CHEUFFEUR SEASON 2 (Kpop FF) -BEFEJEZETT

6. Meglepetés

Yoongi POV

Komolyan mondom, mikor kilépett abban a ruhában, még a vér is megfagyott az ereimben.
Annyira gyönyörű volt, bele se mertem gondolni, hogy fog kinézni este.

Láttam rajta, hogy nem biztos magában ezért Majával bíztattuk, hogy igenis jól néz ki, és meg kell vennie azt a ruhát. Végül, így lett.

Miután visszaértünk, volt még időnk rendesen enni, és a többiek is úgy döntöttek, játszanak még egy keveset, mielőtt indulni kellene. A lányok menet közben eltűntek valamerre.

Később...

Tina POV

- Oké srácok, Indulunk! - szaladtam le a lépcsőn , és indultam a garázs felé. - Öt percen belül legyetek a bejárat előtt, aki nem lesz ott, azt itthagyom! - tettem hozzá hirtelen.

- Basszus, de kényelmetlen ez a magassarkú. - jegyeztem meg magamnak míg odatipegtem a Transporterhez. - Vezetni tuti nem fogok benne.

A bálon...

- Menjetek előre, én még leparkolok. - fordultam hátra a többiekhez, ők pedig egyesével elhagyták a járművet.

Gyorsan átvettem a cipőmet, miután kiszálltam a kocsiból, és igyekeztem minél idétlenebbül elérni a főbejáratig, ahol alkalmazottak köszöntötték a vendégeket.

- Nézzenek oda! Tins, esze veszetten jól nézel ki! - rohamozott meg Angi, aki -mint kiderült - az egyik alkalmazott volt.

- Köszi. - mosolyogtam rá halványan. - Bocs, azt hiszem jobb lenne megkeresnem a fiaim, nehogy valami hülyeséget csináljanak.

- Arra mentek. - mutatott a svédasztal felé legjobb barátnőm, én pedig szorosan megölelgettem őt.

- Majd később még összefutunk. Szia! - köszöntem el tőle, majd az adott irányba indultam.

Anginak -mint mindig- igaza volt, a BTS tényleg a svédasztaloknál állt , és válogatott különféle aprósüteményeket magának.

- Látom megtaláltátok a lényeget. - kuncogtam.

- Azta! - kerekedett el Taehyung szeme, ahogy megfordult, és meglátott. - Te meg ki vagy, és hova dugtad a mi Tinánkat? - mért végig engem összetett arckifejezéssel.

- Nagyon dögös vagy! - kaptam dícséretet Jimintől.

- Köszönöm.

- Oh, ott van az igazgató. - mutatott a lépcsők irányába Namjoon, mi pedig valahányan arra kaptuk a fejünket. 

- Naháááááát! - kiáltotta el magát az erősen idősödő Weisenhau Tivadar, meglátva szerény kis csoportunkat, és csapot papot ott hagyva rohant oda hozzánk, hogy üdvözölhessen bennünket. - Az én pici lányom! Mikor lettél te ilyen csodaszép nő? HA?! Engem hol hagytál ki a felnőtté válásodból? - szorongatott meg az "Öregúr". 

- Uram, kérem, ne itt beszéljük ezt meg! - nyöszörögtem szorításában, mire látszólag észbe kapott, és elengedett. 

- Mi az, hogy uram? - kerekedtek el mély zöld szemei - Legjobb esetben is APUCI!! - fonta össze karjait durcásan. 

- Igenis. - bólintottam engedelmesen. 

- Komolyra fordítva a szót - köszörülte meg a torkát - Boldog Születésnapot Kicsim. - vett elő a zsebéből egy fekete dobozkát, amit átnyújtott nekem.  - Csak akkor nyithatod ki, ha hazamentél. - rázta meg mutató ujját előttem az apámnak nevezett személy. 

- Jó, akkor megyek is. Köszönöm. - fordultam meg és indultam el a kijárat felé. 

- Ne vegyél már mindent komolyan! - vágott elém apa, széttárva karjait előttem, hogy blokkolja az utam. - Egyébként is, lemaradnál akkor az igazi meglepetésről. 

- Milyen igazi meglepetésről? - néztem bele azokba a zöld szemekbe értetlenül. Megpróbáltam olvasni bennük, de hányszor! Még a szemei sem árulnak el semmit. 

