Depresszió árnyékában •BTS Suga ff• [BEFEJEZETT]

Epilógus

Nos hát igen mint láthatjátok, ez az epilógus, ami (ha valaki nem tudná) annyit tesz, hogy a könyv utolsó része.❗ De majd a végét kérlek olvassátok el és válaszoljatok a kérdésemre!❗(előre is köszi🤗🤗)
______________________________

Samara Pov.:

-Igen jól vagyok, de nagyon hiányzol.....én nem bírom ki ezt az egy hetet míg hazajöttök!

-Nekemis nagyon hiányzol Baba! Tudom, hogy erős vagy és kibírod ezt a kis időt! De nekem most mennem kell! Vár a színpad! Majd még beszélünk sokat! Sziaa!

-Sziaa! -intek és bezárom a chatfejet.

Mióta kijöttünk Koreába eltelt két év, és nem kérdéses dolog, hogy ez volt életem legjobb döntése. A hely valami gyönyörű, az emberek sokkal vidámabbak és kedvesebbek mint otthon. A barátainkra nem kellett sokat várni, mert 1-2 hónap után ők is jöttek utánnunk.

Sokat voltunk együtt és lassacskán kiderült, hogy mindőnk rajong a zenéért. Mi lányok nem, de a fiúk komolyan gondolták azt, hogy ezzel szeretnének foglalkozni. Így hát megalapították a bandájukat, ahol minenkinek megvan a saját maga kis személyisége, és így egészítik ki egymást! Bevallom, az elejém nem fűztem sok reményt hozzájuk, de ahogy egyre nagyobb népszerűségre tettek szert, már nem így vélekeztem. Jimin, Jungkook, Jin és Tae, akinek művészneve V, vokalisták. Namjoon, Hoseok és Yoongi, akik Rap Monster, J-Hope és Suga néven futottak be ők pedig rapperek.

Most éppen turnén vannak Amerikában és egy kis ideje tervezgetem már, hogy meg fogom lepni és kiutazok hozzá....illetve hozzájuk. Nagyon hiányzik már amúgy is és szerintem szülinapi ajándéknak tökéletes.

Gyorsan összeszedem a maradék dolgaimat is és indulok ki a reptérre. Még reggel van, így mire odaérek, ott már szülinapja lesz.

[...]

Már a repülőn ülök és az elmém rejtelmes bugyraiba merülök. Hihetetlen, hogy egy ember mekkora hatással lehet egy másik ember életére. Mielőtt megismertem volna a számomra legfontosabb személyt azelőtt egy élő idegroncs voltam. Az öncsonkítás és depresszió megtestesítője. A hegek a testemen örökké emlékeztetni fognak ezekre az időkre.

Sok mindent tanultam tőle. Azt, hogy hogyan kell felejteni és túllépni.... Azt, hogy mindenből van kiút és csak akarat erő kell hozzá. Mindenkinek vannak rossz napjai. És, hogy egy aprócska szóval is befolyásolni lehet a másik emberét. Mostanában én vagyok (Hobi és Chim mellett) az az ember aki mindig próbál pozitív lenni. Vezetek egy blogot is ahol segítek az embereknek! Rájöttem, hogy ezt a sok rosszat amit átéltem át lehet alakítani jóvá. Bölcsebb lettem és okosabb. Általában a nem olyan fontos emberek véleményét kizárom és próbálok a jó dolgokkal foglalkozom.

Egy szóval amin keresztül mentem azt úgy hívták: Gyógyulás. Az élet gyógyszereivel, kúráival és vizes borogatásaival.

Landol is a gép, pont amikor befejezem gondolatmenetemet. Az ellenőrzésekkel egy órát szenvedek legalább és még taxit is nehezen fogok. Nem baj! A lényeg az, hogy nincs messze az épület ahol megszálltak!

Pár perc múlva ahogy kifizettem a sofőrt, már a szálloda sarkán állok. Várom, hogy megérkezzen a fekete furgon ami "haza" hozza őket....Már egy jó fél órája várakozom, amikor leparkolnak tőlem vagy 10-15 méterre. Lassan száll ki belőle egyesével hat tag, majd végül Suga is. Közelebb megyek egy kicsit, majd elkiáltom magam.

-Süti!- várok egy kicsit, míg meghallja és a hang forrása felé, azaz felém fordul. Picit szétnyílnak az ajkai ahogy megpillant és a nevemet suttogja.

Könnyes szemekkel futok hozzá, majd ráugrok. El is kap és közben szorosan ölel. Eddig a legszorosabban.

-Annyirah hiányoztál.-szipog a nyakamba...Most komolyan a nagy és erős Min YoonGi sír? - Nem mondom sokszor, de remélem tisztában vagy vele, hogy nagyon szeretlek! A legjobban a világon! -szipog még mindig.

Egy kis idő után felhajtja a fejét és birtoklóan csap le ajkaimra.

-Te egyébként hogy kerülsz ide?- vállunk el egymástól levegőhiány miatt.

-Az most nem lényeges. -kuncogok.

-Akkor...-lepi el  nyálas puszik a nyakamat - Mi lenne ha megünnepelnénk ezt a csodálatos napot, mondjuk az ágyam segítségével.. -morogja állatias hangon.

Válaszként csak megcsókolom.

-Ezt igennek veszem...-markol bele a hátsómba és rohan fel velem a szobájába....

Vége

______________________________

Sziasztook!😢👋

Úr isten gyerekek, szóval elérkeztünk a könyv végéhez! Nagyon szerettem ezt a sztorit írni és az elején még nagyon szűz voltam ebben az írás dologban, de szerintem így a végére elég jól belejöttem.🤐 Remélem tetszett nektek ez a könyv és szerettétek olvasni! Tudom, hogy elég hamar vége lett, de már nem akartam tovább húzni.🙃 A közeljövőben, még találkozni fogunk egy újabb történetecskével, aminek még nincs meg a cselekményszála!😏 ❗🙏🤔Annyit szeretnék kérni tőletek, hogy írjátok le komiban az őszinte véleményeteket a könyvről, a történetről, vagy esetleg azt is elmondhatjàtok,meilyk szereplő tetszett a legjobban/ kivel tudtál azonosulni! Ezekre nagyon kíváncsi vagyok!🤔🙏 ❗Ennyit szeretnék kérni , és ha ezt megteszed, akkor jár a virtuáls ölelééés!💜🙆

Ha tetszett akkor vote-olj légyszi! ⭐

Tali a kövi könyvemben!ᕕ( ཀ ʖ̯ ཀ)ᕗ Sziasztook!😭👐