06 Vágyak

16.6K 261 6
                                    

Denis szemszöge

Ahogy itt feküdt alattam olyan törékenynek tűnt. A szemeibe néztem, imádtam azokat a gyönyörű kék szemeit. Ajkai duzzadtak voltak a csókunktól. A nyakához bujtam, alá nyúltam és magamhoz öleltem Ameliát. Be szívtam finom illatát, majd apró puszikat nyomtam a nyakára. Végül mellé feküdtem és magamhoz húztam, a mellkasomhoz bújt és ez mosolygásra késztetett. Olyan kis törékeny és az enyém. Az enyém lesz, nem hagyom másnak, óvni fogom. A homlokához érintettem a szám és lágy puszit nyomtam rá. A homloka szokatlanul meleg volt. Lassan felültem és kapcsoltam egy kis Dorothyt, tőlük pedig a Nekünk lett kitalálva számot, majd oda másztam hozzá és kezeinél fogva felhúztam magamhoz.
- Ez Dorothy? -kérdezte és fogta a kezem.
- Igen. Ismered? -kérdeztem és egy kósza tincset a füle mögé tűrtem. Meg ingatta a fejét mire elmosolyodtam. Itt az ideje, hogy új bandákat ismerjen meg.
- Nem baj, mutatok majd meg néhány zenét. -mondtam mosolyogva és homlokon pusziltam.
- Rendben. -suttogta. Olyan kis elveszettnek tűnt, mintha lenne valami baj. Csendben néztem az arcát, nagyon gyönyörű, lassan megsimítottam az arcát, mire rám emelte kék kis szemeit. Boldogság csillant a szemeiben, legalább is ezt véltem felfedezni. Elmosolyodtam és közelebb hajoltam hozzá, majd finom csókot leheltem puha ajkaira, amit ugyan igy viszonzott. A csók után a karjaimba zártam szorosan és nem engedtem el. A zene ismét ment sorba és Nirvanatól szólt a Come as you are. Amelia a szövegét tátogta, nagyon aranyos volt így vigyorogva néztem rá, amit észre is vett, és bele pirult.
- Nagyon édes vagy. -suttogtam és közelebb hajoltam hozzá, majd meg nyaltam puha ajkát és nyelvemmel a szájába tolakodtam. Lassan viszonozta, lábait széljebb rakva az ölembe húztam, egyik kezemmel átkaroltam a derekát a másikkal formás fenekét markoltam.
- Nem vagy éhes? -kérdeztem, miután nagy nehezen elszakadtam finom puha ajkaitól.
- Nem nagyon. -suttogta. - Csak tanulnom kellene. -mondta szomorúan.
- Segítek. -mondtam mosolyogva és homlokon pusziltam az én kékszemű kincsem.
Tanulás után vittem fel magunknak üdítőt és egy kis nassolni valót. Ahogy fel értem, láttam, hogy Lia arca nagyon vörös. Egyből az asztalra pakoltam mindent és oda mentem hozzá. Két kezem közé fogtam a már forró arcát.
- Jól vagy? -Kérdeztem aggodva, hiszen már most feltettem ázok ellenére, hogy csak kavarni kezdtünk egymással. Sose törődtem és aggódtam még így egy lányért sem.
- Fázom. -suttogta erőtlenül.
- Haza kísérlek. -mondtam és egyből rá terítettem a kéznél lévő szvetteremet.
Fel egyenesedtem és ő is lassan felállt. Átkaroltam a derekát és egészen az ajtóig kísértem.
Mivel a számát nem tudtam igy nem volt lehetőségem smst írni neki, a neten pedig nem volt elérhető így gondoltam, hogy biztosan alszik. Az ablakomhoz sétáltam, rá látást nyertem a szobája abalkára, ahol jelenleg halovány fény volt. Remélem, hogy nincs nagy baja. Lassan le sétáltam és közben felhívtam Dominicot, hogy találkozzunk a bárban. Simán benne volt igy a megbeszelt helyre indultam gyalog.
- Eskü kezd kiborítani. -kezdte mikor oda értem hozzá. Felvont szemöldökkel néztem rá.
- Violet. Nagyon gyönyörű meg minden, de sok néha. -elvigyorodtam és vállat vontam.
- Tudod milyen, így tudod, hogy mi jár azzal, ha kavarsz vele. -mondtam és ittam az üdítőből. Egyet értően bólintott.
- Mi a helyzet veletek? -kérdezte.
- Alakulunk. -mondtam vigyorogva.
- Kicsi Amelia magával ragadott. -bökött belém mire vigyorom szélesebb lett.
- Nagyon de én is őt. Viszont be lázasodott. -mondtam és ismét ittam.
- Jobbulást neki. -mondta mire csak bólintottam.
Váltottunk még néhány szot majd haza indultam.

Itt az új rész, remélem tetszeni fog, bár kicsit rövid lett de a következő hosszabb lesz. Ha tetszett akkor hagyj magas után nyomot, köszi 😁

Igazi szenvedély /18+/ BEFEJEZETTTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon