-nézett fel, ,kikapta a kezemből, felmutatta, össze szorított szájjal, lesütött szemmel nézte a padlót.-Ugye nem?-kérdeztem idegesen.-Mi volt a terved?!

-Semmi!

-Ne hazudj!

-Jóóó, Alexát akartam bedrogozni...-nem tudta folytatni mivel, a fegyverem csőve, a homlokánál volt, lővésre betöltve. Ikrem szájához kapva a kezét, össze rogyva a földön kigülledt szemekkel, szó nélkül a padlót bambulta. -Kinyírlak, de úgy kinyírlak. A rohadt pajtársaiddal fogjátok a rácsot rángatni! Rohadék!-kibíztosittotam a fegyverem, ujjam éppen a ravaszon volt. Dom megfogta a kezem.

-Brian élete vagy a börtön? Vagy a munkád?! Szét akarod baszni?!-remegve, elengedtem a Barettámat, Dom félre rúgta, derekamnál fogva, elhúzott onnan, Brian azonnal oda hajolt. Legszívesebben megöltem volna, de akkor a "hírnevemnek" annyi, és a munkának.  Dühösen fújattam a magamét. Dom a kezembe nyomott egy-két szálat, valami brutális házi dohány lehet, de lenyugtatott. Megvárta míg elszívom.  

-Rohadtul elegem van! Komolyan. Azt hiszem felkaparom a nővérem, és haza megyünk. Pár nap múlva meg beszélünk, ha így neked jó?-nyomtam el a csikket, majd kidobtam.

-Nekem mindegy. Haza viszlek titeket oksi?-fordult meg. Sóhajtva, lassan oda sétáltam Alexához. Könnyes szemmel nézett rám, egyenesen a nyakamba borult, ott ültünk egymásra borulva, körülöttünk olaj, autók alkatrészei. Romantikus nem?

-Gyere, menjünk haza.-húztam fel magammal, szinte elgyengült, talán boldog lett volna, de nem egy utcaival. -Dom, légyszi!-néztem rá, mire bólintott, óvatosan felemelte Nővéremet, gyorsan beültettem hátra, mellém bedőlve, feje az ölemben pihent. 

-Idióta kölök!-lökte be az anyósülésre.-Bocs, de nem hagyom itt.Nem bízok már benned!-Dom szavai kemények voltak, Brian lesütött szemmel, állta a tekintetem, hirtelen az előttem ülő emberke, hátra dobott valamit.-Nem kérem, hogy  börtönbe zárd...-kezdett bele, de belevágtam.

-Kábítószer birtoklás, illegális autóversenyzés, becsület sértés, rendőr elleni fegyverhasználat, engedély nélküli fegyvertartás. Ezért simán kaphatnátok egy kis életfogytiglant. De ez el van ásva, addig amíg együtt dolgozunk. Utána újra keresem az utcán a gyilkosokat!- mondtam, kínos csend telepedett a kocsira. Oldalra fordítva a fejem bambultam LA külvárosi részét. Szép volt, Brian telefonján szörfölt, Dom halára ítélt arccal vezetett, hirtelen egy éles hang fúrta be magát. Alexa fejét óvatosan felemeltem, kivettem a telefonomat, Ő vissza dőlt az ölembe.

-Halló, Emma Alexandra Black?-szólt bele egy ismeretlen hang.

-Attól függ ki maga!

-David vagyok! 

-Ohh, mond. -ezután mondta, mondta. -Holnap este?! Hogy? Ki se képeztem őket?!

-Srácok, holnap hajnali 5.00-kor! Kelés! Edzés, aztán megyünk megölni a csajt, vagyis letartóztatni! Visszhall!-letettem a telefont. -Francba...!

2018.02.09.

Special Policewoman ×Befejezett×Donde viven las historias. Descúbrelo ahora