- Ha itt maradsz, megtudod. Szerintem örülni fogsz neki. - vigyorodott el az öreg, majd sarkon fordult, és otthagyott magamban. 

Úgy döntöttem, talán nem lesz nagyon nagy gáz, ha maradok, így visszatipegtem a bandához. 

- Nem is tudtam, hogy ma van a szülinapod... - biggyesztette le az alsó ajkát Taehyung. 

- Helyesbítek: egyikünk sem tudta - emelte fel a mutató ujját Hoseok, mire kuncogtam egyet. 

- Ez így igaz, nem tudhattátok, mert nem ismerjük még annyira jól egymást. 

- Viszont fogadni mernék, hogy te tudod a mi szülinapunkat! - vetett rám jelentőségteljes pillantást Seokjin. Mintha azt akarta volna, hogy belemenjek a játékba. 

- Tégy próbára, és meglátjuk. - kacsintottam. 

- Oké, akkor menjünk szép sorban, balról jobbra. Hadd halljuk, ki mikor született! 

Az első a sorban Jungkook volt, így vele nyitottuk meg a játékot. 

- Jeon Jung Kook, született 1997.09.01. 

- Park Ji Min, 1995.10.13.

- A Kimek - mutattam az egymás mellett álló személyekre - sorjában : Kim Seok Jin, 1992.12.04., Kim Nam Joon, 1994.09.12, és Kim Tae Hyung, 1995.12.30.

- Min Yoon Gi, 1993.03.09.

- És végezetül Jung Ho Seok, 1994.02.18. 

- Tudtam. - mosolygott Jin , mire én is elmosolyodtam. 

- És én mikor születtem? - szólalt meg egy hang mögülem, mire megperdültem. 

Tetőtől talpig végignéztem az előttem álló személyen, akit már két hónapja, hogy nem láttam. A személyen, aki fekete szmokingot viselt, fekete lakkcipővel, és a haja - mint mindig - jól fésült volt. 

- Az egyetlen személy, akinek soha az életben nem felejteném el a születésnapját . 1986.02.06. - húztam hitetlen mosolyra  számat. 

- Teli találat, mint mindig. - mosolygott vissza rám. - Na mi az, már meg sem ölelsz? - tárta szét karjait, én pedig tétovázás nélkül a karjaiba borultam. 

A fenébe is, mennyire hiányzott! 

- Jung Yun Ho, te önelégült majom. - bújtam oda hozzá - Jó újra látni. 

- Kösz a bókot, Szivi. - nyomott puszit a homlokomra.

Idő közben Tivi (így szoktam hívni az apámat, amikor mérges vagyok rá) a semiből csak úgy ott termett, és a szívbajt hozta mindkettőnkre.

- Taperolunk fiacskám? - magasodott Yunho fölé apám.

- N-nem, Uram! - engedett el hirtelen, és mellém állt, hogy teljesen szembe nézhessen vele.

- Yunho! Hát itt vagy! - ért oda egy harmadik személy is, aki először hátulról közelített meg bennünket.

 - Itt bizony, és találtam valakit. - bökött oldalba engem, mire felé fordultam, és megláttam Changmint, amint rám néz, és szélesen vigyorog.  

- Meglepetéééés! - tárta szét a karjait ő is, mire bele vetettem magam, és szorosan megölelgettük egymást.

- Azt hiszem, így már az ajándékom nem is fog tetszeni - morgott az orra alatt apa, amint elnézte, ahogy a legjobb barátaimmal újra egyesülünk.

Jimin POV

- Srácok, mit keres itt Yunho és Changmin? - fordultam a többiek felé értetlenül.

- Azt hiszem, Tina barátai. - morfondírozott Namjoon.

- Elég rájuk nézni, ez biztos. - mutatott feléjük Hope. - Méghozzá Legjobb Barátok! 

- Hát, nekem inkább úgy tűnik, hogy Yoongi számára megérkezett a konkurencia. - mondtam komoran, mire a többiek is észbe kaptak. 

- Szerintem hanyagoljuk a témát... - csitítgatott Jin hyung. 

- Jó, csak mondtam. - rántottam meg a vállam. 

Yoongi hyung, azért légy óvatos...

2018.04.26.